Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-10 / 191. szám

Szeged, Í915. augusztus ÍÖ. DÉLMAéf AROR^ZAÖ. A Dardanelláknál uj csapatokat szállítottak partra. A törökök mindenütt visszaverték az ellenséget. — Elsüiyesztett török páncélos. Konstantinápoly, augusztus 9. A főhadi­szállás közli: Dardanella-front: Á 6-ról 7-re virradó éjjelen az ellen-slég flottája védelme alatt újonnan harciba vetett friss haderőit Ka­racsali környékén (a Sa-ros-öböltől északra), résziben pediiig Ari-Burnu-tói észlakra tóét he­lyen partnaszálliítottia. A Kla-r-acsali partm­szállott ellenséget teljesen elűztük. Az ellen­ség mintegy husz halott hátrahagyásával a hajókra menetelt vissza. Az Ari-Burnutól -északra partraszáll-ott had-ereik augusztus- hó 7-én a flotta védelme alatt kissé előre nyo­multak. Este ellentámadásunkkal megállítot­tuk az ellenség előrenyomulását és ma reg­gel visszavertük támadásait, miközben jelen­tékeny veszteségeket okoztunk neki. Néhány tisztet és katonát elfogtunk. Szédül Balhrnál mintegy 'negyven méter, nyire előnyomultunk a jobbszárnyunkkal szemben levő ellenséges sáncállások egy ré­sze ellen. Augusztus 6-án visszavertük az el­lenséget, amely jobbszárnyunk elleni kiét si­kertelen támadása alkalmával 2000 halottat hagyott lövészárkaink 'előtt. Augusztus 7-én Ihárom heves, hosszaíbb időn át folytatott, de eredménytelen támadást, amelyet az ellenség -e lövészárok ellen intézett, 'visszavertünk. —• Visszavertük azokat a támadásokat is, ame­lyeket -az ellenség hagy tömegekkel centru­munk és balszárny-u'n-k etilen intézett. Az el­lenséget teljesen visszavertük állásaiba. Vitéz csapataink, nem elégedve meg, az­zal, hogy meghiiWsitsák ezeket az ismételt tá­madásokat, belhatoltak az ellenséges lövésiz­árkloik egy részébe, amelyeiket saját céljaink­ra átalakítottunk. Száztíz embert elfogtunk. Egy ellenséges tengeralattjáró ma reg­gel elsiilyesztette Barberuss páncélosunkat. A legénység nagy része megmenekült. A -Barberuss elvesztésle, a-mi igen sajná­latos, n-em izgat fel bennünket túlságosam. Eltekintve lattól, hogy ezzel a veszteséggel szemben tiz ellenséges hadihajó elsülyeszté­se áll, megjegyezzük, hogy többi! hajó-egysé­geink továbbra is ugyanazt fogják "kifejteni s hogy az izzó hazaszeretettől áthatott legény­ség' ügyességéivel és önfeláldozásával -érteni fogja a módiját, hogy ugyanolyan, vesztesé­geket okozz-on az ellenségnek, mint bajtár­sai. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztályJ Csak a békével háríthatja el Oroszország a fengegető belső katasztrófát. Varsó és Ivangorod bevétele után. Dr. Uebessgeber János, a bécsi egyetem Keleteurópa történetének tanára a Neue h tele Presse vasárnapi számába nagyérdekii cikket irt, amelyet ,itt szószerinti fordításban mégis­jiiertétürk a Délmagyarország olvasóközönsé­gével. . , 3 1915. április 22-én II. Miklós cár a lem­bergi helytartósági épület erkélyéről az eléje hódolatra parancsolt lakosság képviselőinek azt hirdette, hogy ia jövőben csak „egyetlen­egy, 'hatalmas és osztatlan- Orosz-ország," lesz. Mo-st pedig, alig s-záz nappjal ezen me­rész jóslás után nemicsíak „Vörös-Oroszor­szág(Galícia)), — melyineík a bekebelezését maga a cár hirdette ki- ünnepélyesen Lem­bergben és P-rzemyslben, — -hanem a „Len­gyel cárság" vagy -ahogy az oroszok más­kép is nevezik: a „Visztula-tartomány" is fel­vesztett Oroszországra nézve. Rossz taná­csok alapján indította meg, ,a cár a világhá­borút és még rosszabb tanácsokra sietett a háború tombolása köziben -Galiciá-ba; ezt a „hybrist" most nyomon követte a bűnhődés-. Személyének ez -az odia állítása talán meg­szüntette azt az -elzártságot, amelyet a for­radalom óta Nikolajevics Nikoliáj nagyher­ceg erőltetett rá a cár-ria-. /. Miklós cár a kri­mi háború balsikerének hatása áliatt megtört szívvel halt meg, annyira súlyosan érintette ennek az erős férfiúnak a becsvágyát az a szerencsétlen, háboriu fia: II. Sándor cár -egész életéin át szemrehányásokkal kino-zt-a önmagát, aimlié-rt olyan gyönge volt, hogy -a­párisi kongresszus aktáit aláirta, mikor az-ok olyan lealázó ifie'1tételek-et tartalmaztak, hogy a iFekete-telngeirt semlegesítenie, Bessz-a-rá­biáról pediig lemondania kell. Mély hálaérzer tel telt el /. Vilmos császár iránt, amikor an­nak Franciaországom aratott győzelmei le­hetővé tették neki, hogy a párisi ikongresz­szusniak a Fekete-tengerre vonatkozó kíván­ságait ignorálhassa-. Milyen csekélyek azon­ban ezek a lealázások ahhoz képest, ami most érte a cárt Vörösországnak -Lemberg­ben ünnepélyesein kinyilvánított bekebelezése után. Csodálatos- balszerencse üldözi a cárt trónratópése -óta. A -Moszkvla miellietti Cih-o­dinika-mezőn -a koronázási ünnepségek alatt történt -sz-örnyü szerencsétlenség óta a vég­zet nem távozott el mellőle. Vajj-o nles.z-e si­kerűik az-okmak, akik most, ami-kor a véres áldozatokért és -balsikerekért a felelősség mindinkább aktuálissá kezd válni, -azon fára­doznak, hogy a cárról a felelősséget elhárít­sák? Vájjon, sikerül-e n-elkik egyúttal a cár személyét is -megvédelmezniük? Ez -az a kér­dés, amely a szövetségesek hadseregeinek miniden ujabb sikerével a cár s az oro-sz kor­mány szempontjából mind égetőbbé válik. Az- ezen irányban folyó kísérleteik sze­műink láttária folynak. Csak az előbbi kor­mány a h-iibás, mert nem járt el a cárnak a háború kezdetén kiadott azon manifesztuma értelmében, mely szerint „minden belső vil­longást el kell odázni!" Ezért aztán el i-s bo­csátották a bűnös minisztereiket: Matlako­vot, Scseglovitovot, Saglert és Suchomlino­vot. Így hangzik a jelszó, — amelyet a dunna szájába iparkodnak adni. A közvélemény felkorbácsolt hullámainak a lecsillapítására talán feláldozzák még 'Goremykint is, Ruch­lovot, a közlekedés- és- Burkot a pénzügyim nis-ztert. A világ előtt -v-aLó -orosz tekintély érdekében -az is kivánlatos lenne, ha ledöb nák a kormány hajójáról Sasanovot is, -mert „Románia és Bulgária segítségéért való vinnyogását" ,a legkülönbözőbb táborba tar­tozó orosz hazafiak is sokalják és az orosz sajtó — már amennyire a cenzúra- engedte — szintén megbélyegezte. De mely pártokra támaszkodjék a cár? A legszélsőbb jobb pártra, iaz autokrácia tá­mogatóira, amelynek magának is szüksége van felülről- jövő támasz,rla s amelynek a ve zére Chvostov mo-st egyszerre olyan figye­lem-remélt-óan liberális? A nacionalistákra, a kiknek a politikája idézte elő „Galícia föl szabadítása" címén a velünk Való háborút és akiknek a szóvivője: Bobrinszki Vladimír és Cshacsev Galícia megszállott részeiben oroszitási tevékenységükkel az -egész or-o-sz hadsereg és minden tisztességes oro-sz előtt 'ehetetlenné tették magukat? Stolypin alko­tása: -az „idegenek" elleni harc, mo-st -arra tény szenti a kormányt, hio-gy fő program­pontjait az o-roisz- belügyeidben is teljesen­megváltoztassa. Ráadása 1 egyik vezérem-here a kormánynak: Balasov Galíciának Való ga­-on,aszál litásiaival ugyancsak kétes dicsőség­re tett szert. Igy tehát az októbristák pártja marad -mint egyedüli nagyobb párt, amelyre i dinasztia támaszködlhatik. Hogy megtalál­áik-e ezek az októbristák azt ,a belső egysé­get, amely oly nehéz- feladiatökho-z szüksé­ges, azt mlaij-d m-eg fogja- mutatni a liegköze­e'hbi jövő. A balpárt túlnyomó többsége egy­előre ugyan bizonyára a háború folytatása mellett lesz, de m ihelyst a vezetés az ő ke­zébe kerül, az o-r-o-sz áll-amihajó egész-en más irányba lesz kénytelen haladni. Míivei a du­rna szellemileg legjelentősebb embereit szá­míthatja tagjai -közé, nagyon valószínű, hogy eziek-ben a kotm-oly időkben, amikor a szava­zatokat súlyuk és n-eim számúik szerint mér­egetik, magához -ragadja a hatalmát. Miként 1905. őszén a októberi manifesztum megje­lenése előtt, ugy jellemző -módon most -is a balpárttal ker-es érintkezést Nik-olájeviic-s Ni­koláj. Katonai fölényének a tudatában Ausz­tria-Magyarország és, Németország abban a szerencsés helyzetben van, hogy n-em kényte­len aggodalmaSk-o-dva odafülelni, mi megy végibe Orosz-ország belsejében1. Politikai sztrájkok, a pétervári '-lőszergyárakban, az or-osz falunlak a háború iránti teljes- apat'biája és a belső leszámolás lassú közeleédés-emek más fenyegető -jelei, akár forradalomnak ne­vezzük, akár másnak, ia szöv-etség-e-s hatal­miak vezérkaraiínak a sztratógiai ter fei szempontjából telj-esen tárgytalanok. A cár és a kormányának a dolga, liogy el ne mu­lasszák a békekötés kedvező időpontját, mert csakis a békével tudják elejét venni a fenye­gető belső katasztrófának. I Angol segítség Szerbiának. Hamburg, augusztus 9. Á vFremdcnblatt tiewyorki tudósítójától azt a hirt kapja, liogy entente híresztelések szerint egy teljes an­gol brigád csatlakozott a szerb 'hadsereghez. Az angolok Troubridge brigadéros vezérlete alatt Dulcignóban szálltak partra,, sok repü­lőgépet és municiót hoztak magukkal. Nagy fáradsággal hatoltak kerszt-ül egész Szerbián s most Szemendrianál táboroznak. Repülőik akciója máris élénkké tette a déllk-eleti harc­teret. ; Szerb propaganda a háború ellen. Nis, -augusztus 9. 'A Radnicske Novine-1, a-mtely a szociáldemokrata párt hivatalos lapja, a kormány betiltotta, mert a hadse­regben propagandát folytatott a háború el­len. A lapot nem lelhetett -á szerb törvények -szieniínt formálisan betiltani, csiaik árusítását tiltotta meg Macedóniában és- a katonáknak tilos a taip vétel-e. — Rjadn-icSka Novi-ne -az -utóbbi időben heves 'harcokat vívott -a kor­mánnyal a macedóniai kérdés rendezése ér­dekében és a ballk-ám -köztársaság, mellett. A lap egyik főszerkesztője, Lapikevics Triva, képviselő a szkuipst inában ugyanilyen- szel­lemben beszélt. Bolgár komitácsik és szerb csapatok harca. Szófia, augusztus 9. Athéni távi-nat sze­rint két nagyobb bolgár koimitácsi-lbanda vé­res összeütközésekbe bocsátkozott szerb csapatokkal. A harc még tart. Részletek hiá­nyoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents