Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-27 / 208. szám

Szeged, 1915. augusztus 21. BMiMAGYAKÖBSEm a ló és a mellette levő ház épen maradt, csak annyi történt, hogy a légnyomás feldobta a dicső paripát a ház tetejére. A Corriere della Sera egy másik tiszti levelet is (közöl, amely ugyancsak harminc és feleseink munkájáról ad számot. A mozsár lövedéke a Doberdó-tó közelében csapott le. Amikor a katonák odarohantak, 'hogy megte­kintsék ,az utána támadt lyukat, bámulattal láttáik, hogy a helyén — egy kis tó fakadt. kilométerre Pétervártól. Kopenhága, augusztus 26. A balti tarto­mányokban a pánik egyre nö. A németek háromszáz kilométerre állanak már csak Pétervárról. A német gyalogság ezt az utat egy hét alatt képes megtenni. Rotterdam, augusztus 26. A pétervári minisztertanács elhatározta, hogy Pétervár, Moszkva és a kormányzósági székhelyek ki­vételével, a zsidók mindenütt kapnak tar­tózkodási engedélyt. Berlin, augusztus 26. Az .angol lapok azt •irják, liogy a döntő mérkőzés Minszknél lesz. Itten az oroszok egy milliónál több uj katonát koncentráltak. Az oroszok visszaözönlése a harmadik védővonalba. Stockholm, augusztus 26. A Stockholms Dagblad katonai munkatársa azt irja, hogy az orosz hadsereg Kovno és O-ssoviec eleste következtében a második védelmi vonalat to­vább nem tarthatja, mert hijiján van a -sztra­tégiailag szükséges támaszpontoknak. Az összes csapatok a három hónap óta tartó visszavonulás következtében rendkivül sokat szenvedtek. A esa-patformációk rendje telje­sen megbomlott, a segélyforrások kiapadtak. A hallatlan nehézségek az orosz hadsereg erejét tönkretették. i iNi'kolajeviics nagyherceg operációs ter­veit teljesen uj irányba kellett terelnie, Hin­denburg zseniális hadműveletei következté­ben a német balszárny Szamogyezián át ke­leti irányban sokkal gyorsabban ihalad előre átkaroló mozdulataiban, semmint a Bug nyu­gati részén álló sieregék menekülni tudtak volna előle. Pedig biztos tudomásunk van ar­ról, hogy ha az oroszoknak sikerült volna a második védelmi vonalon való megállapodás, az entente hatalmak közös megbeszélés alap­ján, a nyugati, a déli és keleti harctéren egy­idejű óriási offenzívával akarták a központi hatalmak ellenségei még egyszer latba vetni egész erejüket. Ezt a számítást a szövetségesek hadve­zérei keresztülhúzták, Nikolajévics nagyher­ceg átcsoportositási terve nem sikerült és a Nuretz-vonal elfoglalása, valamint .Breszt-Li­tovszk megközelítése következtében, a vég­szükségnek engedve, a nagyherceg kiadta a rendeletet a harmadik védelmi vonalba való visszavonulásra. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy az orosz csapatok ereje teljesen megtört és hogy a fegyver- és -rminicióhiány következ­tében a fővezér minden erőszakossága dacára az orosz sereget jelen állapotában és összeté­telében céljai elérésére többé nem használ­hatja. Most már Nikolajévics nagyherceg is belátja azt, ihogy feltételűül ki kell ürítenie egész Litvániát. Egyelőre az orosz hadvezér egy 'hadseregcsoporitnak Dünaburg táján való visszahagyása mellett, főhaderejével lázasan folytatja visszavonulását keleti irányban. — Hogy ez meddig és milyen mértékben fog neki sikerülni, tisztán és kizárólag Hinden­burg operációitól függ. w i Az oroszok visszavonulása lépésről-lé­pésre, az ismert események kapcsán /történt, anélkül, hogy szövetségeseik bármit is tehet­tek volna abban az irányban, Ihogy az ellenük irányuló támadás súlyán könnyítsenek. Hogy ugy Jofifre, mint Kitdhen-er és Cadorna min­dent a világon elkövettek volna, Ihogy a tör­tént eseményeket megakadályozzák, az két­ségtelen. Ha tehát ennek dacára semmi sem történt, illetve az oroszok szövetségesei sehol a legkisebb eredményt sem tudják felmutatni, ennék egyedüli és kizárólagos oka tehetetlen­ségük a német és osztrák-magyar hadak ere­jével szemben. Mintegy öt hetünk van még, ihogy ugy katonai, mint politikai szempontból a jelen­legi eseményeknek a jövőre kiható további következményeit tisztán lássuk. Szeptember végén meg lesz teljes áttekintésünk és tudni fogjuk azt is, hogy mit kell azután tennünk nekünk — svédeknek is. Vándorúton 600.000 orosz. Berlin, augusztus 26. A Ruszkoje Szlovo auguszus 12-iki számában ezt irja: Az állam­kincstár a hadialap terhére huszonöt millió rubelt folyósított a szükség és nyomor enyhí­tésére. A hadügyminiszter ebben az ügyben a következőket irta a Vöröskereszt-nek: — Számos állomáson, amelyet ellepnek a menekülők, ezek a szerencsétlenek nap­hosszat minden élelem nélkül maradnak és terjesztői lesznek a fertőző betegségeknek. A menekülők áradata már elérte az uráli Ufát. Az ottani városi hatóság a zeni-szívóhoz for­dult segitségért. Tizezrével érkeznek oda a menekülők és a rossz szállítási viszonyok, a hiányos táplálkozás, valamint az egészség­ügyi ellátás kezdetlegessége miatt tömegével halnak meg az emberek. Augusztus- 9-én megtörtént, Ihogy egyetlen vonatból kilenc holttestet tettek le. Uifa, mint a legfenyege­tetteitb város, sürgős segítséget kér. Kaluga város hasonló kérelemmel fordul a város-ok szövetségéhez. A délnyugati frontról a Vörös­kereszt jelenti, hogy a menekülők kezelésével megbizott orvosok közül egy orvos meghalt, kettő pedig megbetegedett kolerában. Még Varsó eleste előtt az ottani lengyel bizottság felhívást bocsátott ki, amely a többi közt ezt mondotta: „Anyagi erőnik kimerült. A legkétségbeesettebb helyzetben vagyunk. Bár szent kötelességünk, hogy segítsünk test­véreinken, akik -mindenüket elvesztették s a kiket a Iháboru kivetett rendes életük kerék­vágásából, mégis tehetetlenül, ölbe tett kézzel kell néznünk mindezt." •A városok szövetsége megbizta iPankejev dumaképviselőt, hogy vizsgálja meg a mene­kültek helyzetét. -Pankejev bejárta autón a -Bresttől keletre vivő vasutakat. Valóságos népvándorlást talált. Kétszáz kilométeres hosszúságban egyetlen emberfolyamot látott. A legtöbb menekülő már egy hónapja ut-on volt s valamennyit az a reménység tartja, ihogy még visszatérhet szülőföldjeire. Huszon­négy óránkint rendesen csak tiz versztnyit haladnak előr-e. Éjszakánkint, akár csak a cigányok, az erdőkben tanyáznak. Az útköz­ben -elhalt emberek holtteste órákig temetet­lenül fekszik s a mezei rendőrség csak éjjel földeli el. A közigazgatási hatóságok tehetet­lenek a'menekülők rengeteg tömegével szem­ben. A vándorúton levő hatszázezer ember számára mindössze öt-hat élelmező állomást rendeztek be, amelyeket a városok és a zem­sztv-ók létesítettek. Mivel gyakori a fosztoga­tás, az egyes községi elöljáróságok bizalmat­lanok a menekülőkkel szemben s a parasztok még a kutakat is beszegezik, ha feltűnnek a szerencsétlen menekülők seregei, amelyek az utak mélyedéseiben összegyűlt vizet kényte­lenek meginni. i „A végsőkig fogunk harcolni." Stockholm, augusztus 26. A pánszláv kö­rök ülésén folytonos kontroverziák támadtak és viharos jelenetek játszódtak le. Markov, a jobb-pártiak vezére izgatott hangon kiáltot­ta o-dia a hite rámas-ok nak, nem fogjuk Orosz­országot nektek kiszolgáltatni, hanem a vég­sőkig fogunk harcolni és nem fogjuk Ife-ntar­tami a -pártok békéjét, ha ti belső reformokat akartok bevezetni. A költségvetési bizottság elhatározta, Ihogy isimét egy milliárdnyi pa­pírpénzt bocsáttat ki. Négy francia repülőgépet elpusztítottak a németek. Berlin, augusztus 26. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A Chiampagnehan Beau Sejour­tól északra egy tegnapelőtt megszállott rob­bantási tölcsért francia támadásokkal szem­ben megtartottunk. Két ellenséges repülőraj tegnap a Saar­völgyben, Saarlius felett és alatt bombáikat dobott; több személyt megötek, többen megsebesültek. Az anyagi kár jelentéktelen. Repülöraijokat felszállásuk előtt, a nincii kikötőhelyükön, a mi repülőink sikeresen megtámadták. Elvesztettek a franciák négy repülőgépet. Egyik Bolohennél égve zuhant le, vezetője és megfigyelője meghalt; egy másik gép Nemillenél utasaival együtt sér­tetlenül került kezünkbe. Egy harmadikat egy német harci repülő Aracourtnál, Liine­viHetöl északra, közvetlenül a franciavonal előtt, leszállásra kényszeritett; tüzérségünk a gépet elpusztitotta. A negyedik védö­ágyuinik tüzében Moiro-rsnál, Nomenytöl dél­re az ellenséges arcvonal mögött leszállt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A franciák veresége Marokkóban. Madrid, augusztus 26. A melillái 'spanyol katonai kormányzósághoz érkezett jelentések szerint az algini francia gyarmati katonaság és a benszülött Khasba-törzs közt a Muluja­folyó északi vidékén nehéz harcok folytak. A jelentések megegyeznek abban, hogy a francia csapatok nagy veszteséget szenved­tek. A háromnapos csata után a győztes ara­bok a franciák kiürített állásaiban mintegy ötszáz halottat és sebesültet számoltak meg. A spanyol kormányzóság jelentéseket kapott arról is, hogy Marokkó francia zónájának több vidékén nagy mór lovascsapatok köze­lednek Rabat és Agadir között a tengerpart I

Next

/
Thumbnails
Contents