Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-07 / 217. szám

MLMAGYARORSZm Szeged, 1915. szeptemlber 7. Bulgáriában föltétlenül bizhatunk. A Berliner Tageblatt egyik munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott egy bolgár előkelőséggel, aki a Szófiában uralkodó han­gulatot föltétlenül ismeri. 'Ez a többek között ezt mondta: — Biztosan- tudom', 'hogy a megegyezés Bulgária és Törökország közt megvan. Csak még nincs aláírva. Ennek az elriasztása azonban a legkisebb aggodalomra sem -adhat okot a központi hatalmak részéről. 'Miért nem történt imieg az aláírás, nem tudom. Ez az aláírás megtörténhetik már holnap, de az -is lehetséges, "hogy -csak hosszabb idő im-ulva. Arról föltétlenül biztosithatom, hogy a bol­gár sereg semmi szin alatt sem fog Törökor­szág ellen menni, még akkor sem, ha a meg­egyezés aláírása valami okból elmaradna. A bolgár nemzet többsége kormányával egye­tem-ben a központi hatalmakkal rokonszen­vezik és biztos adataim vannak arról d-s, hogy most már a bolgár ellenzék is a köz­ponti hatalmakihoz huz. A sokat tárgyalt szer­ződésektől függetlenül is Bulgária sohasem fog eleget tenni az antant azon kívánságának, hogy Törökországot; megtámadja. Bulgária és Törökország között a viszony jelenleg ki­tűnő. — Micsoda magatartást fog tehát Bul­gária ezentúl a központi hatalmakkal szem­ben tanúsítani? Be fogja érni a „jóakaratú semlegességgel"? — Erről beszélni még korai, — mondta a kérdezett, — de bekövetkezhetnek olyan ujabb körülmények, amelyek -Bulgáriát rá­kényszeríthetik arra, hogy részt vegyen a háborúban. De amint mondottam, még korai róla beszélni; könnyen lehetséges azonban, hogy Bulgária nemzeti eszméi védelmére kénytelen lesz beleavatkozni a nagy küzde­lembe. Kinek az oldalán, az nem lehet kétsé­ges, Aki ismerős a politikai viszonyokkal, an­nak be kell látnia, hogy Bulgáriára nézve. csak a Németországhoz és Ausztria-Magyar­országhoz való szoros csatlakozás lehet ér­tékes. A beszélgetés azután Venizelosz azon nyi­latkozatáig forduilt, mely -szerint Görögor­szágnak abban az -esetben, ha Bulgária Szer­bia ellen fordulna, szövetségi szerződésénél fogva Szerbia mellé kellene állania. Erre vo­natkozólag a bolgár előkelőség igy nyilatko­zott: — Az a szövetségi szerződés, amelyről a Corriere della Sera említést tesz, a régi ere­deti szerződés, Görögország magatartása"va­lószínűleg a jövendő eseményektől függ, 'min­denekelőtt az Oroszországban és a Dardanel­láknál végbemenő hadi eseményektől. Ugyan­ez áll Romániára vonatkozóan. Bizonyos va­gyok felőle, ihogy Románia a dolgok állása mellett meg fog maradni semlegessége mel­lett. Épen ennek az országnak az elhatározá­sára nézve a Dardanelláknál és Oroszország­ban való hadi helyzet >a legfontosabb tényező: Az oroszországi események azonban- egyál­talán nem kedvezőek az antantra és a Darda­nellák sem vehetők be a mostani támadási módszerrel, arról meg vannak győződve Szó­fiában. Ha elesnének a Dardanellák, ami azonban alig valószínű, akkor a Balkán-álla­mok politikájában minden-esetre változás- ál­lana elő. Ami a Románia és Bulgária közti viszonyt illeti, nem tagadható, hogy vannak kisebb félreértések, főleg az átmeneti -forgal­mat illetően. Ezek a félreértések azonban so­hasem öltöttek olyan éles formát, Ihogy ko­molyabb nézeteltérésekre vezetett volna. — Hisz ön annak a lehetőségében, hogy a többi Balkán-államok az antant követelé­seit egész terjedelmükben teljesitik és bele­mennek abba, Ihogy átengedik az összes kö­vetelt területeket Bulgáriának, vagy nem le­hetséges, hogy Bulgária csekélyebb teriilet­átengeclésekkel is megelégszik? Felelet: Bulgária nemzeti eszményeiye' nem üz kalmárpolitikát. Végül rámutatott munkatársunk a Ber­lingske Tidende azon hírére, mely szerint Pá­risban abban reménykednek, hogy a bolgár kormányban szakadás áll be. Erre ezt kapta feleletül: Ez a remélt sza­kadás, teljesen kizárt eshetőség. Ez a h-ir valószínűleg Apostolov vasúti miniszternek küszöbön álló visszalépésére vonatkozik. Ez tudvalevőleg barátja Genadiev-nek. Ámde Apostolov kiválása mit sem változtat -a kor­mány magatartásán ps> nem" minősíthető a kormány kebelében való egyenetlenségnek. E visszalépésnek politikai szempontból nincs semmi jelentősége. Heves ágyuharcok az olasz fronton. Budapest, s-zeptemher 6. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az olaszok teg­nap tengermelléki harcvonalon és Karint­hiálban nem fejtettek ki tevékenységet. A Kreuzberg-Sattel területén ellenben Innáehentöl délnyugatra hosszabb szünet után heves ágyuharcot kezdettek s ott több ponton megkísérlik állásaink megközelíté­sét. A gyalogsági harcra eddig nem került a sor. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese.­A Krn az olaszok temetője. Kolozsvár, szopt-emiber 5. Eígy 34. -gyalog ezred'beli hadnagy levetet küldött haza az olasz harctérről, mielyiben a következő rend­kívül érdekes részleteket irja meg a legutób­bi harcokról: — Mióta jó .helyünkről: Totm-ein mellől eljöttünk, n-c.m a legkényelmesebben élünk. Két napot pihentünk, aztán előre kerültünk az állásokba, ahonnan 30—300 lépésnyire vannak az olaszok. — Lőnek! Mi is! Bombát dohnak! Mi három annyit! Próbálnak jönni? Kőzáporral és minden elképzelhető szerszám-* mai -fogadjuk őket. Nem egyszer csákányok, kis lapátjaink -és puskatus, bajouett, sőt bu­zogány is szerepelt, -am-elyet nyers takaróra csavart szögesdróthói -csináltunk — N-ekiem van egy rekvirált vadá-szpuskáim, jó vastag serétre töltve; ha ugy beleduiplázok, egyszer­re hat taliánnak is -szól. 'Amióta -mi őrizzük a Krn előretolt álla­sait, máris- van respektnsa % magyar Ibaká-r nak: — talián napról-napra kevesebb meri mutatni a fejét, mert amelyiket meglátjuk, az máris hal-ott. De nagy rakást 'huztunk 1x4 -a múltkor. Volt vagy 200, aimit előttiünk ösz­szesze-dtünk. — Még most is fekszik egy cso­mó a két állás közöttt. akik-ért nem lehet ki­menni. Ha ujiból táim ad ni akarnak ujabb csa­patokkal, már nagy lehűtése lesz a lelikese­délsnak, ha bajtársaik hulláival borított me­zőn át kell hozzánk jönniük, miközben mi, gépfegyvereink, tüzérségünk, a bombák és kövek dolgoznak! Ha eddig nem, -most im-eg fogják tanulni, mi a háború és -milyenek an­nak a borzalmai! A Felebaráti Szeretet Szövet­ség népsegitő irodát szervez. (Saját tudósítónktól.) A Felebaráti Sze­retet Szövetség hétfőn d'él-után 5 óraikor a városiháza bizottsági termében Röck Ivánné elnöklésével ülést tartott. Rock Ivánná felemelő szép -beszéd kísé­retében megemlékezett -a szövetség -céljairól, valamint azokról az akciókról, amelyeket a szövetség egy éves fennállása ideje alatt megindított. A szövetség leginkább a szegé­nyebb néposztály! istápolta és a nép jólét-ét igyekezett előmozdítani. iA munkának mindig lendületet adott a felebaráti szeretet. Elég csak a k-özélelmezés javítását nagyban elő­mozdító élelmezési bizottság -áldásos mun­kásságára, valamint a munkáskerti bérletek­re gondolni. lA szövetségihez levelet intézett dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püs­pök. Ebben megtalálja a szövetség minden tagja azt a munkaprogramot, ámely-et követ­ve igazán- a köz hasznára válhat a szövetség és elvégezheti azt az áldásos munkát, teljes egészében, amelyre a felebaráti szeretet kö­telez és melyre a háború ideje -alatt tízszeres szükség van. Felolvassa ezt a levelet. Annak a reményének ad kifej-ezés-t, hogy a szövetség -minden tagja ezt az irányelvet fogja követni. Ezután részletezd a 'munkáskertek létesi­tésének nagy gaz-dasági előnyeit. 'A szövet­ség ezzel nagy horderejű dologba kezdett. Érdemes vele behatóan foglalkozni. Felkéri Szamosinét, mint a munkáskerti bizottság el­nöknőjét, hogy tegye meg jelentését a mun­káskertek alakulásáról. Szamosné elmondja, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kezdték meg a mun­káskerti parcellák kiosztását. Akkor 132 par­cellát osztottak ki sorsolás utján. A szegé­nyek belátták, mily nagy hasznuk lelhet a p-a re e 1 la -bér-letekből. Tömegesén kérték fel a szövetséget miinél több parcella felosztására. A polgármester segítségével sikerült, is ele­get tenni a szegények óhajának. 736 parcel­lát osztottak ki négy ízben. Egy száz négy­szögöl terjedelmű parcella bérlete 5 korona volt. Szakértői vélemény szerint egy-egy ily paroellalföld! 80—100—120 koronát jövedel­mezett. Parcellapénzekböl 3000 koronán fe­lüli összeget fizettek a városnak. Ezek a munkás-kertek, amelyeket legnagyobbrészt had-bavonultak hátramaradó tta-inak és szegé­nyebb munkásoknak adtak kii, nagyszerűen beváltak. Har János és .társai a kertbérletek állandósítását kérték. A kertbérlők ebben a tárgyban közgyűlést tartottak. A közgyűlés elhatározta a Kertbérlők szövetkezetének megalakitását. Felolvassa a közgyűlésen -fel­vett jegyzőkönyvet. Reöck Ivánné bejelenti, Ihogy a Kertbér­lők Szövetkezetének alakuló közgyűlése szer­dám délután történik meg a városháza köz­gyűlési termében. Az értekezlet a bejelentéseiket tu-domásiul vette. A Felebaráti Szeretet Szövetség elhatá­rozta hétfői ülésén -azt is, hogy a szegények védelmére és segítésére Népsegitő Irodát lé­tesít. A népsegii-tő irodát :az itteni viszonyok­hoz alkalmazkodva, budapesti mintára szer­vezik és szeptember 15-én megnyitja a Fe­lebaráti Szer-etet Szövetség. Az iroda vezeté­sére felkérte az értekezlet Vásárhelyi Júliát. A pr-ogr-am kidolgozására szűkebb k-örii iro­daibizottság szervezésével -bízták meg az el­nökséget. A Népsegitő Iroda egyelőre iheten­kint kétszer tartana- 'hivatalos órákat. Reök Ivánné bejelenti még, hogy a szö­vetség, amely ideiglenes segítő szövetségnek alakult meg, oly széleskörű sikeres akciókat indított, hogy nélkülözhetetlenné tette magát és kívánatossá tette a szövetség további fen­állását. Az értekezlet megbízta az elnöksé­get az alapszabályok elkészítésével és egy­hangúan hozzájárult a szövetség állandó jel­leggel való megalakulásához.

Next

/
Thumbnails
Contents