Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-02 / 213. szám

Szegted, 1915. szeptember 2. lás. Bizony, a szabad Amerika és polgárai nem nagyon becaüli.lk a barátból lett árulót és osztatlan csodálattal adózik a magyar és osztrák hősöknek, akiknek ércfalán (megtörik minden olasz támadási miint a tenger bulla­mai a part szirtjein. Még egy dolog van, amiről irnom keli: A Lusitánia ügye még mindig kisért. A meg­vásárolt és az angol -ajtó tajtékzik dühében és egyelőre nem lehet tudni, mik lesznek a következmények. .A legjobban az bántja őket, hogy mindig a legszükségesebb dugárwkat szállító hajókat éri el a fátum. A lapok na­gyon fenyegetőznek a háborúval. Az itt lakó magyarok és németek azonban teljesen nyu­godtak; már tnidija mind, hogy ez a had­üzenet igazán csak használna nekünk. Nem lehetne ugyanis többé muníciót szállítani, hiszen akkor ti® közül kilenc hajót bizton elérne gyászos végzete. A csapatszállátás le­hetősége pedig eleve kizárt. De legyen ugy minden, ahogy rendelve van. Egy bizonyos már: győzni fogunk ás ezt tudja az egész Amerika. Ezért is lázadozik annyira az an­gol sajtó. Nyugodjanak meg, kedves szüleim. Bi­zonyos, hogy niem lesz semmi haj. Mind­nyájukat szeretettel üdvözli Kálmán. Csányi János temetése. (Saját tudósitónktól.) A Szegedi Keres­kedelmi és Ipanbabk vezérigazgatóját, Csányi János királyi tanácsost szerdán temették ' el óriási részvét mellett. Megjelent a végtisz­tességen Szeged társadalmi életének minden képviselője. Ott voltak elsősorban azon vál­lalatok és intézmények vezetői és tisztviselői, •melyeknek az elhunyt oly értékes tagja és vezéregyénisége volt. A Szegedi Kereskedelmi és Iparbanklboz tartozók teljes számban jelentek meg Wag­ner Gusztáv vezetésével, a város törvény­hatóságát Bokor Pál helyettes polgármester képviselte. A Magyar Általános Hitelbank Jármai Gyula és Deutsch Sándor igazgatók álltai képviseltette magát. A Szegedi Keres­kedelmi és Iparkamara tisztviselői teljes számban Weiner Miksa alelnök vezetése alatt, a Szegedi Lloycl Társulat Obláth Lipót elnökkel az élén, VHOSZ. képviseletében Pa­lóc z László, a Szegedi Hus- és Vásárpénztár tisztviselői kara Vass Jenő igazgató, az ösz­szes szegedi bankok Böhm Ferenc, Koós Ele­mér, Deésy Béla, Gliioksthal Lajos, Valihora István vezetésével jelentek meg; az Első Ma­gyar Általános Biztosító Társaságot Lendvai Sándor vezértitkár képviselte; megjelentek továbbá a Kereskedelmi Bank fiókintézetei­nek kiküldöttei, ott voltak a Szegedi I. hon­véd lovas tüzér-osztály önkéntesei és még igen sok jóbarátja és tisztelője az elhunyt vezérigazgatónak. Löw Immánuel főrabbi mugasszárnyalásu, szívhez szóló beszédben méltatta az elhunyt hervadhatatlan érdemeit, dr. Tonelly Sándor kamarai főtitkár a közgazdasági életünk egyik kiváló erősségét siratta az elhunytban és a megboldogultnak vezetése alatt álló vál­lalatok neében búcsúzott el a kiváló 'férfiú­tól. A sírnál dr. Faragó Sándor néhány kere­setlen szóval mondott istenhozzádot a tiszt­viselői kar nevében, akik legjobb támogatóju­kat és tanító-mesterüket vesztették el az el­hunytban. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. BÉLMAGYAROBaZÁÖ. HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezö­lapjait 20 fillérért árusltja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Vége van a vakációnak. (Saját tudósitónktól.) Rövid, száraz hí­rek számolnak he róla, hegy itt is, ott is meg­kezdődtek a beiratásolk — vége a vakációnak. A búcsúzó vakáció senkiből sem csal íki sirató hangokat. Lehet, hogy azért, mivel most egyéb a gondunk; ele talán azért is, mert hiszen az idén nem is volt igazi vakációnk. Vagy íliol van a nyaralók karavánja, mely ilyenkor szokott visszavándorolni a poros, a munkás városiba'? Hol maradt a mesteri „kisüléseik" dicsekvő kerzóversenye? Ismerős családok, ha összetalálkoznak, imost egyik som álmélkodik: találkoztak ők már a nyáron, ha nem a strandon, hát a piacon es különös! de még csak nem is „magyarázzák" az esetet; — háború van, a vakáció sem lehet olyan, mint máskor. Sok diák ez idén munkába állt, gépeik mellé, gazdaságba, vagy üzletiben, irodáiban segített; a lányok pedig együtt jártak ma­májukkal a piacra, (hadd tanuljanak bele az életbe) és akadt olyan bakfis is, aki maga stoppolta meg pókháló-harisnyáját. De azért ha háborús is, nem volt rossz­nak mondható e nyár. Esett az eső, de a 'há­zakról vigan lengettek diadalmi lobogók; lampionok fénye rezgett, éljenezve zúgott a nép a zsúfolt nyári korzón; a nagyszerű, csodás offenzíva rohamos, viharos árja ben­nünket is fölszabadított a nehéz depresszió alól és mosolyogva, könnyebb szívvel fogunk most újra .a munkáihoz. Ilyen auspiciiuimók mellett kezdődik a második háborús iskolai év. Tavaly ilyenkor, az első diadalok ós első veszedelmeik különös zűrzavarában azt hit­tük: eh, ugy sem tart soká! év nincs is nagy értelme ennék a munkának. A háború, a há­ború — ez most minden; a többi, ami ezen kívül esik, csekélység, formaság^ és 'ki is tud­na ilyenkor egyebet dolgozni? De egy esztendő dus tapasztalata meg­tanított arra, hogy háború közben is ugy kell forognia a békés munka minden kereké­nek, mint máskor. Sőt még jobban, még si­mábban, még ügyesebben beleilleszkedve a nagy közös cél szolgálatába. Ez az, amivel most bölcsebbek vagyunk, mint tavaly ilyenkor voltunk; ezért fogunk most nyugodtabban, egyensulyzott lélekkel az uj esztendő munkájába. S noha most is idegen szállásokban kell szorongnunk, néhol háromfelé is osztva, ­mert a régi otthonok homlokzatáról nrüég mindig leng a (vöröskeresztes zászló, — már szinte otthonként üdvözöljük ezt az idegen szállást. Hisz a legválságosabb esztendőnket töltöttük itt, soha nem múló emlékek közt; ennek képe rezeg majd bennünk hosszú esz­tendők multán 'is, büszke, meghatott emléke­zéssel ... Vége a vakációnak; nyílnak az iskolák kapui, Újra betódul a gyermeksereg, újra kérdez a sok fényes szem s ragyogásukban ott rezeg minden diadal és gyász. .Lenne bár ugy, hogy ez uj évben csaik diadal sugároz­nék belőlük és semmi, semmi gyász! 5 Újra kötögetnek majd a szorgos kis női kezek, de már azzal a mosolygó reménnyel: hátha nem is kell ez a sok jó meleg holmi és minden katonánk, minden várva-várt hősünk haza jő? — A király előtt. Csütörtökön jelenik meg ia magyar törvényhatóságok hódoló küldött­sége a király előtt. Szerdán őfelsége Bécs, valalmint Budapest polgármestereit fogadta, a kik együttesen jelenteik meg, a király előtt. A király meleg szavakkal emlékezett meg a bu­dapesti és bécsi csapiatok vitézségéről s örö­mét fejezte ki a trönörököspár szívélyes fo­gadtatásáért. — A nemet császár Krakóban. Bécsből jelentik: Krakóból táviratozzák a Neue Freie Presse-vek: Vilmos császár csütörtökön a legszigorúbb inkognitóban Krakóba érkezett és megnézte a Vavelen a királyi palotát, a kápolnát, a történelmi nevezetességű király­cirokat, a szöbrekat és a királyi kastély ud­varán hosszasan gyönyörködött a korai len­gyel renaisiance építészeti remekeiben. Meg­hagyta, hogy ezekről fényképeket küldjenek neki. A császárt báró Bienert tábornok, ka­tonai attasé és más udvari méltóságok kisér­ték. — A gafconabevásárlásl határidő meg­hosszabbítása. A hivatalos lap keddi száma közli a belügyminiszter rendeletét, amely]yel megengedi, liogy közvetlen gabonavásárlásra engedélyt nyert vármegyei és városi törvény­hatóságok és rendezett tanácsú városok októ­ber hó M-ig bezárólag; nagyobb ipartelepek, közlekedési és egyéb vállalatok, fogyasztási szövetkezetek, menhelyek, kórházak és egyéb közintézetek október hó 15. napjáig bezárólag vásárolhassák be a részükre engedélyezett gabonamennyiségeket. — Nem szüntetik be a szatymazl vasutat. Néhány héttel ezelőt az a hir terjedt el Sze­geden, hogy a reggel ifél nyolc órára ide­érkező szaty.mazi kis vonatot beszüntetik. A közigazgatási bizottság a hírre sürgős felirat­ban kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a vonatot, melyre Szegednek nagy szüksége van, ne vonja el a forgalomtól. A feliratra kedden érkezett meg a kereskedelmi minisz­ter leirata a polgármesteri hivatalhoz, amely szó szerint a következő: „Fölterjesztésére ér­tesítem a közigazgatási bizottságot, hogy azon aggodalma, mely szerint a Kecskemét­ről Szegedre reggel 7 óra 32 perckor érkező 732. sz. vonat .be fog szüntettetni, ezidő sze­rint indokolatlan s az ezen vonat forgalom­ban hagyására irányuló kérelme tárgytalan. Az államvasutak igazgatósága a 732. számú vonat megszüntetését egyáltalán nem vette tervbe, sőt időközben történt intézkedésére a szóban levő vonat julius 25-től kezdve Kecs­kemét helyett már Ceglédről indul, ellenirá­nyú párja, a 717. .számú vonat pedig ugyané naptól kezdve Szegedről nemcsak Kecske­métig, hanem Budaipestig közlekedik. Har­kányi." A jelzett vonat délután 5 óra 15 perc­kor indul el Szegedről és féltizenegy órákor érkezik Budapestre. — A Délvidék elpusztult községei. A P. N. irja: A kárpáti falvakat elsöpörték az oroszok, a déli határ községeit tönkretették a szerb ütegek. .A kárpáti falvak felépítéséért — mint tudjuk — országos akció indult meg s a gyűjtés nagy sikerrel folyik s nemsoká­ra szép uj házaik állanak majd a régi romok helyén, amelyekről elszállt az utolsó füstfelhő is, Az üszök, a sok fekete gerenda, a renge­teg rom eltűnök s a nehéz pörkölt illatú le­vegő helyét ismét a friss, tiszta hegyi levegő tölti he. A kárpáti 'falvak újjáépítésének oéljaira adakozik az egész ország, csak épen a Délvidék lakosságának segítésére nem gon-

Next

/
Thumbnails
Contents