Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-08 / 218. szám

Szeged, 1915. szeptember 8. Í)ÉLMAÖYASORSfcAÜ. ? Fehér-Oroszországban. (I)r. Feldmann Vilmos harctéri tudósítása.) Piszkos városka, aminőt sokat láttunk kelet felé vezető hadi utunkon, de ránk nézve mégis különösen fontos. Az első nagyold) helység a Buglliatártól keletre. Lengyelország elmaradt mögöttünk. Fehér-Oroszországban vagyunk most. Politikailag a városka Grodno kormányzósághoz tartozik, mely itt kissé kiugrik nyugat felé, majd a Bug mentén délre nyúlik. lA városka nem szenvedett. Csapataink gyors érkezése megmentette a kozákok gyujtogatásától. Amikor a mi katonáink rövid küzdelem után benyomultak ,a városba, a kozákok még a piactéren állottak. Néhány iiz letnek az állványait kihurcolták, leöntötték petrólenlmmal -és ép fel akarták gyújtani. Csúnya tűz támadhatott volna (belőle! Néhány jól kilőtt német golyó leterítette a gyujtagatokat és a megrökönyödött kereskedők megmenekültek egy kis petróluumbiiz árán. A város két szélén elhagyott gyalog ági állások láthatók. Az oroszok csapatainkat nyugatról várták lövészárkaikban. lA mi katonáink elásták magukat előttük és könnye dén űzték ki puskatüzelésükkel az oroszokat állásaikból. Néhány ház ezen az oldalon rémet golyók nyomát viseli. Az oroszok kelet felé hagyták el a falut és ©gy magaslatom uj állást foglaltak. Csapataink most a falu keleti szélén ásták el magukat újból és megint kivetették állásaikból az oroszokat. A falu ezen oldalán orosz golyók nyomát viselik a házak. Elvonulásuk előtt az oroszok itt gyilkosságot követtek el. Két katona megtámadott egy zsidót. Felesége védőleg a férje elé ve. tette magát, de két golyó fúrta át szivét. Másnap orosz foglyokat vittek keresztül a városon. A két gyilkos köztük volt. A város lakosságából alakult esküdtszék elé kerültek. Hót tanai vallott ellenük és a bírák halálra Ítélték őket. Foglyokat ide csaknem minden nap hoznak, sokszor többször is napjában. A piactéren, a hadtápparancsnokság előtt kipihenhetik magukat. lEnni-, innivalót kapnak itt. Olykor már megérkezik a második csapat, mig az első még pihen. Olyankor nem marad orosz arc komoly. A jövevényeket ujjongva üdvözlik, amazok ugyanígy viszonozzák az üdvözlést. iAz oroszok, agy látszik, gratulálnak •egymásnak a fogsághoz. A piac közepén zöld tetejű, zölden befutott, kis felkér kápolna áll. Kettős keresztje mutatja, hogy görög-keleti. Orosz győzelmi emlék ez valamely lengyel fölkelés leverésének az emlékére. Ettől nem messzire olyasvalami készülék áll, amely „gulyáságyura" emlékeztet. Egy ráerősített papirosdaraibon az áll: „IVÓVÍZ." Szűrőkészülék, aminőt csapataink mindenfelé magukkal visznek. A derék gép éjjel-nappal azon töri (magát, (hogy katonáinknak jó ivóvizük legyen. A pihenés óráiban pedig azonfelül kitűnő kávét főz. Amilyen ,gyanús a fehér-oroszuk vize, ugyanolyanok az ágyaik is. Aki okos és kényes, többre 'becsüli a friss szalmát, mint ezeket az ágyakat. A város előkelő negyedében lakunk, a „Palota-utón", amelynek emeletes fapalotáiban most tisztek, hadibirák, állatorvosok, harctéri tudósítók ós más érdekes személyiségek laknak. Nem egy hál itt közölök szalmán, aki Lengyelországban mégis csak talált eddig mindig tisztességes ágyat. Öten lakunk egy szobában és 'boldogok vagyunk, hogy legalább egyetlenegy darab mosdótálunk van. Főleg este gyertyafény mellett fest kissé különösen a szoba széles szalma fekhelyével. A házban találtunk egy orosz zászlót, melynek kékje meglehetősen megfeketedett. Legényeink szétfejtették a különböző szinti zászlót és más sorrendiben' ismét összevarrták és most fekete-fehér-piros zászló díszeleg a verandánkon. Irigyelnek is érte bennünket. Nem is hagyott nyugtot a mi dicsőségünk szövetséges testvéreinknek. Ma gyár kollegánk addig keresgélt, mig pirosfehér-zöld zászlócslcához talált 'megfelelő anyagot. A török Tanin tudósítója is kieszelte a módját, hogy zászlóhoz jusson. II yformán a mi lakásunk a városka egyik látványossága. A fiatal hölgyek újból és újból megbámulják tarka díszünket, amikor üres vödörrel vizért mennek vagy telivel visszajönnek. Ha a piacon .végighalad az ember, azt lehetne hinni, .hogy itt csaik zsidók vannak. I)e a kaftánokon kívül katholikus lengyelek, evangélikus németoroszok és görögkeleti fajoroszok is laknak itt. A lengyeleknek van csinos templomuk és apáca zárdájuk is, de ennek lakói mind eltűntek. Az oroszok .a legmagasabb dombon görögkeleti templomot •építettek, amelynek zöld toronyteteje meszsziről látszik. A fajoroszok mind elmenekültek, halottaikat azonban itt kelleti hagyniuk. Az előkelőbbek az orosz templom udvarán vannak eltemetve, a többiek a közeli temetőben. Ez a temető a városka északnyugati szélén a helység legnagyobb nevezetessége. Isin ereim a mohamedán Kelet híres ci-prusos temetőit festői rendetlenségben elhelyezett -iremlékeikkel, de -egy sem bűvölt el annyira, mint ez a fehér-orosz temető. Lengyel katolikusok, evangélikus német-oroszok és görög-keleti fajoroszcik pihennek itt tarka ősz szevisszaságban. Sürii bozót, rejti el a legtöbb sírhantot. Szeles időben azonban nem tanácsos ebben a temetőben sétálni, .mert a magas fehér orosz keresztek könnyen agyonsújthatják az embert. Kissé barbár kinézésű az egész, mely a primitív népek fantasztikus alkotásainak báját viseli magán. Gondos megfigyeléssel azonban mégis bizonyos rend állapitható meg ebben az öszszevisszasághan. Az -oroszok az ő kettős keresztjüket a temető kapujára erősítették, halottaikat pedig szétszórtan tömették el. Bár a város elenyésző kisebbségét alkotják, ez a kisebbség még a temetőben is uralkodni vágjuk. A temető német részében két friss sírhant ötlik szembe. Egyszerű f-akeresztek a hant fölött. Két német hős nyugszik itt. Az egyik augusztus 18-án -esett el a város meg-' hóditásakor, a másik hat nappal későbben, suly-os sebesülése következtében. iMinél csekélyebb a veszteség, annál nagyobb a részvét az egyes halottakkal szemben. Néhány -orosz harcos is pihen itt. Az oroszok táboroztak a temetőiben. Tűzhelyeik még láthatók, itt-ott ételiliulladék is. Lövészárkok a temető nyugati fele előtt húzódott, Mikor a németek jöttek, az oroszok a temetőn keresztül vonultak vissza. Török kollegánk a temetőben érdekes leletre akadt. Egy papírlapra, amelynek mindkét oldala török hetükkel van teleírva. Egy haldokló tatár harcos búcsúszavai rolco n| H • H • s B B 9 • a • h a si n Iapollo MOZGO SZÍNHÁZ Szerdán, szeptember hó 8-án: Szenzációs detektivdráma 3 felvonásban. A cow-hoy lova. Amerikai dráma. ] FGlijfafG!ap e'.MsoH 2 ürítői Mue. Ü B!a B B B 3 B a 3 3 a a B a a i 3 ¥1 naihoz. Egyenkint felszólítja és kétive kéri őket, hogy imádkozzák el érte a fatchát. Panaszkodik, amiért távol az övéitől kell meghalnia és jclbb sorsot kiván nekik. Csodálatos véletlen ép egy hitsorsosa kezébe juttatta bu'csusorait. A városka különben elég unalmas. Korán est-e nyugovóra tér az ember, elfáradtan a tétlenségtől. -Szerdán este azonban a szokottnál tovább -maradtunk fenn. Délkeleti irányban hatalmas tüzfény festette pirosra a látóhatárt. Beeszt-Litovszk -állott ott lángokban. Nem kaptunk róla külön jelentést, .de mindnyájan tudtuk, hogy miről van szó és másnap senkit sem lepett meg, mikor a vár elestéről jött délben a liir. Szegediek Dobrynkánál. (Saját tudósilónktól.) Éjfél. A nap fordulását nem jelzi méla harangütés, mint valaha, a szőke Tisza partján, a fehér és zöld házak közt, a szülőfaluimban; .minden, minden csendes, hogy a nagy-nagy csendességben ijedten dobiban meg még a harcokban edzett, bátor katonák szive is. Erre Lengyelországban a tornyok régen összedőltek már és a harangok messzi költöztek ,az ép tornyokból is. És a nagy csendesség .mintha növekedne az éjféllel, a végén szinte 'bug mély, zengő zúgással; a kísértetek órájában talán otthonukat keresik a rég meghaltak, ódon dalokat dúdolva... Ezt a helyet, Lengyelország földjét nem szeretik a katonáink. Különösen irtóznak tőle a szegedi fiuk és a Tisza mellől elkerültek. Ezeknek a vérében, a lelkében van a romantika és — talán éppen .ezért — mind szellemeket lát éjfélenkint a -vértől ázott lengyel földön, amelynek annyi sok fia küzdött hajdanta a .magyar szabadságért. (Érdekes, most őket akarják felszabadítani az orosz szolgaság alól azok, akiknek szabadságáért régen ők küzdöttek az utolsó lehel létig.) Sok kato uával beszéltem eddig, akik esküvel erősítették, hogy a csendes, nyárvégi éjszakákon finom, lehelletszerü iköd!>en csudálatosan szép és ifinom nő jelent meg előttük. Eaüstfiuvolás volt a hangja ós a mosolya szóid) volt, mint a legszebb álom. A tünemény kézenfogta őket és rájuk nézett gyémánt-csillogásu, éjfekete szemeivel, aztán azt mondta: — Én vagyok a. lengyel föld királynője. Az lesz a férjem közületek, aki a l-egtöbb oroszt megöli. A haláltól ne féljetek, akii .meghal, az a lányaim közül kap egyet feleségül. Csak küzdjetek, harcoljatok, bátran. Most megcsókollak mindnyájatokat; akit a csókom ér, az nem hal meg holnap. Ilyeneket mond a tünemény, aki végigcsókolja mind a hősöket. A csókja édes, mint a legtisztább boldogság, de a katonáik mégis nagyon félnek tőle, mert akit a tünemény csókja ér, pontosan három napig ól csak. A katonák közt mesék szállnak, legendák élnek a földöntúli tüneményről, akit, ha megláthatnak, tízszeres bátorsággal harcolnak, de azonnal készülnek is a halálra. Legutóbb Dobrynka előtt készültünk nagy harcra. A feladat .nehéz volt és sok függött -tőle: Breszt-Litovszk. Ekkor már sokat hallottam a tüneményről; intelligens emberek is becsületszavukra kijelentették, hogy tényleg hűséges éji látogatója különösen az előőrsöknek az „Éjkirálynő", ahogyan a szegedi fiuk elnevezték. Négy napi iharc után, este értünk Dobrynka alá, .Szó sem lehetett róla, hogy előbb, .mint reggel tovább vonulhassunk. Így Dob>