Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-03 / 214. szám

Szeged, 1915. szeptember 3. BBLM AGYA RORSZ ÁB. 5 Kérdést intéztünk a iBack-malom igazga-* tóságálhoz, ihogy megkapták-e a tanács átiratát és mi ezek után a malom határozata? Aczél Géza igazgató elmondta, hogy határozott választ, mig Bück (Bernát haza nem érkezik, nem tud adni. A malom elhatározásáról minden valószínűség szerint pénteken vagy szombaton értesiti a várost. UB.MJSB • mmmmoMa BBBBBE.B (Saját tudósitónktól) Országszerte, ahol csak értékelni tudják az értékes és önzetlen .munkásságot, a köz 'javát célzó törekvéseket, megdöbbenést és mélységes részvétet keltett Geik'ri Mór hirtelen elmukísa. Geliéri Mórban nemcsak a tágan határolt maink akörü dolgos ember veszett el, hanenn a szívbéli jó ember is, akinek a folytonos mimika mellett a jóság, a szeretet volt az slementuma. Minden cselekedetét, .minden törekvését a jóság, a szeretet jellemezte; boldog volt, ha embertársain segíthetett, ha iistáipéíó kezét nyújthatta az arra szorulóknak. Mindössze 61 évet élt és ebből az időből 44 esztendőt töltött a közügyek, a magyar ipar szolgálatában. Nálánál nem volt senki lelkesebb szószólója, szolgája a magyar iparnak, aminek az érdekében agitált, leikositett, ösztökélt és fáradhatatlanul munkálkodott egész éleién keresztül. Hite voltamagyaripar életrevalóságában, — nemzetgazdasági fontosságában és ennek a szentséges (hitének szentelte áldásos életének minden percét, minden pillanatát. Benne a magyar ipar föllendülését célzó vezetők egyik legértékesebb úttörője veszett el, aki megérezte, meglátta azt a nagy erkölcsi és anyagi erőt, ami a magyar ipar fontosságában rejlik és ezt a nagy erőt iparkodott érvényre juttatni a céltudatos, nagy koncepciójú emberek éleslátásával, minden készségével. Geliéri Mór, mintha csak Szegeden született volna, olyan szerető vonzalommal viseltetett városunk iránt. És ez érthető is. Innen indult ki sikerben gazdag pályája, itt adott először hangot a magyar ipar jövendőjébe vetett hitének, itt kezdte az újságírás mesterségét, amelynek országosan elismert és tisztelt mestere lett. Részt vett a város minden örömében, minden bánatában és ha innen bárki is fordult hozzá tanácsért, támogatásért, segítő emberét találta benne, akinek cselekedetét nem a tessék-lássék, hanem egy igaz, jól.tevő embernek a legnagyobb készsége jellemezte. Szerette az életet, aminek dus javait nem élvezte; szerette a mimikát, amiből sok. jutott neki, de a munka gyümöliaseibal nem igen volt része; szerette az embertársait, akikkel megosztotta gazdag gondolatait, szivének szépséges érzéseit és akkor volt boldog, ha jót tehetett és ha élvezője lehetett embertársai szeretetének. Mindig és mindenkivel jót tenni, ez volt a hivatása és jelmondata: nagygyá és szabaddá tenni a magyar ipart! Gettón Mór 1854. január 14-én született, kereskedelmi tanulmányainak elvégzése után az irodalmi pályára lépett, erre talált magában a legtöbb hajlamot. Szegedi újságokban jelentek meg első dolgozatai, majd Budapestre ment és az Országos Iparegyesiilet kötelékébe lépett, mint egyszerű irnok. 'Ettől fogva az ipari irodalom munkása lett és tollával szolgálta az ipar (fejlődésének ügyét. Több ipari lapot .szerkesztett, majd közben visszatért Szegedre, s 1876-ban a szegedi kiállításunk volt a titkára. Három évvel későbben újra Restre költözött és azóta állandóan ott dolgozott. Szerkesztette előbb a Magyat Iparosok Lapját, utóbb az egyesület hivatalos lapját, a Magyar Ipart, amely tartalmasságával egyik legelső közgazdasági szaklapunkká fejlődött. Az iparegyes illetnek 1880-ban titkára lett. Nagy érdeme van az 1881-iki országos nöipar kiállítás é-s a_ .kereskedelmi muzeum megvalósításában. Általában nagv melegséggel karolta fel1 a kiállítások eszméjét, részt is vett majdnem valamennyi vidéki kiáltitásszervezésében. Az 1896-diki ezredéves országos kiállításnak titkára lett és ugyanekkor .az országos iparegyesület is elismerést nyújtott érdemeiért azzal, hogy aligazgatójának választotta. Később igazgatója lett az egyesületnek, az országos ipartanácsnak, az országos háziipar bizottságnak és az országos iparoktatási bizottságnak, majd a fővárosi törvényhatósági bizottságnak is tagja ett. A magyar szakirodalom is sokat köszönhet neki, ő 'alapította meg a Magyar Szakírók Egyesületét, amelynek elnöke lett. A napilapokba is sok, nagyrészt közgazdasági cikket irt, alelnöke volt az otthon-körnek és igazgatósági tagja a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíj intézetének. Nagy munkásságot fejeit ki a szabadkőműves irodalom terén is-, röpiratokat irt a szabadkőművesség ügyeiről és egy ideig szerkesztette a nagypáholy hivatalos lapját. Számos jeles munkát irt a magyar ipar történeti fejlődéséről, amelyek legutóbb külön gyűjteményiben is megjelentek. Halála váratlanul jött; még szerdán is bent volt hivatalában és dolgozott. Az Országos Iparegyesületnek gróf Zichy Jenő-utca 4. Süúmu házában lakott. Szerdán este egészen jól érezte magát és kilenc óra tájban lefeküdt. Tizenkét óra előtt valamivel hirtelen felébredt és rosszullétről panaszkodott. Felesége e'hi vatta háziorvos'sát dr. Altstadter Izidort, aki nemsokára megérkezett, de már nem segíthetett rajta: Geliéri Mór meghalt. Agyszéihüdés okozta a halálát. H3B£&BI3BBBSBflSBBBflaBaBaBnBBSISBaBa9!5;i3BII9BaEE13BBKa.c.; HÍREK COOO ' Jön az ősz, lassan, mint az árnyék; a madarak vándo;utra kelnek és mennek, mennek mind ideijén tájakra, más hazába tőlünk, okik súlyos (/unitoktól gyötörtén eltünk le egy évet életünkből; akik nem tudtunk gyönyörködni a tavaszban, nyárban, csak fájó remegéssel, bns fájdalommal és csak néha-néha, egy-egy győzelmi hir hallatára feldobogó szívvel jártuk eletünk zarándok útjait. Jön az ősz lassan; a felhők sápadásába,: már érezzük bánatos, borongó hangulatát, ha sárguló faleveleket űz a korzó utjain a hidegülő szél; esténk int már finom ködök szállnak a szegedi utcákra; még olyan halt:, rejtelmes, finom, mint egy fellibenő, harmatszerű fátyol, a nők bársonyos és sima, illatos arca előtt, de siirü, cseppszeirtü i ső hull néha őszies szomorúsággal és hideg arccal mered a szeptemberi éjeken a hohl komor képe. Jön az ősz lassan; hidegednek az idők <?.; didergésünkben riadtan érezzük meg néha, hogy elmv.lt a tavasz és cége felé járunk a nyárnak; hogy Kisasszony napja, a fecskék költözésének ideje közelebb van, mint voltak a csiilayhulajtó szép, augusztusi esték, mikoi a hulló csillagokat nézve tűnődtünk hosszan | Varsón, Ivangorodon.., Jön az ősz lassan; az őszi bú, az őszi bánat: mindennap közelebb hoz bennünket a, időhöz, mikor riasztó szomorúsággal néz vissza a vörösen izzó fénysugarakkal a nap, setéim, feketén jön, jön az ősz felénk; költöznek a fecskék. És egy nap elindulnak tőlünk az isten áldott madárkái, elmennek messzire, messze; talán épen szőke hajnala Itáliába, a mosolyogva kéklő ég alá. Boldog csicscrycsscl szállnak majd az uj haza felé a helyről, ahol az őszi bú setét fátyola lengett a virágos tavaszon és meleg nyáron át; istenem, a szegény, szelid kis madarak mit éleznek majd picinyke szivükben, amikor mcghaliják uz ágyuk dörejét a kéklő ég alatt és ott is könnyes, szomorú arcokat látnak, ahol vidáman búcsúztak tőlük egy félév előtt . . . A fecskék szállnak nemsokára, melegebb tájra; jön az ősz lassan. Jön az ősz, a második a nagy háború alatt. Jövőre talán az őszi hervadas közben már érezni fogjuk az élet mámorát, talán az eltávozó madarak nyomán a Béke száll majd közénk hófehér angyalszárnyain! — Frigyes főherceg török rendjele. A király megengedte, Ihogy Frigyes főherceg tábornagy a neki adományozott ottomán császári „Madailles de gnerre en or et eii •argent de LTimtiaz"-t •elfogadja és viselje. — Arz tábornok kitüntetése. A hivatalos lap csütörtöki szánna közli, ihogy a király straussenburgi Arz Art'hur gyalogsági tábornoknak hadtestének győzelmes vezetése elismeréseid a Lipót-rend első osztályát a hadiekitménnyel adományozta. — Szegedi birók kinevezése. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, ihogy a király Biró Vilmos szegedi Ítélőtáblai bírónak a kúriai 'bírói címet és jelleget adományozta. — Dr. Pollner Kálmán szegedi törvényszéki bírót táblabíróvá, dr. Marta Sándor lippai gyakorló ügyvédet a szegedi táblához bíróvá, dr. Zombory János cs Kor.pássy Gyula szegedi törvényszéki bírákat jelenlegi székhelyükön VII. fizetési osztályba sorozott bírákká, Mészáros Kálmán és Hulbacsek Béla törvényszéki, dr. Martinyi László s -Letyezky Károly járásbirósági alhirákat törvényszéki, illetőleg járásibirákká, dr. Straubert Jenő törvényszéki jegyzőt a korpánai járásbírósághoz albiróvá nevezték ki. — A város a husdrágaság ellen. Annak idején megemlékeztünk már róla, hogy -i tanács a mindig növekedő husdrágasággai szemben ugy kíván védekezni, (hogy ,200—30(1 darab sertést vásárol nyolc-tíz beti hizlalás ra , A ser tériket aztán a hatóság által megállapított mák zimális áron bocsátja piacra a város. A csütörtöki tanácsülés újra foglalkozott az ügygyei. Dr. Turóezy Mihály főügyész a tanács elé terjesztette a szerződést, amelyet a Szegedi Has- és Vásárpénztár részvénytársasággal kötött meg a sertések, eset1 x marhák és birkák vásárlására vonatkozóan a város. ,Eszerint a Hns- és Vásárpénztár részvénytársaságnak .megbízást ad a tanács arra, ihogy a város közönségének fogyasztás céljaira a város számlájára élő jószágokat vásároljon és azokat akár élő-, akár pedig levágott állapotban a város közönségének scndelkezésére bocsássa akként és olyan árban, miit azt a város tanácsa időnkin í elrendeli. A Szegedi Ilus- és Vásárpénztár részvénytársaság ezt a megbízást elfogadta és kötelezte nfhgát, hogy a város által kijelölt henteseket és a hatósági hiusszékeket hússal ellátja. A tanács a szerződés megkötését tudomásul vette. iSzamosnijvárott már vásárolt a részvénytársaság 1250 juhot' és 40 szarvasmarhát. A juh búst a hatóság méreti ki, minden valószínűség -zeitint jóval olcsóbban, mint eddig mérték.