Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-28 / 234. szám

4 mert előálluna az a helyzet, hogy a központi csapatokat átengedve, az orosz seregeket is át kellene engedni és az ellenfelek esetleg bol­gár földön ütköznének meg. Bukarest, szeptember 27. A határszéli szerb Kladovából érkezett hiteles hir szerint szeptember 23-án, csütörtökön reggel ötven­ezer főnyi szerb hadsereg indult el a bolgár határra. Belgrád lakosságának legnagyobb része Nisbe vagy még beljebb eső helyekre menekült. Berlin, szeptember 27. A Lokalanzeiger­nek jelentik Athénből: Hivatalosan jelentik, hogy Bulgáriában a polgári vasúti forgalmat beszüntették. Athén­ben azt hiszik, hogy a balkán-probléma fegy­veres megoldása közvetlenül küszöbön áll. Hogy Görögország hogyan fog viselkedni, arra nézve itt két ellentétes vélemény van, de remélhető, ihogy a semlegesség hivei kerül­nek többségre és hogy Venizelosz kormánya, amely más nézeten van, megbukik. Sőt ma már azt beszélik, hogy Venizelosz elhatároz­ta, hogy még a semlegesség kérdésének ki­élesedése előtt visszavonul. Ezt azonban nem­tartják nagyon valószín iinek. !A mozgósítás különben tervszerűen és simán történik. A görög kormány barátságos jeggzéke Bulgáriához. Szófia, szeptember 27. A görög kormány arról értesítette a bolgár kormányt, hogy Gö­rögország csak elővigyázatból és nem ellen­séges szándékkal mozgósított. A görög moz­gósítás csak előre nem látható eseményekre való készenlétet jelent. A görög vezérkar elrendelte, hogy a bol­gárhatár mentén erősebb csapattestek ne vo­nuljanak fel. Azt várják, hogy Bulgária ép igy jár el Görögországgal szemben. Segítő csapatok Szerbiának. Bukarest, szeptember 27. :A (Minerva biz­tos forrásbál jelenti, hogy a múlt csütörtökön Mudroszban angol és francia csapatok hajóz­tak be s elvitték őket a Szaloniki mellett levő kis Katerina kikötőbe. A csapatok Szerbiának vannak szánva. Semleges zóna Görögország és Bulgária közölt. Berlin szeptember 27. A Berliner Tage­blattnak jelentik Szófiából: A Bulgária és Görögország közti viszony, nöha a mozgósí­tást nyugodtan folytatják, sőt, ellenkezőleg, mindkét részről az a törekvés észlelhető, hogy a felesleges súrlódásokat elkerüljék. Ve­nizelosz a görög vezérkar felszólítására a szófiai kormánynak azt <a javaslatot tette, hogy a görög-bolgár határ mentén két és fél­kilométeres semleges zónát létesitsnek, hogy elejét vehessék az esetleges határincidensék­* nek. A bolgár kormány készséggel fogadta ezt a javaslatot. Egyébként is bolgár részről mindent megtesznek, hogy elkerüljék a 'Súrló­dást még a szerb és román határon is. Megállapítható még az 'is, hogy Bugá­mban mindinkább méltányolják Görögor­szágnak azt az álláspontját, hogy Szerbia Doirantól Gevgelig terjedő részt sztratégiai okokból nem engedheti át Bulgáriának. Veni­zelosz háborús politikája athéni íhirek szerint mind nagyobb ellenzésre talál a görög vezér­délma gya rorsz a g. karnál, ugy, hogy a vezérkar és a miniszter­elnök között előreláthatóan ujabb konfliktus fog kitörni. Utrakészen a párisi bolgár követ. Lyon, /szeptember 26. A Progres jelenti Parisból: Az itteni bolgár követségen nem leng már a zászló, -bár a követ még Párisban van. Néhány újságíró kérdésére, vájjon Iké­Sziil-e elutazni, azt felelte a bolgár követ hogy még semmi sincs eldöntve, azonban a fejle­mények olyan gyorsan torlódhatnák egy­másra, hogy esetleg hirtelen el kell utaznia. (M. T. 1.) Szaionikit akarja megszerezni az antant. Berlin, szeptember 27. A Frankfurter Zei­tung jelentése szerint a görögországi moz­gósítás csak elővigyázati intézkedés ugyan, de talán ez sem történt volna, ha nem Veni­zelosz vezetné az ország ügyeit. Ugy lát­szik, hogy ismét érezhetővé válnak 'antant­barát érzelmei. A négyesszövetség diplomá­ciája nagy tevékenységet fejt ki Athénben, a görög népet és politikusokat 'Nagy-Bulgáriá­val ijesztgetik. Ezzel szemben áll azonban a korona és a görög vezérkar többsége. — Annyi bizonyos, Ihogy Angliának és Francia­országnak az a célja, 'hogy Szaionikit had­műveleti bázisnak szerezhessék meg. Gunariszí ismét fogadja a görög kiráig. Athénből jelentik a Magyar Távirati Iro­dá-nak szeptember 24-éről: A király táviratilag magához kérette Gu­naris volt miniszterelnököt. Szerbiában a lábadozókat is behivják. Szaloniki, szeptember 27. Szerbiából egyre nagyobb számmal Szalonikibe érkező mene­külők előadása szerint a szerb lakosság köré­ben nagy a csüggedés. Ezzel szemben a had­sereg kedve bizakodó. Hadianyagban nincs hiány, mert Anglia és 'Franciaország nagy­mennyiségű muníciót és egyéb hadiszer t szál­lított Szerbiába és a megfogyatkozott legény­ség számát is franciákkal növelték. A tüzér­ségnél kizáróan francia legénység szolgál, mert a francia nehéz ágyukkal a szerbek bán­ta nem tudnak. Az erődítési munkálatokat is francia mérnökök vezették és különös gondot fordí­tottak Szerbia északkeleti sarkának megerő­sítésére, ahol nyolcszoros betonárok védi a határt. A szerb hadsereg ma össze-vissza 240—250.000 főből áll, ezt is csak ugy érték el, hogy még a lábadozó sebesülteket is behív­ták újra. Tisztikarának veszteségeit azonban nem tudta pótolni Szerbia, csak ugy, hogy a hadapródiskolák felsőbb osztályának összes növendékeit tisztekké nevezte ki és ezenfelül a kitüntetett legénység egy részét is tisztté léptette elő. Nagyon fogyatékos a szerb hadsereg egészségügyi állapota is. Orvosa alig van, mert a tél és tavasz folyamán dühöngött tí­fuszjárványnak 120 orvos is áldozatul esett, az amerikai és svájci missziók pedig a nyár eleién hazatértek, mert folytonos inzultusok­ban volt részük. Hazatért az olasz misszió is, amelyre most Ihazájáiban is nagy szükség van, ugy Ihogy kizáróan francia, angol és gö­Szeged, 1915. szeptember 29. rög orvosok és ápolók állnak a szerb hadse­reg rendelkezésére. Bulgária és az antant. Luganó, szeptember 27. A Corriere della Serának nyilvánvalóan a konzultatéi sugal­mazott egyik cikke a következőket irja: A bolgár mozgósitás tizennégy napot vesz igénybe. Akkor, vagy már előbb is, Bulgária meg fogja támadni Szerbiát. Ez a keserű való, amely nem szabad Ihogy bennünket el­bátortalaoitson, amint másrészt nem is sza­bad azt eltitkolnunk. Bulgária átpártolt ellen­ségeinkhez. De azért még nincs veszve min­den remény. Egyrészt, mert a szerbek ked­vező hegyi terepükön erős ellenállást tudnak kifejteni, másrészt, mert a négyesszövetség bizonyára előkészül egy energikus balkáni tá­madásra. Görögországtól és Romániától nem várható tevékeny támogatás. A cikk igy vég­ződik: Németország célja ciz egész Kelet meghódítása. Ezt a célját azonban nemi fogja elérni, mert a négyesszövetség résen lesz és ugy fog a keleten cselekedni, ahogy azt a kö­rülmények parancsolják. Genf, szeptember 25. A párisi sajtónak a bolgár nemzet és a szófiai kormány ellen irá­nyuló cikkeiben az alapgondolat közös: Fran­ciaországot ismét elárulták! Megcsalódott azon heteik óta táplált reményeiben, liogy a padoszlavov-kormány képtelen lesz az an­tant megfizetett ügynökeinek és az antant­barát ellenzéknek ellenállani. De csalódott Franciaország abban a várakozásában is, hogy Szerbia a tizenkettedik órában mégis csak előáll megfelelő engedményekkel, mire a bolgár nemzet egy emberként fog ismét a Balkán-szövetség helyreállításáért és a Tö­rökország elleni harc érdekében sikra szállni. Hogy egészen másként történt minden, e miatt főleg a Temps-ban lobog fennen a ha­rag, mert attól tart, hogy az antant végzete, kudarca a bolgárokkal szemben, főleg azokra a hatalmakra fog kedvezőtlenül befolyni, a melyek az antant és a központi hatalmak kö­zött még ingadoznak. A lap azért erélyesen sürgeti a négyesszövetségnek a Balkánon való fegyveres fellépését. — A Gaulois Ifen­tartás nélkül beismeri, hogy a német diplo­mácia tagadhatatlan sikert aratott. Budapest, szeptember 26. Szófiai jelenté­sek szerint az antant követei sajnálkozásuk­nak adtak kifejezést a mozgósitás elrendelése miatt és főleg azért, ment a bolgár kormány még nem is adta meg válaszát az antant leg­utóbbi- ajánlataira. A követek kijelentették, ihogy kormányaik Szerbiával szemben eré­lyes lépésre határozták el magukat, mivel szemben elvárták, hogy a bolgár kormány elhalasztja elhatározását arra az időre, ami­kor az emiitett erélyes lépések következmé­nye fog mutatkozni. Radoszlavov kijelentette, hogy maga a mozgósitás nem tekinthető oly intézkedésnek, melynek az éle az antant ha­talmak ellen irányul. A mozgósitás azért vált szükségessé, mert iNisben tudtára adták a bolgár követnek, hogy a szerb—bolgár ha­tármenti egész területet hadi zónának nyilvá­nították a szerbek. A bolgár kormány az an­tant ajánlataira adott válaszát azért 'halasz­totta volt eil, mert maguk a követek kérték a válaszadás élhalaszását, közben azonban a szerb kormány eljárása kényszeritette rá Bulgáriát, hogy elkerülhetetlen intézkedéseit megtegye.

Next

/
Thumbnails
Contents