Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-25 / 205. szám

4 DÉIIMAGYARORSZAG. Szeged, 1915. augusztus 25. Szeged jövő évi költségvetése. (Saját tudósítónktól.) Szeged pénzügyi bizottsága kedden délután 4 órakor dr. Somogyi Szilveszter polgárimester elnöklós-ével ülést tartott, amelyen a város jövő évi költség-előirányzatát vették részletes tárgyalás alá, amelyet már részletesen ismertetett a Délmagyarország. Balogh Károly pénzügy; tanácsos jelentette a pénzügyi bizottságnak, hogy a főszámvevő ahhoz mérten állapította meg a költség-előirányzat egyes tételeit, amint csökkenés, vagy emelkedés mutatkozott az egye© jövedelmi ágaknál. Ezután Scultéty Sándor főszámvevő felolvasta a város jövő évi költségvetésébe felvett egyes tételeket. Wimmer Fülöp felvilágosítást kór a pénzügyi tanácstól arról, mi lesz a város kövezésével? Balogh Károly: Csak azt az összeget vették fel a költségvetésbe, amely .mult évben is fel volt véve. Változatlanul meghagyta a bizottság a haszonvételi jogok, fogyasztási adók, városi vámok és illetékek, valamint a földek é.s közterek cimek alatt jövedelműi előirányzott összegeket. i A közlegelők utáni fübérből 82.000 korona jövedelmet irányzott elő á főszámvevő. Wimmer Fülöp: Ez az összeg sok. Reális számítást kell csinálni. A marhákat úgyszólván mind elúitték. Scultéty Sándor: Ennek az összegnek fele befolyt az első félévben. iA pénzügyi bizottság a bevétel tételét 70.000 koronára redukálta. A gőzfürdő jövedelmének emelése céljából ragaszkodik a pénzügyi bizottság a gőzfürdői dijak felemelésélhez. Ugyancsak változatlanul meghagyta, illetőleg elfogadta a pénzügyi bizottság az üzemek, házak, erdők, füzesek és közkertek, valamint megtérülendő adók és költségek ciin alatt felvett tételek előirányzatát. •A megtérülendő adók és" költségek, rovatban, vegyes cim alatt felvett 36.461 korona bevételre vonatkozóan, amely aránytalanul nagy emelkedést mutat, Steultéty Sándor főszámvevő megjegyzi, liogy a bevételt 7000 koronával csak az uj külterületi orvosi,, valamint óvónői állások megünesedése emeli. Dr. Kószó István: Senkisem tudija, hogy ilyen „vegyes" cim alatt milyen tétek rejtőzködnek. Ezeket mind tételenkint ki kellene mutatni. Balogh Károly: A tételeket a költségelőirányzat részletes 'összeállításánál csillag alatt részletezni fogjuk, A külterületi állami elemi népiskolák építésére adott kölcsön törlesztési részlete cim alatt előirányzott 40.000 koronával kapcsolatosan dr. Kószó István szólalt fel. Kérdi, miféle ingereneiák vannak arra nézve, liogy a külterületi iskolákat jó karban tartsák. Véleménye szerint valamiképpen kifejezést kellene adni a kormány előtt annak, liogy az állani is tartozik az iskolákról gondoskodni, mert azok borzalmas állapotban vannak. Van iskola, amelyhez a szükséges vizet a harmadik házból kell hordani. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: A város felhívja az iskolák gondnokságát, hogy mihely't valami fogyatékosságot találnak iskoláikban, azonnal jelentsék, a városolyan forrás alapján, amelyet hitelesnek ke'ltartásáról való gondoskodást, tehát a város minden ilyen esetben felir a kormányhoz az irányban. Az átvonulási szállásdijiakkal kapcsolatosan elhatározta "á pénzügyi bizottság, hogy javasolja a közgyűlésnek, hogy irjon fel a város a miniszterhez az -eddig elfizetett 300 ezer korona megtérítéséért. Tudomány és művészeti célokra 9300 koronát, .vettek fel a költség-előirányzatba. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi Becsey Károly, hogy több izben olvasott arról, hogy a felső leányiskolákat leánygimnáziummá fejlesztik. Szegeden is megindult ez a mozgalom, -de most, nem tudja miért, hogyan, félbeszakadt vagy megakadt valahol. Sürgetőlieg kellene eljárni a miniszternél, hogy a szegedi felsőleányiskolát fejlessze leánygimnáziummá. A felszólalásra dr. Gaál Endre tanácsnok válaszol. Mikor ebben az ügyben Budapesten járt, ott a legnagyobb jóakaratot tapasztalta minden téren. Megigérték, hogy az egész középiskolai oktatást átszervezik és ezzel kapcsolatosan a leánygimnáziumot is megnyitják az 1915—16. tanévre. Közbejött azonban a háború, amely mindén ügy továbbvitelét, igy a középiskolai oktatás átszervezését is megakasztotta. Bizonyos azonban, hogy a háború után megtörténik a szegedi felsőileányiskola leánygimnáziummá való fejlesztése is, annál is inkább, mert az említett átszervezés *nunkája most újból megindult. Ezzel az ülés véget ért. A költség-előirányzat tárgyalását szerdán délután folytatják. Drágasági segélyt ad a város alkalmazottainak. (Saját tudósítónktól.) Balogh Károly pénzügyi tanácsos a pénzügyi bizottság keddi ülésén a polgármester indítványára isímert'ette azoknak a tanácsi tárgyalásoknak lényegét, melyet a városi alkalmazottak drágasági segélye ügyéten folytatott a tanács. É szerint a tanács ülésein; a városi; alkalmazottak segélyzése ügyében folytatott tárgyalások alkalmával felmerült az a terív, hogy az állami mintáira csak a ihárom gyermekes,nél nagyobb családü városi alkalmazottakat részesítse a város segélyben. Az adatok beszerzésekor -azonban kitűnt, Ihogy a drágasági segélyben ilyen alapon alig egy csekély hányada részesülne a városi alkalmazottaknak. A polgármester ekkor azt -indítványozta, hogy mindazokat részesítse a város drágasági segélyben, akiknek évi fizetése a 2000 korona maximumot el nem éri, tehát az-o-kat is, akik a fizetési osztályokon kivül álló csekély fizetést kapnák, igy a szolgaszemélyzetek. Ez az indítvány később oda módosult, hogy 3200 korona évi fizetés legyen az alap, amelytől lefelé minden családos, legalább feleséges alkalmazott megkapja a rendkivüli drágasági segélyt. A tanácsot ennek a tervnek felszinre vetésénél az az intenció vezette, liogy a nőtlen alkalmazottak, mint egyedül állók, mégis könnyebben el tudják viselni a drágaságot a feleséges, vagy éppen csalados alkalmazottaknál és 3200 korona évi fizetés még nem olyan magas összeg, amlellyből díuskálko-dni lehetne a jókban. A drágasági segély minimumát 300 és maximumát 600 koronában véli megállaipitani a tanács, a mely összeget havi részletekben (fizetnék ki a városi alkalmazottaknak. Igy min-dfen 3200 korona vagy annál kevesebb évi fizetéssel alkalmazott kapna a felesége után, ezen az alapon, a családi pótlék teljes épségben' hagyása mellett havi tiz és minden- gyermek után havi 5—5 koronát, de háromnál több gyermek után a segélyben már nem részesülhetnének. Kizárnák a segélyezettek sorából azokat a városi alkalmazottakat, akiknek megélhetési forrása nagyobb részben, nem a fizetésből, hanem mellékjövedelmeikből áll; igy az orvosokat, papokat és harangozókat. Ilyen alapon a szolgákat is beleértve egy évben 50—60 ezer koronájába kerülne ,a városnak alkalmazottai rendkívüli segélyezése, ebben az évben tehát 25—30 ezer korona elegendő lenne erre a célra, Iha már most megkezdenék a rendkivüli segélyezést. Jelezte egyben a pénzügyi tanácsos azt is, hogy ebből az őszszegből a rendőrök is részesülnének a rend1kivüli segélyben, annál -is inkább, mert rendőrség ebben az évben 32 ezer koronával kapott több államsegélyt, mint más években és ezt az összeget összevetve a városi alkalmazottak segélyezésére szánt összeggel a városnak alkalmazottai segélyezése nem kerülne többe 25000 koronánál. Mindezek alapján az elmondott körvona>lak közt kérte a pénzügyi bízottság elvi hozzájárulását a városi alkalmazottak rendkivüli segélyezéséhez. Dr. Somogyi Szilveszter: Ebben a tárgyban az első ifő'kérdés csak egy lfehet és pedig, hogy van-e a városnak pénze erre a célra? Balogh Károly: A rendkívüli alapból még van annyi, hogy elő lehetne teremteni a kívánt összeget. A város a segélyezésre egyelőre úgyis csak jul-iulstól demberig kötelezné magát. Wimmer Fülöp véleménye szerint azokat is drágasági segélyben kellene részesíteni, akiknek nincs felesége. Tiz korona havi segélyt javasol -ezek részére. Obláth Lipót azokat, akiknek vagyonuk van. kirekeszteni kívánja a segélyezettek sorából. Dr. Somogyi Szilveszter az Obláth indítványa melllett foglal állást. Wimmer Fülöp: Senkinek nem lehet vizsgálat alá venni vagyoni viszonyait. Ha van is valakinek esetleg egy háza, nem lelhet tudni, mennyi a teher rajta. Balogh Károly: Ugy kell csinálni a segélyezést, mint az állam csinálja. Aki kér, kap. De tartozik a vagyoni viszonyait igazolni. Wimmer Fülöp a 3-200 korona évi fizetést fogadja el a segélyezési összeg alapjául. Még czvsem olyan fizetés, hogy duskálfkodhatni lehetne benne. Obláth Lipót hangsúlyozza, hogy csak annak kell segélyt adni, aki igazán rá van szorulva. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: A város minden alkalmazottjának szívesen adna 10—15 százalékos- drágasági pótlékot, de nincs -miből. Igy igazán- csak azokat lehet segélyezni, akik határozottan rászorulnak. A pénzügyi bizottság még egynehány részletkérdés megvitatása után elfogadta a 3200 korona évi fizetést a segélyezés' alapjául s elvben hozzájárult, hogy a városi alkalmazottakat rendkívüli drágasági pótlékban részesitik. A városi alkalmazottak rendkivüli drágasági segélyezésével a legközelebbi közgyűlés foglalkozik. férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. ©asaaaassaBsüslE A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81; 000®®®®®®®®®®®®®®