Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-25 / 232. szám

DÉLMAGYÁRORSZÁIÖ. Szeged, 1915. szeptember 25. b . o stre/a JT> ' ' " ortne­AzvnafejfaZjzeto jCfrenwac . XjfyMy&fSSJ „ _ , . w -&LCJVL m '/*/" Ö 7R ' / CI II P a L . :WC V, ^^'j^MjRdjW ^ JK£YO _ _ yd/^y^ji^^if^W ^S^íD^k^^^^^lMySH oASnsieb n^Á^X ° jfewJB " tw* IFM nisztert, az utóbbival a trónörökös jelenlété­ben tanácskoztak. Hivatalos jelentés Bulgária általános mozgósításáról. Szófia, szeptember 24. A Bolgár Távirati Iroda jelenti: A kormány, miután elhatározta a fegyveres semlegességet, elrendelte az or­szág fegyveres erfjenek általános mozgósí­tását a. (M. T. I.) Bolgária 28 korosztályt hívott be. Rotterdam, szeptember 24. Itt is közzé­tették! hegy Bulgária szeptember 22-én este mozgósított. A hadsereg 28 korosztályát (hív­ták be. A bolgár mozgósítás hatása. Rotterdam, szeptember 24. A Westmin­ster Gazette egyelőre nem tud tájékozódni a bo'lgár mozgósítás jelentősége felöl, a dinioti­kai egyezséget azonban a Németország és a magyar és osztrák monarchia ellen megala­kítandó uj balkánszövetség akadályának tartja. Berlin, szeptember 24. Luganóból jelen­tik: Semi Szentpétervárott, sem Londonban senkinek sejtelme sem volt arról, hogy Bul­gária mozgósítani fog. A bolgár mozgósítás híre tehát mind a két fővárosban, a legna­gyobb zavart és izgatottságot költette. A be­hívott bolgárok péntek éjjel indulnak el Svájc területéről. Bulgária népe egységes. Szófia, szeptember 24. Genadiev írásban kijelentette, hogy helyesli a kormány elhatá­rozását és ezzel .mind a kabinetben, mind a parlamentben, elsimul minden ellentét. (Egyik ellenzéki párt sem fog nehézséget1 okozni a kormánynak. A bolgár nép ilyenformán az óráról-órára várható nagy események elé ugyanolyan egyeségesen és elhatározottan néz, mint 1912 szeptemberében. „Románok — magyarok." Bukarest, szeptember 23. A Moldova leg-. utolsó száma „Románok — magyarok" eim­mel a következőket irja: Az a kevés erdélyi és magyarországi ro­mán, aki most Romániában él, igyekszik kül­politikai állásfoglalásának érvényt szerezni s a magyarellenes Romániától Magyarország ellen követel háborút. Ezek a renegátok jobban tennék, ha meg­ismernék Románia többi szomszédait is, mert akkor meggyőződhetnének arról, hogy a ma­gyar nemzet Európa legelső kulturnemzetei közé tartozik. A magyarokat nehéz legyőzni; Erdély­ben vannak olyan hazafias románok, akik nem látnák szívesen, ha Románia Erdélybe betörne. Ezen hazafiak szívesen feláldoznák eletüket is hazájukért, amint ezt a mostan! világháborúban is bebizonyították. Ha Románia Magyarország ellen támad­na, ez csak kárára lenne, mert a háborút biz­tosan elveszítené, ép ezért a „Moldova" fel­hívja a józanul gondolkozó vezető embereket, hogy emlékeznek vissza a boldogult Károly király által javasolt és elfogadott külpolitikai magatartásra. Hir VsoizeSosz lemondásáról. Bukarest, szeptember 24. Szalonikiból je­lenti a Nca Imera határozott formában közli, hegy Venizelosz emlékiratot adott át a ki­rálynak és már a legközelebbi napokban be­adja lemondását. Venizelosz utódjául Teoto­kiszt fogja ajánlani, akit pártjával hajlandó a parlamentben is támogatni. Angol és olasz segítség Szerbiának Basel, szeptember 24. Idevaló lapoknak jelentik Milánóból, hogy Szerbia jelentékeny segédcsapatokat kapott Olaszországból és munícióval is M van bőségesen látva a szerb hadsereg. Angol tüzérség ment Szerbiába és angol ütegeket is vittek a szerb hadseregnek. Hazahívják a 18—50 éves szerbeket. Rotterdam, szeptember 24. A londoni szerb követség közli, hogy az Angliában tar­tózkodó 18—50 éves szerb alattvalók kötele­sek utrakészen állani. Görögország nem segít a szerbeknek. Berlin, szeptember 24. A Berliner Lokal­anzeiger chiassói tudósítója táviratozza: A Corriere úella Sera jelenti, Ihogy Görögor­szág semleges marad, mert vezető politikusai a Szerbiával kötött szerződést ugy magya­rázzák, hogy az csak arra az esetre érvé­nyes, ha Szerbiát egyedül Bulgária támadja meg s nem. érvényes akkor, Iha egyszersmind Németország s a magyar és osztrák mon­archia is megtámadná Szerbiát. A szerb-görög szerződésnek ilyen szo­íisztikius értelmezése a négyesszövetség te­vékenységét csak még nagyobb erőre serken­ti, az antant csak annál hamarább akarja el­érni Konstantinápolyt, még mielőtt a központi hatalmak Törökország segítségére siethetné­nek. Bulgária vczérférflai. Radoszlavov miniszterelnök. Radoszlavov Vaszili, ki körülbelül 60 éves és- az észak-bulgáriai Lovecs községből származik. Gimnáziumi tanulmányait .Prágá­ban végezte és a heidlbergi egyetemen szer­zette meg jogi diplomáját. Ezekről a régen niult szép időkről gyakran és szívesen szeret beszélgetni. A német nyelvet kitűnően bírja. Foglalkozására nézve ügyvéd, ép Ugy, mint majdnem minden bolgár államférfi. Nincs bolgár államiférfi, aki lobban tudna megfelelni a mostani súlyos idők követelmé­nyeinek, mint ő. Erről az egyszerű, kedélyes, kékszemű, hosszú fehérszakállas emberről senki sem gyanitaná, (hogy milyen erélyes, pedig ezt a mostani krízisben épen ugy, mint a Balkán háború alkalmával, gyakran volt '•alkalma bebizonyítani. A Balkán háború ide­jében a belügyminiszteri tárcát viselte, amelynek ügyei elődjei alatt meglehetős za­varos állapotban voltak. A bolgár nép előtt osztatlan bizalomnak örvend. A parasztok csak Vaszili dedónak (Vaszili nagyapónak) hívják és az ellenségei is elismerik megvesz­tegetheteílen tiszta jefltemát. Almikor sok év­vel ezelőtt — ő és Nácsovics a legöregebb bolgár áll amié rlíiak .— kiméteílen -erővel, sőt erőszakossággal vezetett egy választást, (ami azonban magasabb politikai szempon­tokból szükséges veit) ő és párthívei a sopa­csi gúnynevet kapták. (Sopacs fütyköst jelent.) Hidegvér tisége, megreiidiííhetetten nyu­galma és szorgalma 'rendkívüli. Ez az anyagi javakkal nagyon kis mértékben megáldott férfiú nyolc órakor reggel elhagyja kis laká­sát, amelyben nincs hely a diplomaták foga­dására és a 'minisztertanácsba megy, ahol szorgalmasan dolgozik délután két óráig. Tulajdonképpen ebédidő alatt sem tart pihe­nőt. Három órakor már megint asztalánál ül, ahol fogadja a diplomatákat, okmányokat ír alá és telefonon beszélget a vidékkel. Este­felé újra részt vesz a miniszteri tanácson, amely a .háború kitörése 'óta minden este ösz3 szeiil és gyakran a késő éjféli órákig tart. Radoszlavov ,a legnagyobb mértékben dicsekedhetik a király bizalmával, aki őt Ihe­tenkint gyakran szokta meglátogatni. A bul­gár miniszterelnök nem nagyon bőbeszédű és ha megkérdezik, hogy a bulgár kormánynak mi a nézete, állandóan ezzel a sztereotip frá­zissal felel: „Szigorúan semlegesek teszünk mindaddig, amig Bulgária életfontosságú ér­dekeit meg nem sértik"; elhez még rendsze­rint hozzászokta tenni, hogy Bulgária hely­zete kitűnő és az ország legjobb uton halad, hogy nemzeti eszrnésnyképét megvalósít­hassa, ami alatt természeteen Macedóniát érti. A kalandor-politika ismeretlen dolog előtte és1 elvárhatjuk, hogy az a vetés, ame­lyen olyan nagy gondossággal munkálkodott hazájának nemsokára gazdag aratást fog (hozni. Szavov tábornok. Szavov tábornok neve, aki kitűnő hadve­zér, eléggé ösmeretes a balkán háborúból. Ha a háború kitörne, bizonyos, hegy ő áll újra a bulgár hadsereg élére. Naponta látható, amint barátaival Szófia korzóján sétálgat. Mint a legtöbb bolgár ő is demokrata és állandó kísérői között sok oly személyiség látható, akik éppenségel nem töltenek be kiváló politikai, vagy katonai ál­lást. Gyakran 'megáll velük iaz utca közepén és .megbeszéli velük a háborús; eseményeket, miközben sétabotjával pontokat és vonásokat rajzol a járdára. Sohasem hitte, hogy Orosz­országé lesz a végleges győzetem és .azon a napon, amikor Olaszország imonarkiánknak (háborút üzent, szószerint ezeket mondta: — Az olaszoknak nem lesz szerencsé­jük. Sokkal jobban tették volna, ha otthon maradtak volna! Tiszti körökben 'határtalan bizalomnak örvend és katonái rendkívül szeretik,

Next

/
Thumbnails
Contents