Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-10 / 219. szám

4 tjélmagyáborszm Szeged, 1915. szeptember 1Ó. n Fíirti Szeretet Szfluetsdo MM Társülatánah alakuld Bilise. (Saját tudósitónktól.) A haladás útjára lépő Szeged szociális intézményei ismét meg­szaporodtak eggyel. Szerdán ugyanis meg­alakult a Felebaráti Szeretet Szövetség Kert­bérlő Társulata. Délután négy órakor nyitotta meg az alakuló közgyűlést Reöck Ivánné. A közgyűlési terem zsúfolásig megtelt a kert­bérőkkel és jelen volt az alakuló közgyűlésen dr. Cicatricis Lajos főispán, dr. Somogyi Szil­veszter polgármester, dr. Borovszky Kálmán, a Széchenyi-Szövetség titkára és dr. Czettler Jenő földmivelésügyi miniszteri titkár. Reöck Ivánné üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Szamossiné-Tóth 'Margitot, hogy ismertesse a közgyűlés és a szövetkezés célját. Szamossi Györgyné hosszabb, szakszerit beszéd kíséretében ismertette, magyarázta a rnunikáskert-ek intézményének óriási fontos­ságát. Rámutatott a szövetkezés előnyeire, bebizonyította, hogy a családtagok munkája mint érvényesülhet a konyihakertészetben. Utalt az ebben az évben elért előnyökre és élénk színekkel festette ennek a szakszerű gazdálkodásnak óriási fontosságát és bord­ereiét. Élénk tetszésnyilvánítás fogadta a főtit­kára,ő beszédét, aki után dr. Cicatricis Lajos (főispán emelkedett szólásra. Vázolta a szö­vetkezés előnyeit, bordereiét, méltatta a Fe­lebaráti Szeretet Szövetség munkásságát, majd igy folytatta a beszédét: — Minden ugy van, ahogyan az előadónő mondotta. A háború okozta nagy változások önkénytelenül is ráfordítják a figyelmet a szegényekre. De a háború következtében, a hazáért sok mindent fel kellett áldoznunk. Ez­előtt a békében intézményeket teremtettünk, amelyek biztosították a családokat, egyes embereket, ezek életét és egészségét. Menteni igyekeztünk mindenkit, mindent, amit lehe­tett. Most azonban, a háború alatt, csak egy gondolat ural mindannyiunkat, megszerezni mindenkinek a mentől nagyobb erőt, hatal­mat a megélhetésre, épen azért, mert ez nap­ról-napra nehezebbé és nehezebbé válik. Az uj, modern társadalmi élet keresi is a módo­zatokat, hogy segítsen azokon, akik ezt a megélhetésüket nem, vagy csak nehezen tud­ják megszerezni. A nagyobb városokban nap­ról-napra intézményeket látunk életrekelni, a melyek ingyenkenyérrdl, ingyentejjel, nép­konyhákkal és egyéb, ezekhez hasonló mó­don igyekeznek segíteni a szerencsétleneken. Ez azonban csak arra való, hogy azoknak, a kik már végleg letörtek, még hátralevő ide­jét, utolsó óráit megkönnyítsék. A nem vég­leg letört egzisztenciákkal szemben azonban más a kötelességünk. Ezeknek módokat kell nyújtani, ihogy a biztos jövendőt kiküzdhes­sék, hogy a tisztességes társadalom tisztes­séges tagjai között békés, nyugodt munkás életet élhessenek. Ha ezt sikerült elérni, az alkohol és tüdővész elleni szövetkezésre ke­vesebb szükség lesz. A nyugodt élet megte­remtése önmagától kiküszöböli ezeket a ré­meket. Különösképpen a városi munkásság­nak az életét szükséges (megjavítani, akik a falusiakkal ellentétben még a jó levegőt is nélkülözni kénytelenek. A Felebaráti Szeretet Szövetség helyes nyomon jár, amikor mun­káskertek alakításával vél a városi munkás­ság, nehéz helyzetén javítani; 'Nagyon egész­séges ez az eszme. És itt, Szegeden, minden feltétel megvan hozzá, Ihogy szövetkezéssel hatalmas intézménnyé nőjje ki magát a kert­bérlet. Köszönöm a reám rótt hálás feladatot, köszönöm a szegedi hölgyek buzgólkodását, hogy ilyen hatalmas és egészséges ötlettel, tervvel kezdték meg a szegedi munkásság helyzetének megjavítását. ígérem, Ihogy mint a kormány szegedi képviselője mindig ren­delkezésére állok az egyesületnek és ha a kormány támogatása válnék szükségessé, ott is eljárok az egyesület érdekében. (Éljen! él­jen!) Kimondom azt is, (hogy még az útnak csak a kezdetén áll a szövetség ennek a szo­ciális intézménynek megteremtésével. Hátra vannak még a munkáslakúsok. amelyeknek kezdeményezése is hiányzik ma. Igaz, ez az idő nem alkalmas arra, hogy ilyen hatalmas intézmény megvalósításába kezdjenek, de, ha •megváltozik majd az idő és belekezdenek ebbe a munkába! is, itt is mindenkor a legtel­jesebb támogatásomra számithatnak. Még egyszer köszönöm ügybuzgó fáradozásaikat. Zúgó éljenzés volt a válasz a főispán lel­kes szavaira. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester emelkedett ezután szólásra. Megköszönte a hölgyek fáradozását és megígérte a Feleba­ráti Szeretet 'Szövetségnek a város részéről való legteljesebb támogatását. A város köz­igazgatásának — úgymond — úgyis mindig az volt az első és fő irányelve, hogy polgárai boldogulását a tőle telhető legteljesebb mér­tékben elősegítse. Dr. Borovszky Károly, a Széchenyi-Szö­vetség titkára felolvasta a Felebaráti Szeretet Kertbérlő Társulatának alapszabályait, ame­lyeket néhány hozzászólás után változatlanul elfogadott az alakuló közgyűlés. Dr Czettler Jenő előadta ezután, hogy ismeri Cicatricis főispán fáradhatatlan mun­kásságát a szentesi munkásházak létesítése ideiéből. Ilyen munkatárs mellett nyugodt le­het az egyesületet. Mindamellett még a vá­ros .polgármestere is megígérte támogatását. Ilyen körülmények között az egyesület -két­szeresen nyugodt lehet. Két-három óv előtt a munkások nem remélhették, hogy 100—200 öles parcellákat bérelhessenek. A legkisebb 1 béjrelhető földmennyiség 2—3 hold volt, a I naaaaaBBsaBBBsaBBaBaBBaaBBaBBaaBBBaBBaaaaaasai mely nem földmunkával foglalkozóknak túl­ságosan s-ok. Nem tudták megművelni. A szö­vetség szociális gondolkozású vezetősége most gondoskodott róla, -hogy mindenki hoz­zájuthasson a kivánt kis földhöz, melyből konyhai szükségletét előmozdíthatja. Ez nagy dolog és 'hiszi, hogy akiknek érdekében min­dez történt, -méltányolják is a szövetség tö­rekvéseit. Csak arra hívja fel a figyelmét az uj szövetkezet tagjainak, hogy ezek a kis munkáskerteket konyha-kertészet céljaira ad­ják bérbe. Nem sz-abad tehát mással televetni a parcellákat. Figyelmezteti a tagokat, hogy ha a helyes- gazdálkodás útjait követik, felvi­rágoztatják a munkás-kertek Szeged város­mezőgazdaságát. Javasolja, Ihogy mondja ki a közgyűlés a felolvasott alapszabályok sze­rint való megalakulást és mondjon köszöne­tet a főispánnak, polgármesternek és a Fele­baráti Szeretet Szövetségnek, akilk együttesen módot nyújtottak az egyesületnek arra, hogy tagjai a megélhetésükön javítsanak. A közgyűlés az indítványokat egyhan­gúlag elfogadta. Reöck Ivánné a Felebaráti Szeretet Szö­vetség nevében mondott köszönetet Czettler miniszteri titkárnak megjelenéseért és beszé­déért, ami után megválasztotta a közgyűlés a Kertbérlő Társulat tisztikarát, amely a kö­vetkezőképen alakult: Ügyvezető elnök: Sza­mossiné-Tóth Margit. Igazgatósági tagok: Reöck Ivánné, Orkonyi Ede, Gallér Kristóf, Völgyesi János, Kocsis József, Igaz János, Siprikó Sándor, Végh Mihály, Pénztárnok: Csáky István. Jegyző: Sonhovics ©ella. Fel­ügyelő bizottsági tagok: Gutácsv Sándor, Korpássy Nándor, Árkay 'Lajosné, Vargha Já­• nos, Faragó Bálint, Adorján N. és Babkó I Anntal. Nikolajevics Nikoláj tragikuma. Berlin, szeptember 8. Nem sok ideje még, hogy Niko-lájevics Nikoláj nagyherceg a fő­hadiszálláson nála tisztelgő moszkvai városi tanács tagjai előtt a szó legigazibb értelmé­ben ikézzeitoghatólag bizonyítgatta meg nem rendült egészségét, miután egyes külföldi la­pokban annak ellenkezői érői terjedtek el hí­rek. Büszkén hirdette -ekkor, hogy fővezéri méltóságában ki fog tartani a diadalmas vé­gig. Ma pedig azt olvassuk, hogy maga a fel­séges cár áll -hadai élére, a nagyherceget pe­dig elküldi a Kaukázusba. A mindenható nagyherceg hatalma tehát megroppant és a jóval csekélyebb jelentőségű kaukázusi főve­zérlettel kell beérnie. S ő, aki vakmerő kézzel már-már a -cári korona után nyúlt, a kauká­zusi vidékek koronázatlan alkirálya lészen'. A sz-övejséges hadseregek diadalának ez a tény a legbeszédesebb fokmérője. Nemes,ak az oro­szok milliónyi meg milliónyi ser-egeit verték meg, de letaszították a cári trón legfelsőbb lépcsőjéről magát a nagyhercegi fővezért is. Mert kétségtelen, hogy csakis -az oroszok hó­napok óta tartó szakadatlan vereségének az eredménye Nikoláljevics Nikoláj kaukázusi al­királysága. A nagyiherceg bukása tehát sem­mivel sem kisebb, mint -az orosz hadak ve­resége. Természetes, hogy az -orosz kulisszák mögé nem láthatunk, de Ihogy ott rni mehetett végbe, arra a legegyszerűbb logikával követ­keztethetünk a íőhadvezér személyének bu­kásából. Nincs az a shakespeari tragikum', mely a nagyiherceg tragikumánál teljesebb volna. Minden reményében m-eg-csalatkozott, minden ábrándja szertefoszlott. Elfordult -tőle mindenki s még az is, aki legjobban félt tőle: az oroszok -cárja, ellene if-ordult és föléje ke­rekedett. Ugy tudjuk legalább, hogy ez nem a cár háborúja, ihanem Nikolajevics Nikoláj háborúja, aki egész él-etét -ennek a háborúnak szentelte. Nappali munkája .éjjeli álma, elő­készület volt erre a háborúra. Előbb a cár tudta nélkül, később -annak akarata ellenére erőszakolta ki ezt a háborút, amely Oroszor­szág diadala helyett Gro-szország tragikuma s e tragikumtól nem menti meg ezt az óriási birodalmat a zsem, -hogy most maga a cár áll hadai élére. A gyönge lelkű cár, a nagyherce­gek és nagyhercegnők -bábja, mint főihádve­zér is csak báb lészen. Szinte a tragikummal határos egy Hindenburggai, egy íhötz-endorlfi Conráddal szemben egy cári bábot állítani! iNikoláljevics Nikoláj tragikumát csak tel­jessé teszi, hogy nemcsak felülről bukott meg, hanem alulról is. Ruszkij, Alexejev, lvanov és Evert tábornokoknak is van részük a nagy­herceg megbuktatásában. Sőt kétségtelen, hogy ebben az oroszlánrész az övék. Nem a fantázia, Ihanem a logika kérlelhetetlen erejű következtetése, Ihogy ezek az orosz táborno­kok csak ugv vállalták hadvezéri megbizatá­sukat, ha N-ikölaj-evics Nikoláj — megy. A makacs, ellen-mondást nem tűrő, tábornokokat pofozó nagyherceggel való -együttműködést,-a vele szemben való alárendeltséget -bizonyára nem voltak hajlandók vállalni. Bizonyára a nagyherceg menesztése volt az a conditio s-ine qua non, amelyhez felelőségteljes szere­püket kötötték. S igy voltaképen n-em a cár lesz az orosz hadak fővezére, hanem ez a négy orosz tábornok, vagy e tábornokok va­lamelyike. Mert minden, amit a cárról eddig tudunk, lehetetlenné teszi őt a főhad vezérség­re. Ura lehet a -cár a sok -milliós hadseregnek, de nem lelhet a főhadvezére. A 'balkezü Niko­lájevics Nikoláj helyett .az -erélytelen, a kezes cár kellett. Báb kellett, aki ha képtelen is a cselekvésre, de legalább — nem ront. Bevá­lik-e a négy orosz tábornok számítása, majd elválik. De hogy Hindenburgnak és C-onrád bárónak is lesz ebbe beleszólása, az bizonyos. Sőt minden katonai és emberi számítás sze­rint több beleszólásuk lesz a hadi események folyásába, mint az oroszok négy tábornoká­nak: Ruszkijnak, Al-exejevnek, Ivano-vnak és Evertnek. Az orosz gőzhenger már annyira megromlott, Ihogy sem négy, sem tiz, sem száz uj főgépész nem segit rajta. -Ebben a há­borúban legalább nem. Annyi javításra szo­rult ez az -orosz gőzhenger, Ihogy nincsen Oroszországnak annyi képzett gépésze,

Next

/
Thumbnails
Contents