Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-28 / 209. szám

Szeged, 1915. augusztus 391. BÉLMAGYARORSZÁG. Megszűri! a harmadik olasz offenzíva. Budapest, augusztus 27. (Közli a minisz­tere In oki sajtóosztály.) Tegnap csak Fiitsch körül voltak némi jelentőséggel biró harcok. Csapataink a völgyet védő állásaik ellen in­tézett ellenséges támadásokat verték vissza. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Olaszország nem kap pénzt. Basel, augusztus 27. A Basler Anzeiger megbízható helyről jelenti: A kormány az összes nagybankok igazgatóit tanácskozásra hívta meg .Romába. A Londonnal való pénz­ügyi tárgyalások holt pontra jutottak és az olasz pénzügymMsztériu'm elhatározta, hogy kényszerkölcsönt ad ki, mert a háború szük­ségleteit nem tudják másképen fedezni. Az olasz uralom válságos helyzete Tripoliszban. Genf, augusztus 27. A Tagesanzeiger je­lenti : Az olasz rendőrség, lefoglalt több külön­kiadást, amelyek azt jelentették, hogy arab felkelők Tripolisz városa ellen támadásokat intéztek. Krisztiánia, augusztus 27. Az Aftenpos­ten az olaszok katonai és politikai helyzetéről a következőket irja: Az olaszok elsősorban azért nem hajlan­dók a szövetségeseket csapatok küldésével támogatni, mert a tripoliszi viszonyok lehetet­lenné teszik. Az 1911-ben nagynehezen leigá­zott afrikai gyarmat lakói ugyanis eddig sem voltak, de ezután sem lesznek hajlandók arra, hogy kíméletet tanúsítsanak leigázóikka! szemben, akik most Törökországgal is 'had­i ban állnak. Olaszország sohasem tudott a " bennszülött törzsekkel bánni, ígérete ellenére kényszeritette őket katonai szolgálatra é's sokszorosan megsértette a szenussziak hatal­mas törzsét, amely most egész Észak-Afriká­ban lázadást szít és e^idejüleg véres ellen­állásra akarja rábirni nemcsak az olasz, ha­nem a francia és angol gyarmatok benn­szülött lakosait is. Amit az ifjú törökök a há­ború formális kitörése előtt titokban tettek, most nyíltan történik: fegyverbe hívják Tripo­lisz lakosait és valószínűnek kell tartanunk, hogy ezt a gyarmatot Olaszország rövidesen teljesen elveszti vagy pedig kénytelen lesz nagyszámú katonaság küldésével az európai harctéren levő erejét tetemesen gyöngiteni. A ,$ors iróniája lenne, ha Tripolisz, a melynek kedvéért annak idején Olaszország átpártolt az antanthoz, akadályazná meg azt, hogy hadműveleteivel az antantnak segít­ségére lehessenek. Sztrájk egy olasz hadfelszerelési gyárban. Chiasso, augusztus 27. A milanói lő­szergyárak munkásai béremelést követeltek s a munka megszüntetésével fenyegetőztek arra az esetre, ha kívánságaikat nem teljesí­tik. Majdnem kizárólag katonai holmi előállí­tásával foglalkozó turini textilgyárak mun­kásai és munkásnői tegnap sztrájkba léptek. A textilmunkások szövetségének jegyzőjét letartóztatták. A turini munkáskamara meg­bízottai tegnap este tartott gyűlésükön ki­jelentették, ihogy a sztrájkolőkkal szolidári­sak. Szétrobbantott francia sáncépitések. Berlin, augusztus 27. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Champagneban és a Maas-ma­gastatokon francia sáneépitéseket szétrob­bantottunk. A Vogézekben egy gyenge francia elő­retörést könnyen visszavertünk. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) „Gyors béke, különben tönkre megy Anglia." Hága, augusztus 27. Londonból jelentik, hogy Angliában egyre ujabb röpiratokat ter­jesztenek, amelyek a békekötést sürgetik. — Egyik brosúrának ez a címe: „Gyors béke, különben Anglia tönkremegy." Arra az ered­ményre jut ez az irás, hogy az antant előtt már világos, hogy Németországot nem győz­heti le és épen ezért a háború folytatása cél­talan. Csakis a gyors békekötés mentheti meg Angliát a közgazdasági összeomlástól. A röp­iratot sok ezer példányban elterjesztették. A „Temps" hazugsága német béke-üzenetről. Köln, au@nsztu>s 27. A Kölnisclhe Zeitung­nak jelentik a francia határról: A Temps római levelezője „biztos forrásból" jelen,ti lapjának, Ihogy egy kisebb állam követét egy másik kisebb állam követe a következő szol­gálat teljesítésére kérte: „Közölje a konzul­iával, hogy Németországnak nem szándéka, hogy Szerbiát megtámadja, ellenben azt ter­vezi, hogy rövid időn belül nagy erővel jele­nik meg az olasz fronton, hogyha Olaszor­szág el nem áll Törökország megtámadásától ós hogyha nem veti latba minden befolyását a hármas szövetségnél a béketárgyalások megkezdése iránt." A „Temps"Hnek ez a híre természetesen éppen olyan alap nélkül való, mint ama híresztelések, amelyeik az utóbbi időkiben szárnyra 'keltek a négyesszövetség államainak fővárosaiból Németország állító­lagos békiekeresésóről. Az uj angol sztrájk veszedelme. London, augusztus 27. A Daily News je­lenti Carnichbó]: Nem titkolhatjuk el ma­gunk között, liogy a helyzet rendkivül ko­moly. Lehetséges, hogy gyors cselekvéssel sikerül az uj sztrájkot elkerülni, de bizo­nyos, hogy a helyzet a legnagyobb mérték­ben veszedelmes'. Nem lesz titkos ülés a francia kamarában. Páris, augusztus 27. A Radieal jelenti: A szociálista csoport tegnap összeült, hogy a kamara titkos üléséről tárgyaljon. IA cso­port százhetvenkét tagja közül hatvan jelent meg. Husz képviselő a titkos ülések mellett, tizenhat ellene szavazott. A többiek tartóz­kodtak a szavazástól. A csoport egyhangú­lag határozati javaslatot fogadott el, hogy a kamarához interpellációt nyújtsanak be, mely Ihá titkos ülésre kerülne a sor, kiin­duló pontul szolgáljon. Malzi és Fament miniszterek, akik tagjai a csoportnak, érte­sítették a határozatról. A baloldali demokra­ták elhatározták, hogy a titkos ülés ellen szavaznak. lAz egyesült szociálisták elhatá­rozták, hogy azt kivívják, hogy a titkos ülésen nyomban az államtitkárságok szerve­zésére kért hitelek megszavazása utáni, ol­vassák fel a hadügyi bizottság jelentéseit és a hadügyi igazgatás költségvetésiére szóló jelentést. Genf, augusztus 27. A francia kamara Viviani miniszterelnök nyilatkozata után, melyet rövid vita követett, megszavazta. 539 szóval egy ellen a hadügyi hivatal állam­titkársága részére követelt hiteleket és az után a titkos ülés megtartása ellen határo­zott. A kamara szeiptem/ber 16-ig elnapolta magát. /v\iért nem támad Joffre? Genf, augusztus 27. Májusra ígérték Kit­chenerék a nagy offenzívát a németek ellen. A dátum csak annyiban igazolódott, hogy május másodikán kezdték meg a német és osztrák-magyar seregek hatalmas támadá­sukat az orosz hadsereg ellen s a szövetsé­gesek Párisban és Londonban már nyíltam beszélnek róla, hogy Oroszország grandé arméeja hatalmas katasztrófa előtt áll. A beígért nagy offenzíva s a francia kamara titkos ülése már készül is a kellemetlenül szigorú kérdésre: miért maradt el a nyugati fronton május óta a támadás? S hogy a kér­dés ne maradjon egyedül, mindjárt a máso­dik kérdés is ott van mellette: mire számát a kormány, meddig tart a háború? Ez most a legizgatóbb kérdés Franciaországban. Nem is az, hogy miért maradt el az offenzíva, en­nek még örülnek is a franciák. Az elfáradt országban mindinkább elharapózik a béke­vágy és az a kívánság, hogy most már minél kevesebb francia vér pusztuljon. Az orosz katasztrófa — ez az általános felfogás — nem igazolja azt, hogy a franciák is katasz­trófába kergessék még el nem vérzett fiai­kat. Joififrenak — s ezt maga Milleránd han­goztatta, az a felfogása, hogy nem kezd of­fenzívát, mert éhlhez még most sincs elegen­dő ereje, a hadsereg erejét megtartja arra az időpontra, amikor a németek fognak tá­madni. Ezidőszerint csak elszigetelt akciók folynak, a francia bambák és a frainicia mu­níciók folytatnak háborút a némettel, a fran­cia ágyuk és a francia repülőgépek a német ágyukkal és a német repülőgépekkel. Ebben a háborúban is minden hetvenkedés és nép­megnyugtató miniszteri beszédek ellenére a németeké a fölény. Különösen a nehéz tü­zérség és a repülőraj tekintetében varnnak biztos fölényben a németek. Amint a Vogé­zeik harcaiban és a r ep ü lő faj -pá óhajokban bebizonyul. Legutóbb a Saar-völgyiben egy napon négy, francia repülőgépet pusztítottak e.1 a németek, bár tudott dolog, hogy éppen az aeroplánok tekintetében még a háború előtt Franciaország vezetett. A németek elfoglalták Arensburgof. Zürich, augusztus 27. A félhivatalos táv­irati ügynökség jelenti: A németek erősen bombázták Arensburg szigetét és a hasonne­vű várost, amelybe benyomultak. A férfiakat visszatartották, az asszonyoknak ellenben megengedték, hogy elhagyják a várost,

Next

/
Thumbnails
Contents