Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-02 / 213. szám

Szeged, 1915. szeptember 1 fiÉLMAiÖYAiEOÍtS^ÁÖ. Halálos villanyos elgázolás a Széchenyi-téren. (Saját tudósítónktól.) Halálos végű sze­rencsétlenség történt szerdán délután het ora tájban a Széchenyi-tér-en. Egy, a posta előtt elhaladó villamoskocsi halálra gazolt egy ré­szeg embert, aki a legutolsó pillanatban tán­torgott vissza a villamos sinelkre. amikor a vezető már nem volt képes a kocsit megállí­tani A hatóság a vizsgálat eddigi adataival is bizonyítottnak látja, liogy a halálos vegü katasztrófát m'aga a szerencsétlen aldozat idézte elő gondatlanságával. A katasztrófa részletel a következők: Szabó János 35 éves napszámost min­denki gyengeelméjü embernek ismerte. Ked­den délután berúgott valahol. Részegen balla­gott fel a Széchenyi-térre. Dülöngélve ment az uton, át a villamos síneken. Ugv látszik, a posta felé igyekezett. Mikor a villamos sínek­hez ért. ép akkor robogott az állomás felé a 12-es számú villamoskocsi. A vezető, Vas Vince látta az uton áthaladó embert és erő­sen csenketett. Majd megfékezte a kocsit, a •mely jóval lassabban haladt Szabó János felé. Ugy látszik, Szabó észre is vette a közeledő villamoskocsit, mert sikerült is neki lelépne a villamos sínekről, ugy, hogy a villamos to­vább haladhatott. Alighogy elhagyta azonban a síneket pár lépésre, visszatántorodott a sín­re. Ez volt a szerencsétlensége. A vezető, aki nem sejthette, hogy az uton áthaladó ember részeg, bár lassította a villamos sebességét, nem- tudta megállítani a k-o-csit, ugy, hogy a szerencsétlen ember egyenesen a villamos­kocsinak esett, amely a következő pillanatban elütötte. Szabónak úgyszólván még kiáltani sem volt ideje. Egy pillanat alatt a- villamos alá került. Mire a 'villamos a vezető kétségbe­esett fékezés-e után, pár lépéssel tovább meg­állott, Szabó János már 'végsőket vonaglott. Néhány perc alatt százakr-a menő tömeg vette körül a szerencsétlenség szinh-elyét. Né­hányan mentőkért telefonáltak, akik pár perc multán meg is. érkeztek a Ihelv Szin-ére, de már csak a beállott halált konstatálhatták. A szerenscsétlen Szabó Jánosnak a fejét zúzta össze a villamos és a rendőrorvos megállapí­tása szerint koponyacsonttöréstől származó agyvérzés okozta halálát. A halál pár pillanat alatt bekövetkezett. Miután a halálosvégü katasztrófa szín­helyén a tömeg percről-percre növekedett, ugy, hogy a forgalom teljesen fennakadt, egy épen arra járó os-endört-örzstiszt katonákkal vétette körül a villamost, akik aztán vissza­szorították a százakra menő tömeget. Rövid idő múlva megérkezett a helyszí­nére dr. Harsányi Elemér ikir. vezető ügyész, valamint a rendőrség részéről Lengyel Ist­ván rendőrtiszt és a helyettes rendőrfőkapi­tány, akik intézkedtek, íi-ogv a hullát kiemel­jék a villamos alól. Ez hosszú időt vett igény­be, mert a holttest egészen a villamos alá ke­rült. Végre mégis sikerült a villamos alól minden ujabb sértődés nélkül kiemelni a'hul­lát, amelyet az időközben .'kirendelt hulla-szál­litó kocsin a közkórház halottas kamrájába szállítottak. A holttest kiszabadítása után 'fékpróbát tartottak a villamos kocsin és ennek eredmé­nye szerint megállapitotta a rendőrség, hogy a fék kifogástalanul működik. A tanuk előadásából megállapitotta a rendőrség az-t is, hogy a vezető erősen csön­getett, mikor a isin-en áthaladó Szabót meg­látta, majd pedig fékezett. Tanuk igazolták, hogy Szabó részeg volt és saját gondatlansá­ga okozta a szerencsétlenséget, mert a villa­mos a szerencsétlenség, pillanatában már las­san haladt. Ezt bizonyítják a vérnyomok is, amelyek egyhelyen álltak, tehát a villamos nem- húzta magával áldozatát. A rendőrség a vizsgálatot mindazonáltal tovább folytatja, hovv mind-en kétséget kizáró módon megálla­pítsa, vajj-on a szerencsétlenséget tényleg Szabó János ittassága és gondatlansága okozta-e? Az antant balkáni akciója meghsusult. — Görögországot ki akarják éheztetni. — Román hang mellettünk. Amsterdam, szeptember 1. A négyes szö­vetság tárgyalásai a balkáni államokkal a Morning Post szerint, meghiusitottnak te­kinthetők. Ha formálisan folytatják is a tár­gyalásokat, azok kimenetele nem lehet két­séges. Szerbia habozása az oka, hogy az ak­ció oiyan csúfosan megbukott. A négyes szö­vetség most már a balkáni államok részéről a legjobb esetben is csak semlegességet re­mél. Bukarest, szeptember 1. Bratianu mi­niszterelnök elnöklete alatt tegnap délután négy órakor fontos minisztertanács volt, me­lyen a román kormány valamennyi tagja megjelent. A gabonakiviteli kérdés nehézsé­gei s a külpolitikai események voltak a tár­gyalás pontjai. Porumöaru külügyminiszter, zki birtokáról a minisztertanácsra érkezett vissza, jelentést tett a minisztériumnak, az­után a miniszterelnök referált a cár követé­nek ajánlatáról és az ö feleletéről. Szaioni-kl, szeptember 1. A négyes szö­vetség szigorú blokádja a görög pártok el­len, az országot éhséggel fenyegeti. A liszt­készleteik máris elfogytak. Ezerhatszáz ton­na gabonát, melyet Amerikából hoztak Gö­rögország részére, az antamtflotta e'kobzott. Ugy látszik, hogy az antant Görögorszá­got tervszerűen ki akarja éheztetni. Athén, szeptember 1. Az antantképvi­selök ujabb, módosított jegyzéket adtak át a miniszterelnöknek, mert Venizelosz közölte a kompenzációk biztosításakor, hogy haj­landó a további tárgyalásokra. A görög te­rületek sérthetetlensége alapján a szaloniki és macedóniai képviselők uj pártot alakítot­tak Venizelosz ellen. Görögország hallani sem akar területi engedményről. Bécs, szeptember 1. A Südslavische Kor­respondenz athéni jelentése szerint a görög közvéleményben a Venizelosz-lkabinet kor­mányralépte után is az az uralkodó nézet, hogy teljesen kizárt dolog, hogy Görögor­szág Macedóniából valamit elengedjen Bul­gáriának, A N-ea Iméra megállapítása szerint a görög nemzet egységesen- és osztatlanul az-ou a néz-eten van, hogy a bolgároknak íaipalattnyi sem engedhető át abból a terület­ből, amelynek határait a király kardja és ka­tonáinak diadalmas szuronyai vonták meg s amely földben azoik nyugos,znak, akik Görög1­ország dicsőségéért és nagyságáért estek el. Az Akropolisz szerint a lakosság meggyőző­dése, hogy Görögország többé nem eszköze az egyik vagy a másik csoportnak s függet­len. államként fog cselekedni, amely a maga utján jár. Görögország politikájának alapja csak az oroszág integritásának megőrzése le­het. A Neon Aszti kijelenti, hogy az entente­nek Görögország ellen való eljárása ma már a négyesszövetségnek a hellinizmus ellen va­ló háborújával egyértelmű. HasBaa&SHiiegaaiSNassKflaisstaHagitiaíBBaHftssHfiBaaiáus A japánok elkobozzák a csingfaui német hadfaiapot. Zürich, szeptember Tokióból jelentik: A japán kormány elhatározta, hogy a csing­líiui bankokban őrzött német hadialapot, a mely huszonhét millió yenre rug, elkobozza. Semleges alattvalók béketervei. Zürich, szeptember 1. A Neue Ziircher Zeitung pályázatot irt ki a fegyverszünet és az áiiandó béke módjainak és feltételeinek a rnegállapifásáról. Erre a pályázatra érkeztek be az alábbiakban ismertetett rendkívül érde­kes ötletek és fejtegetések: Az ujabb pályázatok legtöbbje a fegy­verszünetet sürgősnek tartja. A kezdeménye­zést többen az összes semleges államokra akarják ruházni, mások p-edig a békeegyesü­leteket akarják megbízni azzal, 'hogy a 'had­viselő feleket Hágába nagy békekonferenciá­ra hívják meg. Egyik svájci békebarát a sváj­ci sajtót tartja legalkalmasabbnak arra, hogy a békét előkészítse, egy másik pediga szabad­kőművességre apellál. A fegyverszünet, illetve a béke előkészi­tésén-ek utjai természetesen igen különbözők­nek látják. Némelyek azt akarják, hogy az összes hadviselő felekhez egyszerre fordulja­nak a közvetítők,, mások pedig, a külön-külön való fellépést tanácsolják. Egy genfi pályázó azon az állásponton van, hogy elsősorban a világháború kiinduló pontját, a monarchia és Szerbia súrlódását kell megszüntetni, ami nem lelhet nehéz, mert az erősebb állam a gyöngébbnek könnyen ny-ujth-at békejobbot. Ezután könnyen létrejöhetne Németország és Franciaország közt is a fegyverszünet. Egy másik azt hiszi, hogy elsősorban Németor­szág és Anglia között kell közeledésnek tör­ténnie, aziután jöhet a többi hadviselőfelekre -a sor. Egy másik pályázó legcélszerűbbnek tar­taná, h-a- a hadviselő államok uralkodói, illet­ve vezetői jönnének össze közös tanácsko­zásra, elsősorban Vilmos császár s Poincaré. A tanácskozásokat többen a tél elejére tartják aktuálisoknak, amikor a katonai operációk nehezebbekké válnak és több komité kiküldé­sét tartják szükségesnek: nemzetgazdasági, jogi, nemzetközi-jogi és asszonybizottságot, amely megtárgyalná -a függő kérdéseket és egy közös illésen döntenének fölöttük. Egy szent-g-al-leni pap a svájci községtanácsot akarja döntőbírónak fölkérni, amely a semle­ges államok bevonásával előkészíteni alkal­mas volna a végleges békét. Egy másik pap a pápát tartja • a legalkalmasabbnak arra, hogy a békeföl tétel-eket necsalk elősegítse, hanem egyenesen diktálja. • ii GYÓNIGÉZA przemysl versei. Ara 1 korona. XX Kapható: VÁRNAY L. :: könyvkereskedésében. ::

Next

/
Thumbnails
Contents