Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-01 / 212. szám

Szegeti, 1915. szeptember 1. l)ÉLMAíttAKORSZA Ö. 7 sálban. Fényes rendezés, mesés kiállítás, 600 szereplő, A filmnek saját -zenéje van, a pompás Exeelsio-rHinnizs-ika, amelyet -teljes zenekar fog előadná. Valásággal megelevenedik a 'kép a zene hangjai mellett, im-ert a, zene nemcsak a táncok üteméhez alkalmazkodik, hanem az izgalmas ballettdráma minden fordulatát iliüen kiséri. Amit a kép beszél, azt beszéli a zene is ési ez a kettő igy együtt, a legpompásabb összlhangban igazán el-eiven beszéd, a néma 'vászonnak hü imageleven-edóis-e. A nagyszábásu szegedi beimiutató szeptember 3. és 4-ión, ipént-eken és szombaton lesz a Korzó-mozi nyári helyiségéiben. -Naponta két előadás lesz: este 7 ós 9 órai kezdettel, hogy mindenki élvezhesse -a világhírű lExeelsiorí. Jegyek naponta délelőtt ilO—12-ig, délután 3—6-ig a Korzó-mozi téli helyiségének pénztáránál kaphatók. Az érdeklődés oly óriása, liogy mindenki jól teszi, ha jegyről idejében gondoskodik. — A vetélytársnők. Szerdán és csütörtökön remeik két slágert vetítenek -az Uránia-szinházban. -Bemutatóra kerül a Vitaslkop-gyár nagyszabású újdonsága: A vetélytárs nők. Négy felvonásos csodaszép dráma. Ezenkívül Az ékszercsempészek cimü aim-erikai életképet is bemutatják. Nagyszerű, izgalmas, érdekfeszítő -film ez. — -Értesítjük a közönséget, hogy a szabadjegyek ós a Ifüzetjegy-elk Csau elsejéig, illetve szerdáig éitvényasdk. s*(,o.n..«B»imsB«a»«.a«BsiBS»ae!>e:,í.; osai Az oroszok máris szedáoí veresége! szenvedtek. Stockholm, a-ugusztus 31. Az orosz katonai politika katasztrófája cini alatt Írja az Aftombladet katonai munkatársa: Az orosz hadaik naponta ainnyi embert veszi temek, amenn yi ből a har mim-c-élv-es háborúban. egy-egy hadsereg sieim állott és hónap ró!-hónapra oly nagyszámú amberveszteségiik van, ami fölér egy nalpofeoni hadsereggel. Az o-rosz hadsereg víissziaivoiniullásia és az elvesztett várak legalább oly katasztrófát jelentenek, mint néhány hadseregnek teljes elvesztése. Lengyelország, val-aminit a Visztula, Nyem-en és Bug várainak meghóditása a központi hatalmak részére óriási jelentőségűvé válik, ha figyelembe vesszük, hogy az oroszoknak ezek mögött más védelmi vonal nem áll rendelkezésre. Oroszország képtelen volt a -nagy birodalom belső közlekedéséinek szempontjából annyira sziiks-éges vasutii hálózatot kiépiteni, mert minden relndellkezésre állló pénzt a Vi-satuia tartományok területén a sztratégi-ai vasútvonalaik kiépiitéséir-e fordított. Az utolsó tiz év-bein az oroszok ka-tonlái tevékenységének itt volt a súlypontja. Németországban és más országokban a kaszárnyák az egész or-szágban szét vannak szórva. Lengyelország elvesztése által az oroszok nincsenek tovább abban a helyzetben, hogy uj csapataikat kiképezhessék. Határozottan állíthatjuk, hogy az oroszok kaszárnyáinak és egyéb katonai intézményeinek kétharmadrésze már ma az ellenség kezében van. Ha tehát sikerül is aiz orosz hadsereg nagy részé-n-ek a niagy mocsaraikon át elmenekülnie, az u-j seregek ki,képzésénél ez a hiány óriási akadály lesz. Anni Lengyelországban történt, ez az 1878 óta követett orosz katonai politikának összeomlását jelenti. Ebben az éviben, amidőn Németország An fotországgail szövetkezve, Oroszországgal szamibenállt, kezdte Oroszország a niamet birodalmat ellenségnek itókmteníi s -azóta hanyagolták el az orosz kormányoik a birod-a1'0-tn összes többi részeit Varsó, Vilma és Breszt-Litovszik kedvéért. A minden védelemtől megfosztott ország síkságának egyediiiM reménye most éppen e sík területnek határtaűan nagysága. Katonai szempontból az orosz hadsereg katasztrófája már mia befejezett tény. Másrészt -azonban tagadlhata-tliain, hogy még Szentpétervár vagy Moszkva elfoglalása nem jelentene ujabb katasztrófát az o-rosz nemzet résziére. A távolságok mérhetetlen agysága egyes ponfoiklrtak fontosságát teljesen illuzóriussá -teszi. Miklós nagyherceg -azt remélli, hogy a minden támasz pontot nék kül-öző orosz síkságon újra össze tudja gyűjteni és támadásba vinni ser-egeit. Be ez már csak azért sem lehetséges, mert az óriási területet csak nagyon kevés, gyakran egyvágányú vasúti vonal szeli át. Ugy Oroszországban, miimt Angliában és Franciaországban is végre be kell látatok, hogy az orosz hadsereg Lengyelországban s a k-eletteinger-i tartományokban máris szedáni vereséget szenvedett. caaiaiitsaaii...... Honvéd őrmester a breszt-lítovszkí harcokról. -Egy honvéd, őrmester, aki sebesülten került Szegedre a harctérről, több érdekes részletét beszélte el a Breszt-Litovszk körüli ütközeteknek. Augusztus 8-án — hu-sz kilómé,ternyi utat minden, harc nélkül megtéve, — P. -előtt állottunk. Hatalmas, végeláthatatlan rajvon-alban nyomultunk mindenütt előre. P. előtt hat kilométerre jelentették repülőink az ellenséget. Erős tüzérségi tűzzel árasztották el az •JFító íí.f.-sréífeAKj. ' - -- J A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara fájdalmas megilletődéssel tudatja, hogy pénztárossá és érdemes beltagja Csányi János kir. tanácsos, bangigazgató, stb. folyó évi augusztus 29-én váratlanul elhunyt. A megboldogultban a kereskedelmi és ipari érdekek kiválóan tevékeny harcosát veszítettük, aki 25 évet meghaladó időn át volt kamaránknak — ennek megalakulása óta — igen érdemes és buzgó beltagja. A kamarai pénztárosi tisztséget is nagy ügyszeretettel töltötte be. Emlékezetét hálás kegyelettel őrizzük. Szegeden, 1915. augusztus 30. A „Szegedi Lloyd Társulat" mély megilletődéssel jelenti, hogy több éven át buzgón működő, érdmes igazgatója Csányi János kir. tanácsos úr Budapesten folyó hó 29-én váratlanul elhunyt. Halála súlyos vesztesége társulatunknak, melynek érdekeit mindenkor melegen felkarolta. Emlékét kegyelettel fogjuk mindenkor megőrizni. Szeged, 1915. augusztus hó 31-én. Nyugodjék békében!