Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-16 / 224. szám

4 üfiLMA 6YÁBÜB8ZA0. Szeged, 1915. szeptember 16. A Balkán-probléma megoldása. — Bulgária magatartásának okai. — még pedig több tisztviselővel az élén altisz­teket, vonatkísérőket, irodai és pályafentar­tási és szolgaszemélyzetet. Megakadályozott francia támadás. Berlin, szeptember 15. A nagy főhadi­szállás jelemti: A Hartmansweilerkopfon tü­zelésünkkel megakadályoztuk a franciáknak egy támadási kísérletét. Egy Rechesy mellett (francia—svájci határ közelében) megfigyelő megkötött lég­hajót lelőttünk; a léghajó felborult és lezu­hant. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az angol municiós bizottság jelentése. London, szeptember 15. A hivatalos saj­tóiroda azt a jelentést közli, amelyet a hadi­szer és muníció gyártására alakított bizott­ság tagjai a franciaországi angol frontra augusztusban tett uíjukról készítettek. A je­lentést Henderson miniszter és hét más mun­kásvezér irta alá. Egyebek között azt tar­talmazza, hogy a bizottságnak feltűnt az a jó egyetértés, amely a legénység ós minden rangú tisztek között fennáll. A csapatok 'biz­tonságára és kényelmére történt intézkedé­sek a lövészárkokban és a front mögött ki­elégítők. A bizottság egy legénységi üdülőhá­zat látogatott meg a front mögött, amelyben 1200 katona 14 napi üdülőszabadságát töltöt­te. Ezeknek legnagyobb része visszatért is­mét ezredéihez. A kórházak berendezése ki­tűnő. A jelentés azzal a 'felhívással végződik, hogy az angol munkások feszítsék meg min­den erejüket, hogy a frontot a szükséges mu­nícióval ellássák. Az indiai csapatok nagy vesztesége. Zürich, szeptember 15. A Morning Post Kalkuttából távirati jelentést kapott az indiai katonák veszteségeiről. Eszerint az indiai csapatok julius 25-ikéig 22.935 embert vesz­tettek. Ebből a hatalmas számból 17.835, köz­tük 440 tiszt a franeiai és belgiumi harctere­ken esett el, 1698 katona, köztük 52 tiszt pe­dig a Dardanelláknál. A fennmaradó 3852 ember részint a perzsa öbölben, részint pe­dig az egyiptomi harctéren esett eh A törökök sikerei a Dardanella fronton. Konstantinápoly, szeptember 15. A főha­diszállásról jelentik: Dardanélla-front: Az Anaífoirta- és Ari Burnu-szakaszokban szep­tember tizenkettedikéről tizenharmadikára virradó éjjel felderítő csapataink az ellensé­ges lövészárkokat több ponton hirtelen meg­lepték. Szeptember tizenharmadikán tüzér­ségünk sikeresen ágyúzta az ellenséges csa­patokat és élelmezési oszlopokat, amelyeket szétszórt és nagy veszteségeket okozott az ellenségnek. Ari Bitrmtml egy ellenséges tüzérségi állást elpusztítottunk és két jól megerősített megfigyelő állást is rommá lőttünk. Sedil-Bahrnál az ellenséges tüzérség lö­vészárkaink egy részét a centrumban hatás nélkül lövöldözte. A többi hadszintéren nem fordült elő jelentősebb esemény. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Berlin, szeptember 14. Néhány nappal azelőtt a Petit Párisién három térképet ho­zott. Az első a balkáni államok jelenlegi képét mutatta, a második, miként tervezték titkos szerződésükben Szerbia és Bulgária a Bal­kán felosztását a második balkáni háború előtt, a harmadik pedig, miként festenének a2 egyes Balkán-államok az antant győzelem esetén. Az antant-hatalmak ugyanis azt ter­vezték, hogy ha a szerencse kedvez nekik, minden, balkáni államot megnövetnek uj te­rülettel. Bulgária Szerbia és Görögország rovására gyarapodnék területtel, Szerbiának és Romániának gazd'ag zsákmányt juttatná­nak Ausztria-Magyarország területéből, Gö- | rögországot végül a szmirnai parton adandó területtel elégítenék ki. Ezen a harmadik tér­képen Bulgáriához tartozik a mostani Szerb­Macedónia, Görögországból pedig a kavalai tengerparti sáv Kavalával az Orphanigolfig. Szerbiát a dalmát tengerpart övezi és az övé Bosznia és Hercegovina, Románia a győztes antant-államok segítségével bekebe­lezte a Bukovinát Csernovicig, Erdélyt és a Bánátot Temesvárral. Ép erről a térképről olvasható le a legvilágosabban, miért nem csatlakozhatik Bulgária a négyesszövetség­hez, tár bizonyos, hogy az antant győzelme esetén Bulgária a mainál nagyobb lenne. Ámde Szerbia és Románia is megnövekeduék még pedig ugyancsak tetemesen;. Ennek a térképnek a képe már a .háborít kezdete óta lebegett minden politikailag érett bolgárnak a szeme előtt. Mindegyiküknek ott motoszkált a fejében, hogy igy festene a Bal­kán, ha Oroszország, Anglia és Franciaor­szág abba a helyzetbe jutna, Ihogy Ausztria­Magyarország területéről rendelkezzék és igy állana Bulgária követeléseinek legbőke­zűbb kielégittetése után szomszédai közt. Szerbia nemcsak területileg miulná főiül Bul­gáriát, hanem újonnan nyert területeivel Bulgáriával szemben nyomasztó hatású hata­lommá válnék és gazdasági erejével jóval fölötte állana Bulgáriának. — Ugyanak­kor, amikor Bulgáriai birtokába vehetné a még megmüveletlen, végtelen zűrzavarok ál­tal meggyöngyült Macedóniát. Szerbia a ten­gerparton sütkérezhetnék, kihasználhatná a szorgalmasan megmunkált Boszniát és le­arathatná a maga számára mindazt, amit Ausztria-Magyarország rendszeres gyarma­tosító munkájával ebben a mintatartomány­ban létesített. Északon kényelmes önelégült­ségben terpeszkednék szét Bulgária fölött Románia gyönyörködve Bulgária kínlódásá­ban. Románia földjeinek gabonafölöslegén ki­vül ura volna a fában gazdag Bukovinának, a Bánát termékeny síkjának: krétá&an, vas­és szénben, réz, ezüst és aranyban gazdag földjének. Vajjjon kívánatos lehet-e a bolgá­rokra néve az ilyen osztozkodás? Bulgária ezután az osztozkodás után föltétlenül szegé­nyebb és elnyomottabb volna, mint mostani állapotban. Ez a kép mindig ott lebegett az okois Radoszlavov és a russzoifilizmustól meg nem babonázott bolgár politikusok előtt. S ezzel szemben tehetetlen volt minden, diplo­máciai mesterfogás, az antant-hatalmak minden ajánlata, minden Ígérete és hizélgése. Ha a Dairdanálláknál, Lengyel ország­ban és Baliciábun megsemmisítő győzelmet arattak volna az oroszok és szövetségeseik, akkor Bulgária rákényszerült volna, ihogy akarata ellenére is belenyugodjék azokba a tervekbe, amelyek megpecsételték volna tehe­tetlenségét. Amint azonban csak némileg is tehetővé vált számára a szabad választás, döntése nem lelhetett kétséges. Csak nagyon is korlátolt elmék ismerik félre, mennyire nem kedveztek nekünk ebben a háborúban érzelmi momentumok és bekép­zelt jogok és igények. Ha akadnak olyanok, akik még mindég azt hiszik, hogy nekünk az ilyen „imponderabiliákkal" nem kellett szá­molnunk, akkor ezek borzasztó tévedésben vannak és sejtelmük sincs a reálpolitikáról. Semleges népeknél a legtöbb ellenszenvet a vu! túrából végehosszát nem érő fecsegés keltette ellenünk. Amikor a tisztára politikai háborúhoz semmi köze. Minden nemzet ra­gaszkodik a maga kultunájáShoz és ép azért jobban tart bármely idegen kulturának a győzelmétől, mint az idegen politika hege­móniájától. Ez az érzés rendkívüli befolyás­sal volt a legtöbb semleges nemzet magatar­tására. Bulgáriában azonban ezek az impru­derabiliák, rokon- és ellenérzések csak cse­kély mértékben játszottak szerepet. Ez talán mindenekelőtt onnan van, hogy a bolgár nép semmi irányban .sincs "szellemi függésben, nem ugy mint a román, amely szakadatlanul külső befolyások alatt áll. A legfőbb oka Bulgária magatartásának azonban bizonyára •az, hogy két évvel azelőtt rendkívüli súlyos megpróbáltatásnak volt kitéve. Mikor a má­sodik balkáni ihábóiruban, majd a bukaresti béke után látta, mint dől össze reményeinek kártyavára, mint darabolják szét vitézségé­nek és rengetek véráldozatának a jutalmát egykori szövetségesei, cári védőjét pedig ott látta ellenségei táborában, akkor mindjob­ban magába merült és kizárólag a saját nem­zeti gondolatának élt. Az 1913. év zivataros nyári napjaiból valami mélv elkeseredés ma­radt meg .szivében, de ezen az érzelmén is mintaszerűen tudott uralkodni és össze tudta egyeztetni a legsajátabb érdekeivel. A telhe­tetlen Danev, miközben mindent össze akart harácsolni nemzete számára, elvesztett min­dent és a legnagyobb szerencsétlenségben' döntötte hazáját. Radoszlavov, e céltudatos és tisztán látó bolgár államférfiú pedig meg­valósítja a telhetőt, végleg lemond Drinápoly­>ról és Kirkilis'széröl, mindazáltal megnöveli országa határait, miközben magasabb felada­tok esetére biztosítja hazája számára a hát­védet, mikor Törökországgal, a régi ellen­séggel egyeziséget kőit. Ez a török-bolgár szerződés igazi állammüvészet érett gyümöl­cse. Azé az állammüvésizeté, amely egysze­rűen azon van, hogy megtévesztő szenvedé­lyeket elnyomjpn, a lehetőre törekedjék, a lehetetlent és gátlót kiküszöbölje és a szük­ségszerűt megtegye. Bulgária számára a lehető és szükség­szerű oly világosan van megadva, miként a Petit Párisién ábrándterves térképének a ha­tárvonalai. Bulgária vissza akarja szerezni azt, amit elvesztett és meg akarja valósítani nemzeti igényeit anélkül, hogy szomszédjábian (alhataknás osztrák­magyar területekkel meggyarapodott államok keletkezzenek. Ez a balkán­probléma zűrzavaros ide-oda ingado­zásai közepette elejétől fogva magától értetődő volt. Ausztria-Magyarország­nak és Németországnak pedig a jövőre vonatkozóan az a törekvése, hogy a török birodalommal való összekötte­tése mindenkorra hozzáférhetetlenül biztosítva legyen. S mivel a Törökor­szággal és velünk való összeköttetés Bulgáriának is az érdeke, vülamely ponton vagy vonalon érintkeznünk kell Bulgáriával, mert egyazon célhoz egyazon ut vezet. Belvárosi Kávéház Elsőrendű kiszolgálás. — Jó kávéházi italok. — Reggeli és uzsonna kávé. Szives pártfogást kér Radó Ignác, kávés. 'iaaaBaílBa,!"'aW Adakozzunk a rokkantaknak és a világtalan katonáknak!

Next

/
Thumbnails
Contents