Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-31 / 211. szám

6 DÉIMAGYAR0B8ZAG. Szeged, 1915. augusztus 31. szép épületet, .amelyei* (mindegyükét 24—24 betegre rendezték be. Igy ura 120 ragályos betegségiben szenvedő íbeteg számára van minden tekintetben elsőrangú jiáirványlkórháza Szegednek. Az uj járváinyktóáriházakat hétfőn 'megvizsgálta Tóth Mihály főmérnök, aki egyiélbklént is a város részéről állandóan ellenőrizte az, építkezést. Az uj kórház oly modernül épült, hogy bizonyára más városoknak mintául fog szolgálni. — Hullámok a Hullám-utca kövezése körül Megírtuk, hogy a Hullám-utöa kövezésére két cég tett ajánlatot iés a Böhtm és Baloghcég csaknem fele árra. A tanács azon a véleményen volt, hegy az olcsó cég bizalmas információból megtudta, hogy a kő fuvarozását a katonaság vállalta. A cég hétfőn beadványban tiltakozott a ivád ellen. Tanukra hivatkozik, hogy 30—32 koronás áriban megállapodást létesített a hefuvarozáisra is, a szállítás dolgában pedig megállapodott a közúti vasúttal. Ily körülmények között — írják a beadványban — mi joggal tehettünk 36 koronás ajánlatot, amelyet ezennel ugyan csak a fenti 36 koronáiért ujlból fölajánl un i* a tanácsnak bármely hasonló távolságban történő anyag hcfiwarozására. Arról mi nem tehetünk, ha a másik pályázó 100 -120 százalék haszonnal kalkulált ezen tételnél. —A tanács hétfői ülésén újra foglalkozott a Hu 1 lá m -u tea ren deziésével. Elba t á r oz t ák. hogy házilag gondőskodrlk a nevezett utca rcjwWéséről a város. Ez a megoldás ugyani* megtakarítást jelent a városnak, mert a feltöltési munkálatokra a tüzérség is megígérte közreműködését. — Iskolai értesítés. A városi felső kereskedelmi és női felső bórerlkédelmi iskolában a Ibeiratások szeptember 3-ig délelőtt 8—12-ig Írisznek. A tanítás szeptember 4-én kezdődik. Dormrell János igazgató-helyettes. A városi zeneiskolában a Ibeiratások régi növendékek részére szeptember 1-én, 2-án és 3-án, uj növendékek részére 4-ién és 5-én lesznek ifiélelőtt 10—12-ig és délután 3—5-ág a zsidó népiskola helyiségében. - Floítacsaíák Rigánál 1812-ben. A múlt héten Rigánál leifolyt tengeri ütközet emlékeztet arra, hogy Rigának a németek ellen való védelmében már egy izben működtek közre ellenséges hadihajók. A poroszoknak 1812-ben, amikor Napokon parancsára Kurtánd elten kellett vonulniok és Mitau hevétele után Rigát elfoglalniok, már védekezniük kellett orosz és angol hadihajók ellenébein. Akkoriban persze még nem volt a németeknek hadiflottájuk és éppen az ellenséges tengeri haderők beavatkozása járult hozzá ahhoz, hogy Rigát nem tudták el foglal ni. Akkoriban különösen sok gondot okoztak !a poroszoknak az angolok, akik ezúttal be sem hatoltak a Keleti-tengerre. De 1812ben iMartius tengernagy parancsnoksága alatt angol flotta cirkált a kikötő előtt és számos ágyúnaszádot küldött beágazóan a Diiiua és táz Aa vizére, nelrá® ágyukkal, köztük 24 fontosokkal és mozsarakkal. Az oroszok pedig diajóraijiulkat és néhány swéaborgi telbeubordó uszályt Riiva alá vonták és erősen fölfegyverezték. Ezeket a vitorlával és evezőkkel fölszerelt vízi jár,müveket az angol Stuart kapitány vezényelte. Az ellenség ezzel a tengeri haderejével nemcsak a poroszok irbbez,árnyát fenyegette, hanem hátha is foghatta. É-s ,1812. augusztus 5-én a porosz csatiatokat csaikugyan kirohanással táim'aidta •mieg a rigai várvédő sereg és a hajók legénysége és vissza is szorította. Augusztus 7-én ujabb csatáikra került a sor. amelyekben a poroszok szerencsésebbek voltak, de a hajóknak mit sfem árthattak: s amikor öt ágyús uszály tu limes, szí re merészkeiclett be az Aaiha •ás a porosz gyalogság és tüzérség heves tüz alá vette s vissza kellett evezniük, még akkor som sikerült csak egyet is elsüllyesztem. Riga aztán a tenger felől jelentős megerősítéseket kapott és a flottát is megszaporították, mire a poroszoknak föl kellett adoiok kockázatos vállakózásukat. Ezúttal azonban másként történt!... | '•»; — Az Excelsfor Szegeden. A Korzó-mozi nyári helyiségéiben szeptember 3-án és 4-én pénteken és szombaton mutatják be a világ Leghatalmasabb filmalkotását, az Excelsiort. Ennél szenzációsabb fölvételt még nem produkált a kinematográfia. A darab nem egyéb mint a híres Excelsior-balleít, a világ legnagyebh operaszínházának előadásában hatszáz szereplővel ós elkápráztató díszletekkel. Meséje tanulságos, nagyszabású, a Világosságnak izgatóan érdekes küzdelme a Sötétséggel. A d'aralb, amely 2600 méteres film, hat föl vonásiból áll és föl vonulnak benne az utolsó század összes nagy allkotálsiai. (A táncok a táncművészet netovábbjai, gyönyörűek és változatosak. A darab saját zenéjét teljes zenekar játsza, aiini külön nagyszabású élveziet, mert a táncok és a darab miniden izgalmas részlete tökéletesen összevág a zenéivel. iA közönség mindenütt, ahol az Excelkor bemutatásra került, tapsorkánnal szidkott adózni a darab frappáns .szépségeinek. A zenékar — kiváló karnagyániák vezetése alatt — már megkezdte a próbákat. A közönségnek alkalma lesz egy tökéletes színházi előadásban gyönyörködni. Szegeden a darab bemutatását maga a budapesti filmtulajdonos vállalat rendezi, amely e célra Ibérthevette a Korzómozi nyári helyiségét. Naponta Ik'ét előadás lesz: este 7 és 9 órakor. Jegyek már válthatók a Korzó-íuiozi téli helyiségében a pénztárnál naponta délelőtt 10—4.2-ig és délután 3—-6-ig. Ajánlatos, hogy mindönki idejében megváltsa jegyét, mert az Exoelsior bemutatása mindenütt ünnepnapija a mozilátogató közönségnek. Minden külön értesités helyett. Csányi Jánosné ugy a maga, mint gyermekei, valamint az alant felsorolt rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel jelenti, hogy a legdrágább, legodaadóbb hitves, a legjobb, a legönzetlenebb apa, szerető hü fiu és testvér, példás rokon Csánui János kirái< ni tanácsos, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatója, stb. folyó hó 29-én Budapesten hirtelen történt gyászos elhalálozását. Drága halottunk földi maradványait folyó hó 31-én délután 5 órakor fogjuk a szegedi izraelita temető cinterméből családi sírhelyünkön örök pihenőre elhelyezni. Emlékét kegyelettel fogjuk mindenkor megőrizni! Szeged, 1915. évi augusztus hó 30. Csányi Károly és neje, Csányi László, • Löffler Gyula és neje sz. Csányi Ilonka, Csányi Mátyás és neje, Csányi Pál és neje, Csányi György gyermekei, veje és menyei. özv. Czinner Mányásné édesanyja, özv. Steiner Mórné sz. Czinner Emma, özv. Cziklay Jánosné szül. Czinner Regina, özv. Vadász Adolfné szül. Czinner Paulina, Csányi Sándor és neje, testvérei, sógornője, a többi sógorok, sógornők és az egész rokonság. Löffler Löffler Csányi Csányi Csányi Csányi Csányi Csányi Csányi Csányi Miklós, Pá!, Bandik a, Heddyke, István, Piroska, Ilonka, Laoika, Károlyikia és Zita unokái.