Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-28 / 234. szám

Szeged, 1915. szeptember 28. DÉLMAGYÍBOaSSZÁff, 5 HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezö­lapjaií 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) A szegedi magántisztviselők és a drágaság. (Saját tudósítónktól.) Érdekes, szép és erős szociális gondolkodásra valló eset elmondásá­val kezdjük. A Szegedi Kender fonó gyár egy évre ujabb drágasági pótlékot adott tisztvise­lőinek. Ez, ugy-e bár, annyit jelent, hogy egy­szer a háború alatt már adott a Kenderfonó­gyár drágasági pótlékot. Az idők, amik járnak, oly komolyak és nagyok, ez az eljárás oly szép és annyira simul a mai időkhöz, liogy mi nem kívánjuk ujabb jelzőkkel kisebbíteni. Csak ajánljuk követésre, nagyon ajánljuk, mert a drágasági pótlék nemcsak az alkalmazott, bá­néin a munkaadó érdeke is. Ebben az ügyben a Szegedi Magántisztviselők Egyesülete a kö­vetkezők közlését kérte: Megmozdult már a társadalom minden ré­tege, ngy egyesek, mint szervezetek a szertelen és még mindig fokozódó drágaság ellen. A kér­dés állandóan felszínen van, mert ma már minden téren a szélsőségig felhajtott árak lét­alapunkat renditik meg s a legbizonytalanabb jövőt tárják elénk. Sok oldalról bebizonyított tény, liogy a szörnyű drágaság legjobban a íix fizetésű alkalmazottakat és tisztviselőket s első sorban a magántisztviselőket suj'ya. Az állam kötelességének tartotta alkalmazottairól fizetési pótlék nyújtásával gondoskodni, a törvény­hatóságok e példát követték s Szegeden a leg­közelebbi közgyűlés foglalkozik e tárgygyal, nem maradhat tefhát el a segítség a magán­tisztviselőktől som. A cégfőnökök és vállalatok vezetőire háramlik a feladat és kötelesség, hogy drágasági pótlék nyújtásával támogatóik le­gyenek a drágaság valamelyes leküzdésében. Ezt meg is adhatja mindegyik cég ós vállalat, mert a gazdasági élet most már körülbelül visszatért a rendes medrébe és érvényesült a háborúnak az a gazdasági igazsága, hogy a háború táplálja és jól ellátja a gazdasági életet. E tétel igazságát szűkebb hazánkban, Szegeden is tapasztaljuk, ahol a cégek és vállalatok leg­nagyobb -része nemcsak a rendes tevékenységét folytatja, hanem üzemük éppen a háború kö­vetkeztében fokozódott, természetesen maga után vonva a jövedelem szaporodását is. Ez­zel szemben a kötelességét mindig lelkiismere­tesen teljesítő magántisztviselő elvégzi a had­bavonult kartársa és hivatali kollegája mun­kálatait is, anélkül, hogy ezért külön javadal­mazásban részesülne. Szivesen helyettesíti a közös ügyünkért liarcban álló kartársat, saj­nos azonban, egyes cégek a hadbavonulássál egyidejűleg a tisztviselők fizetését is beszün­tették s mig egyrészt a példás kötelességtudás nyilvánul meg, másrészt a tőke és jövedelem birtokosa szem elől téveszti legelemibb morális kötelességét i.s. örvendetes tényként -említhetjük "fel, hogy már eddig is egyes cégeik és vállalatok, mér­legelve a helyzetet, drágasági pótlékban .része? sitették tisztviselőiket s ez uton is felkérjük a t. cégeket és vállalatokat, hogy a háborús jöve­delmük arányában, de különösen a többlet jö­vedelem egyrészében az arra leginkább rászo­ruló itthon dolgozó magántisztviselőket s a harctéren a haza s mindannyiunkért harcoló magántisztviselők családját részesítsék. Mint a szegedi magántisztviselők hivatott, érdekkép­viselete lépünk akcióba -s feltesszük, iliogy fel­hívásunkat kellőleg értékelik -s nem vonják ki magukat a méltányos kérelem teljesítése -alól. Figyelemmel kisérjük a cégek erre irányuló készségét s módját ejtjük annak, hogy akciónk eredményéről a nyilvánosság előtt már legkö­zelebb beszámoljunk. — Uj hadbíró főhadnagyok. A Hadsereg Rendeleti Közlönye közli a következő kineve­zéseket: dr. Balla Emil törvényszéki jegyzőt, dr. Bárkányi Zoltán községi birót, népfelkelő főhadnagyokat és dr. Mezey Pál szegedi királyi közjegyzőhelyettes népfölkelőt hadbíró .főhad­nagy okká nevezték ki. — A városi párt ülése. A városi párt ked­den délután 6 órakor a Haggenni-aeher-,féle vendéglő külön helyiségében ülést tart. Az el­nökség kéri a tagokat, hogy ezen az ülésen tel­jes számban jelenjenek meg, on-ert a 29-ikére összehívott közgyűlés tárgysorozatát és a drá­gaság korlátozásának kérdését tűzte napirendre. — Szegedi vasutasok kitüntetése. A hi­vatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király Radiszlovich Lajos főellenőrnek, a szegedi üzlet­vezetőség szállítási osztálya főnökének a Ferenc­József lovagrendet adományozta a katonai ér­demkereszt szallagján. Kitüntette még a király Gábor Györgyöt a Szeged állomás főnökét és Nagyiván Pál vasúti hivatalnokot. Mindketten a koronás arany érdemkeresztet kapták a vitézségi érem szallagján. — Az alsótanya? gyermekhalandóság. Az alsótanyai gyermekhalandósággal, amely az utóbbi években aggasztó mérveket öltött, mái­több izben részletesen foglalkoztunk. Most már a város hatósága is gondos figyelemmel fordult az ügy felé és felkérte dr. Turcsányi Imrét, az állami gyermekmenhely igazgató-főorvosát, hogy vizsgálja meg az alsótanyai állapotokat és ta­pasztalatairól tegyen részletes jelentést a tanács­nak, egyben javaslatot is nyújtson be arra vo­natkozólag, hogy miként lehetne a gyermek­halandóságot csökkenteni. Vasárnap e célból dr. Turcsányi Imre kiutazott az Alsótanyára dr. Szalay József főkapitány társaságában, hol a tanyai-kerületi tiszti orvosokkal értekezett és alapos tájékozódást és információt szerzett a szomorú ügy mibenlétéről. Tapasztalatairól rövi­desen jelentést tesz a hatóságnak, egyúttal mó­dokat fog ajánlani, amelyekkel a gyermekhalan­dóság leküzdhető. — Akiknek nem volt elég a maximális ár. Csányi Antalné, Ráez Pálné, Popány Jánosné és özvegy Horváth Józsefné szegedi asszonyok .sovány kacsákat megtisztítva, de födbontatla­nul árusítottak. Kilónként bárom koronát kér­tek a kacsákért a két - korona ötven filléres maximális ár helyett. A kihágási biróság Pálfl Antal följelentésére Csányi Antalnét kétrend­beli kihágás miatt öt napi elzárásra és húsz­husz korona pénzbüntetésre, a másik három asszonyt pedig három-három napi elzárásra és husz-husz korona pénzbüntetésre itélte. — Halálos baleset vadászat közben. Bölcsházy József kereskedő és Német G-ida banktisztviselő vasárnap a. sándorfalv.ai or­szágút mentén elterülő felsővárosi Feketeföl­dekcn vadászgattak fogolyra. Négy gyermeket fogadtak fel a hajtás céljaira. Az egyik -hajtó, Nagy Sándor 14 éves fin fel i,s vert egy csapat foglyot, melyre mind a lcét vadász rálőtt. A lövések közül azonban valamelyik .a kisfiút találta el. A gyermeknek az agyát és az egyik szem-ét sebezték meg a sörétek. Életveszélyes sérülésekkel szállították be .a szegedi közkór­házba. A rendőrség a vizsgálatot megindította, liogy kinek a vigyázatlansága okozta a szeren­csétlenséget. — Szegedi hadapród az olasz harctérről. Szamos István hadapród hónapok óta az olasz harctéren küzd. Legutóbbi levelében -szemléltető módon irja le az ottani harcokat. Levelének ezt a részét itt közöljük: — Egy átvirrasztott éj után nekem kellett nappal bent tartózkodnom az állásban. Szürkü­letkor bebújtam kis kőfedezékembe, amelynek oly kicsi bejárata van, hogy csak hátrét gör­nyedve lelhet bebújni. Odaülök a lőrés elé s nézem az olasz rajvonalat, mely ugyanolyan kihaltnak látszik, mint a, mienk. .Miután hat darab harminc és feles széthányta egy darabon az olasz rajvonalat, megkezdi munkáját az olasz tüzérség is. Távoli halk dörrenések hal­latszanak, azután ,süvítés, hol közelebb, hol tá­volabb robban, egyszerre erősebb süvítés, ér­zem, a fedezék felett szaladt el; a -fedezék előtt 5—6 lépésre bevág, óriási robbanás, a fedezék tele lesz füsttel, fojtó ekr.azitszaggal, föld és apró kőszemek borítják el az ember arcát, grá­nát-repeszek susognak a levegőben, a felvágott kövek csapkodják a fedezék oldalát és tetejét. Bent valaki megrezzen, azután megkönnyebbül egy pillanatra, hogy azután nagyobb izgalom­mal lesse a következő gránátot... — Igy megy ez reggeltől estig. De ne hidd, hogy igy. Dehogy. Egészen máskép. Ugy, hogy azt kifejezni szavakkal, mondatokkal lehetet­len. Amit leirtani, az mind az emberen kivül megy végbe. Ami belül, az ember érzésvilágá­ban megy végig, azt leirni -annyit jelentene, mint lehozni a napot az égről. Egyébként baj uincs. — Október harmadikára halasztották az Otthon közgyűlését. Vasárnapra volt hirdetve az Otthon közgyűlése. A tagok a közgyűlésre olyan csekély " számban jelentek meg, hogy a közgyűlés nem volt határozatképes. Az elnök erre a közgyűlés napját október harmadikára halasztotta el. — Arcképes igazolványok félárujegy vál­tására, A Békés Csanád és Csongrád vár­megyék területén lakó igényjogosultak féláru­jegy váltására jogosító arcképes igazolványait a szeged,i üzletvezetőség hosszabbítja meg, illet­ve az uj igazolványokat e hivatal állítja- ki. Az igazolványoknak az 1916. évre leendő meg­hosszabbítása iránti kérelmek október 1-tői december 31-ig fogadtatnak el. A munka meg­osztása végett kérjük, hogy a Békés vármegyé­ben lakó igényjogosultak október, a Csongrád­vármegyében lakóik pedig december .folyamán küldjék be kérvényeiket. A .nyugdíjasok a kér­vényre ragasszák rá a niegliosszabbitásért járó igazolványohkénti 2 korona postabélyeget. Kér­vényeikben a gyermekek nevét és életkorát tüntessék ki, és a közigazgatási hatóság által a megfelelő záradékot vezettessék reá. Az iga­zolványok visszaküldéséhez megcímzett és pos­tabólyeggel ellátott boríték mellékelendő a kér­vényhez. Szeged, 1915. szeptember 24. Vigyázó, üzletvezető-helyettes. — Királysértő szerb a sregedi törvény­szék előtL Gyukics Nóvák bácskulai szerb napszámos augusztusban a- korcsmában -szó­váltásba keveredett Iváncsics Péter ottani gaz­dával. Beszélgetés közben az ittas állapotban levő Gyukics szidta a királyt és becsmérlőleg nyilatkozott róla. Iváncsics kérdőre vonta Gy.u­kicsot, mire az Jurisics Milán nevű társával nekiesett Ivánesiesnak és ütlegelni kezdte. A csendőrség szabadította ki az öreg magyart a már előre felhívja az igen tisztelt közönség fi­gyelmét. 8 felvoná § o s fi I mszenzácá ó előadásaira.

Next

/
Thumbnails
Contents