Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-13 / 194. szám

4 délmagyarország, Szeged, 1915. augusztus 13. Az Argonneokban a németek elfoglaltak egy erődítmény-csoportot. Berlin, augusztus 12. A nagy főhadiszállás jelenti: Az Argonneokban Vienne Le Chatcautól északra elfoglaltuk a franciák egy erődítmény-csoportját,, a Martyn-erödöt; 74 sebesiiletíen franciát, köztük öt tisztet fogtunk e! s géppuskát, valamint hét aknavetőt zsákmányoltunk. Az ellenség nagy véres veszteségeket szenvedett egy créen séges árok elfoglalása alkalmával. Haradectöl északkeletre néhány fogoly maradt kezünkben. Az árokból a franciák maradványa negyven halott hátrahagyásával menekült. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Anglia kémkedésre bujtogat. Athén, augusztus 12. Az itteni angol követség, mely már korábban közíbirré tette, bogv kétezer ifont jutalmat ad annak, aki ellenséges tengeralattjáróik rejtekhelyét elárulja. most ujabb jutalmat tűzött iki. Tudomására adta a lakosságnak, hogv aki !hirt tud adni azokról az olaj-, benzin- és más anyagokról. amelyek ellenséges járómüvek részére szolgálnak, a .lefoglalandó anvag mennyiségéhez kénest illő jutalomban részesül. Német sikerek az Argonneokban Genf, augusztus 12. A német tüzérség, a nyugati Argonneokban és Anremontnal több helyen pozícióik megváltoztatására kényszeritette a franciákat. A hires angol hadsereg. London, augusztus 12. A Uailv (Ma'l-ben azt írja egv ezredes, ihogy Angliában nagy keresekedés folvik az orvosi- bizonyítványokkal, melyek a hadseregbe való alkalmatlanságot állapítják meg. Gyakran megtörténik, houy alkalmasnak talált emberek a sorozás titán ió pénzért eladják orvosi biznn-Mvánvukat, a-melveket aztán a vásárlók fölhasználnak. A Times vezéreikkiben ítéli el élesen számois tisztnek azt az eljárását, Ihogy az újságok apróhirdetéseiben kérnek kölcsönt vagv ajándékot, sokszor csaík néhány fontot. A Daily News párihuzamot von az eljárás között, amellyel Anglia viseltetik a csonka katonákkal szemben és ahogyan Németország és Franciaország ellátja őket. Arra az eredményre jut, hogv Anglia gyalázatosan bánik a bénákkal. A felsőház elnapolta a rokkant katonák nyugdijára vonatkozó törvényjavaslatot és emiatt ezek a tehetetlen emberek a társadalom könyörtiletére és. alamizsnájára szorulnak. Francia készülődés a második téli háborúra. Berlin, augusztus 12. Egy párisi politikus irja a Timesben: A franciák nem szeretik a háborút, most azonban a régi katonai erények feléledtek, büszkék újra a régi harci dalokra és a régi -legendákra. Az optimisták még mindig arról a napról álmodoznak, amikor a német frontot áttörik és Németország felé nyomulnak előre. A pesszimisták viszont azt hiszik, hogy a háború a mostani arcvonalon véget fog érni, de a franciák, egy nappal tovább fogják kibírni, mint a németek. De az optimisták és pesszimistáik egyaránt biztosra veszik, hogy a téli háború kikerülhetetlen. S a nagy berendezéseket, municiógyártást, az egészségügyi szolgálat és. a hadsereg élelmezése körül tett intézkedéseket i'^' tekintik, mint a második tél nehézségei legyűrésére irányuló készülődést. qfibhabaeabbwbba»bbabbbb»»»<b»asm*aaab>i»b«jgb3a:iflsl£« Brassói mozaik. — Szegedi katona levele a román határról. — Azért nevezem ezt a cikkemet mozaiknak, mert több, látszólap: nem egybehangzó drágakövet. szedek össze itt Brassóban és megpróbálok egy egységes ékszert alkotni (belőlük. Fölösleges Brassó természeti szépségét leírnom, hiszen engem a kis város csak k-ét szempontból érdekel. Elsősoriban mint határszéli uíagyar város, másodszor, .mert itt v'annak a. szegedi 46-osok. Hogy érzik magukat. Brassóban, Szeged, Hódmezővásárhely. Makó büszke tartásra merész szemű fiai? Megszokták-e -már a hegyi levegőt, nem hiányzik-© nekik a .szegedi paprika, értik-e már a nők nyelvét, vagy a brassói szász és roonán lányok értik-e őiket, hogyan rendezkedtek be a fiaink Brassóiban.? Ha a városnak bátran -a szentéibe nézek, ugy találom, hogy itt majdnem mindenre reányomta az itt lakó szászság nemzetiségi bélyegét. És bár számra kevesebben vannak -a magyaroknál, mégis a. város, -a megye vezetéslében övéik a döntő szó. Mielőtt a 46-osok idejöttek, az utcákon és nyilvános helyeken úgyszólván osak németül és szászul beszéltek. Ma azonban egészen más a helyzet. Ma mindenfelé .magyarul beszélnek. A szegedi bakák nem alkotnak itt egv magyar szigetet, amelyet körül ölel a román és szász tenger, ők beszivárognák ia, románság, de különösen a szászság kemény talajába és röv.id pár óra alatt kipattan a 'kedves titok, bog\ Brassóban minden szász igen jól -beszél magyarul. 1 1 i ; Brassóban motoros vonat helyettesíti a villamost, amely szabályosan kidolgozott. ímenetterve szerint, betartja a menetrendet. A szomszédos kis községekkel ez tartja -fenn a.z összeköttetést és nagyban segíti Brassó centralizációját. Alig hagyta el a várost a. kis .vasul, zöld alapon fehér betűs jelző tábla áll: „Szegedi tanya" felírással. A ífí-osok kibéreltek itt 70 hold földet és elnevezték szegedi tanyának. Valóságos házi gazdálkodást folytatnak, sertés csordájuk van; -a tehenet élve veszik, mészárszéket szerveztek. A 70 hold belterjes gazdálkodása pedig az ezred hagyma, borsó, hah, gabona, tej és vaj szükségletét is ellátja. Valóságos kis imintagazdaság, afiol 70—80 segédszolgálatos is dolgozik naponta. A gazdaság vezetői: Nack Károly és Nóvák)/ Árpád kapitányok, továbbá dr. Pálffy Zoltán (orosházai keresett ügyvéd) főhadnagy és Valentin István (makói gazdálkodó) hadnagy. Lelkiísmertes, becsületes munkát végeznek és az ezred olcsón jut jó élelmiszerekhez. Ami nagy dolog, .mert az ezred igen nagyszámú bár valósággal ontja, a menet alakulásokat. A szegedi 46-os zászlóalj szokott a. monarchiáiban az első lenni, amely a kívánt menetalakul a.tok, „m:arschbereit"-sá.gát felsőbb 'hatóságának bejelenti. Fzért Nováky Árpád .már kapott is dicséretet. A napokban is utnaík indult egy zászlóalj. Ragyogó vasárnap délután volt. Itt nem szokott nagy meleg lenni. De tegnap délután -vlalóságos szeptember végi volt az idő. Önkénytelenül eszembe jutott Ady egy versének a ciáné: ,Kis városok őszi vasárnap délutánjai." Wir reggel beszélték mindenfelé, hogy délután mennek a 46-osok, ugy ahogy a szászok mondják: a „zöldesek." Négy órakor már lenntállnak a kaszárnya udvarán teljes felszereléssel, vállukon a puska, oldalukon a jó szurony, szivükben, a hősies, magyaros elszántság, a becsület, a. magyar becsület és komoly arcukon a .bizalom. Planner őrnagy katonás, de mégis meleg bizakodó, telkes szavakat intéz hozzájuk. A fiuk ismerik Planner őrnagyot, már voltak vele tűzben, tudják, hogy vitéz, bátor katona, finomlelkü ember. Az ő beszédének tehát értéke van. Röviden szól: — Bajtársak! Ti tudjátok hogy vitéziül küzdő hős ezredünk veszteségeinek kiegészítésére .miditek. Induljatok el bizalommal és legyetek méltók az ezred nevéhez és hasonlók az ezred vitéz hőseihez. Isten veletek Bajtársak! Körülbelül ezt mondotta. Most felzug Nováky kapitány öblös hangja és megesketi a fiukat. Röid áhítatos szávettépő ima. é.s pár perc múlva vigan masíroznak a szegedi fiuk a vasúthoz. Felharsan a zene, Csáuyi Mátyás győzelmi indulóját húzza, melybe bele-bele zug a katonák éneke. Úszik a nemzeti zászló -a levegőben, reng a sok virág a sapkákon s a győzni vagy halni induló csapat nyomában felszálló porfelhőt a lenyugvó nap aranysugára biiiborosra festi. Ugy húzza maga után a porfelhőt a csapat, mint vérszínű, palástot. Egy pár nevet sikerült felirnom, hogy :ki;k mentek el? Fülöp József kapitány, zászlóaljparancsnok, Hencz kupit árny, dr. Tóth Gyula főhadnagy, (Tóth alsóvárosi igazgató tanitó fia), Molnár László (Molnár táblbiró fia) hadnagy, századparancsnokok, dr. Sehwartz Péter orvos. Száz és száz lány és asszony kiiséri őket. Hullanak a könyek, loboknak a kendők, mikor Hyimnus hangja mellett kigördül a vonat az állomásról. A kísérők visszatérnek :a városba ós bár lehangoltak kissé, mégis elmennek n — színházba. Elismerjük, hogy .a katonaság itt Brassóba nnagy magyarosító munkát végez, de .a színház itt a magyar határon igazán, valóságos kulturmissaiót teljesít. Éppen ezért nem közömbös, liogy kinek a kezében vian a brassói színház. A mostani igazgató Faragó Ödön, fiatal, mindössze 6 hónapos igazgató. Mint kiváló színész, hírnevet szerzett, mint szerencsés 'kezű, műértő ligazgatónák már neve van. Brassó szereti, és szinte ünnepli a művészlelkű igazgatót; társulata pedig ragaszkodó szeretettel felemeli a szivéhez: atyailag gondoskodó, nyíltszívű igazgatóját. Társulata is igen jó. Kiiváló erők: Schmidt Konstanzia, gyönyörű h:angu, kiváló énektudásu koloratiur énekesnő, Simonyi Mária, hősnő, Vida Ilona és Komáromi Gizi szralbrett; Pesti Kálmán, Doktor János és Szalay komikusok; Bérczy Ernő, Tompa Béla jellemszínészek, Somló tenorista és Mezei Andor baritonista. Brassóiban az élet városias, noha a báborut tekintve a határ közelségét, jobban érzik, mint a szegediek. Talán azért van, (hogy az öröm is, ha győzünk, szembeötlőbb a városon. Amint a győzelmi hirek érkeznek, azonnal fellobogózzák az egész várost. Minden házon öt darab lobogó is leng. A magyar, az osztrák, a német, a török és a szász. Hiányzik a román; akik — nem tudni, -mi okból — igen óvatosak. Óvatosak a lelkesedésben és a birálat-ba;n. Ha megkérdik őket, miiért nem tűzik ki a román zászlót: azt felelik, hogy az ő zászlójuk már ki van tűzve; a pirosfehér-zöld. Végül még egy epizódot mondok el. A legutóbbi menetzászlóalj parancsnoka az indulás délutánján észrevette, hogy egy emberrel kevesebb a létszám. Viataki kibetegedett. Ligeti káplár parancsot kapott, hogy délután 3 órára egy embert állítson be a 'menetszázadba. Ligetinek, aki civilben szinimiüvész, kalimpált a szive, hogy neki kell most egy embert a harctérre küldeni. Amikor benyitott a zugszobába, mentő ötlete támadt: — Fiuk, k-i akar a harctérre menni? — kérdezte. A szobában heten voltak és púiul -a hét jelentkezett. Végül is kettő letorkolta la többit és követelték a káplártól, liogy őket sorozza be a menet századhoz. — Hát nem vagy te bolond, hogy jelentkezői. Mi bajod van neköd itt? — igy az egyik.