Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-20 / 201. szám

2 DÉLMAG YARORSZAG Szeged, 1915. augusztus 26. — Nem marad részünkre más hátra, minthogy kövessük Belgium példáját és önvé­delmünkre fogjunk fegyvert azok ellen, akik azt állítják, hogy azért mentek háborúba, mert Belgium semlegessége meg lett sértve és a kis nemzetek érdekeit akarják megvc­deni. Athén, augusztus 19. A kaimarai elnökvá­lasztáson 306 képviselő vett részt. A Venize­losz-párt jelöltje, Zavisianis 182 szavazatot kapott, nem pedig, mint a Havas-ügynökség jelentette 192-őt. Oelies (kormánypárti 93-at és a Margordi-párt Demetrikopolis párthíve két szavazatot kapott. Huszonnégy szavazó­cédula üresen maradt. A kamara a szavazás eredményét élénk tetszéssel (fogadta. Athén, augusztus 19. A Nea Himaera je­lenti, hogy Venizelosz a képviselőházban ki­jelentette párthívei előtt, hogy ha a király meghízza kormányalakítással s terveit elfo­gadja, a hatalmakkal eszmecserét fog kez deni, hogy a Gunarisz által elrontott görög helyzetet tisztázza. Bukarest, augusztus 19. A szerb szkup­stina titkos ülést tartott, amelyen a kormány jelentést tett a Szerbia és Bulgária közt folyó tárgyalások állásáról. Bukarest, augusztus 19. A szerb szkup­stina üléséről jelentik, ihogy (Pasics kijelentet­te két órás beszédében, hogy az entente vég­leges döntést vár Szerbiától, Szerbia válasza azt kell hogy jelentse, részt akar-e venni az entente további harcaiban, vagy útjaik szét válnak. Ilyen körülmények között a kormány arra határozta el magát, hogy ajánlja az an­tant kívánságainak teljesítését oly mértékben, hogy Szerbia létérdekei veszélyeztetést ne szenvedjenek. Hatszáz olasz holttest állásaink előli Budapest, augusztus 19. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Tiroli erödeimk ellen az olasz nehéz tüzérség tegnapi nap folya­mán és nna éjjel is folytatta a tüzelést. Két ellenséges zászlóaljnak a folgariai fensikort levő előtéri állásaink ellen intézett erősebb támadása, mint minden (korábbi, — meghiusult. A tolmeini hidfö déli része ellen az ola­szok délután és este több izben támadtak minden eredmény nélkül. Éjszaka is elkese­redetten folyt a harc. A hidfö, mint előbb, ugy most is szilárdan birtokunkban vau. Legalább 600 temetetlen olasz fekszik itt árkaink előtt. A görzi grófságban a szokásos ágyuharc folyt. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Barzini elismeri kitűnő védelmünket. Köln, augusztus 19. Luigi Barzini, az is­mert olasz újságíró, aki az elmúlt tiz évben vívott háborúkról szóló haditudósitásaival nagy hírnévre tett szert, most az olasz fron­ton időzik. Az isonzói csatáról (megjelent egy tudósítását- reprodukálja a Daily Telegraph. A csatát igy irja te: Az ellenség az olasz-osztrák határon nagyszerűen előkészítette védelmét, amiben északon szerzett háborús tapasztalatai segí­tették. Ezek a körülmények szükségessé te­szik az olaszok részére a türelmet. 9 front tele van farkasvermekkel és némely helyen a drótakadályok különös módon a földre terül­nek, ugy, hogy az olasz tüzérség tehetetlen velük szemben. Amikor aztán katonáink ro­hamra mennek, a védők váratlanul egyenes állásba rántják fel a földön fekvő drótakadá­lyokat. Az is megtörtént az isonzói csata fo­lyamán nagyon gyakran, hogy ha az osztrá­kok és (magyarok titkos csapatmozdulatokat akartak végezni, hirtelen füstfelhővel borítot­ták el az egész csatateret, amely ilyenformán el volt takarva szemeink elől. Frontunk mögött élénk élet folyik, egé­szen a tartalékok sátortáboráig. Az osztrák­magyar tüzérség gyakran indit tüzelést a front mögé, hogy kitapogassa az utakon moz­gó trén-oszlopokat. Visszafojtott lélegzettél követjük ezeknek a mozdulatát és aggódva fi­gyeljük, vájjon nem csap-e közéjük a gránát. A folytonos ágyúdörgés közé hirtelen egy rettenetes dördülés vág. Ez a világhírű 30 és feles hangja. Az osztrák acélszörnyeteg táma­dásának célpontja Cormons volt. Az első de­tonációra valamennyi épülete megrendült és elterpedt az a hamis hir, hogy egy. municiós raktár a levegőbe repült. Sürü füstfelhő höm­pölyög Cormons felől. Amikor a füst eloszlott, a földön, ahová a gránát lecsapott, husz láb átmérőjű és 12 láb mélységű lyuk támadt. Az egész csatatér természetesen nem te­kinthető át, csakis az a kis része, amely kö­rülöttünk van. Azonban csakhamar mindent megtudunk, mert rövid, lakonikus jelentések jönnek-mennek. Azokat a helységeket, ame­lyekről ezek a jelentések szólnak, köd és füst boritja. Neviik barátságosan vagy ellensége­sen hangzik a fülnek. Podgora profija kegyet­lenül mered a légbe és a sivár, magas Sabo­Rerlin, augusztus 19. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Kovno bevételénél ínég harminc tisztet és 3900 főnyi legénységet fogtunk el. Kovno elfoglalásának hatása alatt az oroszok a Kai varja—Suvalki vonallal szem­ben kiürítették állásukat. Csapataink követik őket odább, délre. Tykocintól nyugatra ki­vívták csapataink az átkelést a Nareven és 800 oroszt elfogtak. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A döntés az északi harctéren lesz. Stockholm, augusztus 19. Az Aiftonbladet katonai munkatársa szerint a helyzet az orosz harctéren a következő: A döntés ez idő szerint a centrumból a szárnyokra ment ismét át. A két rész között az egyedüli összekötő vonalat a sarny—lui­nez—baranovici vonal képezné, amely gyors átcsoportosításra nem alkalmas, imiáltál a két sereg kényszerülve lenne külün-külön az el­lenség ellen védekezni. A háború menetére döntő befolyást mind­amellett az északi harctéren végbemenő ese­mények fogják meghozni. A német hadveze­tino olyan, mint egy korakelő óriás. Mögötte emelkedik a Monté Santo, amelynek hóval bontott ormán ellenséges tüzérség rejtőzkö­dik. Még messzebb a láthatatlan Monté Cate­rina, amelynek lejtőiről fenyegető ágyutor­kok ásítoznak felénk. Nyomor fenyegeti az olaszokat. Lugano, augusztus 19. Az Avanti egy „Ne csaljuk magunkat és másokat" cimü cikk­ben foglalkozik a polgári hadsegélyezés teljes kudarcával. A cikk szerint azok a bizottságok, amelyeknek ezeket a föladatokat meg kellett volna oldattok, nem rendelkeznek sem ele­gendő tekintéllyel, sem megfelelő -anyagi esz­közökkel. Miután részben polgári, részben katonai feladatok megoldása vár reájuk, a polgári és katonai hatóságok vegyes felügye­lete alatt állanak, .ami rendkívül komplikálja a munkát. Sok helyen egyáltalán nincs segé­lyező-bizottság, másutt pedig már líel is osz­lottak. Az állami segítség nagyon sovány és ügyetlen. A többi hadviselő államhoz viszo­nyítva, az állam jóformán semmit sem tesz a hadi jótékonyság érdekében1, ugy, hogy majd­nem kizárólag az önkéntes akcióra hárul a munka. Természetes, hogy a gazdasági hely­zet rosszabbodása megnehezíti az önkéntes jótékonyság működését: a termés gyönge volt, az ipari üzemek jórésze szünetel s mi lesz majd a télen, amikor a nyomor előrelát­hatólag hatványozott mértékben fog jelent­kezni? Milanóban mindössze öt millió 'lira jött össze, Rómában és Génuában másfélmil­lió, Turinban még kevesebb, Nápoly pedig mindössze kétszázötvenezer Urát tudott ösz­szehozni. Milliárdokra van szükség és a pol­gárság nem akar a zsebébe nyúlni. Az Avanti azt követeli, hogy az állam vegye a kezébe az egész 'hadijótékonyságot és törvényes uton biztosítsa a szükséges anyagi eszközöket. tőség már eleve szám itott azzal a lehetőség­gel, hogy az oroszok Lengyelországban elke­rülhetik a katasztrófát. Ezért nyomult be Hin­denburg már áprilisban Kurlandba. Almily mértékben az offenziva Lengyelországiban előrehaladt, folytatta előnyomulását Kurland­ban is, miáltal oly helyzetet teremtett, amely arra képesiti, hogy a döntést az északról való előnyomulással kierőszakolja. Ez az előrelátó hindenburgi hadmozdulat a németeknek há­romszázötven kilométer hosszú vonalon az! oroszok összekötő vonalaival párhuzamosan futó frontot biztosította, amely ma átlag csu­pán ötven-hatvan méternyire áll a Búgtól. —i Most, hogy Kovno elesett, a diinaburg—vilnal vonalon való előnyomalást semmi sem tar-. 1áztathatja fel. A legközelebbi napok a had­színtér ezen részén igen fontos események ta­nuja tesznek. Ha a németek itt tervüknek! megfelelő eredményt tudnak elérni, a világ­háborúra döntő eredmények tesznek elérhe­tők. Ha az orosz hadsereg meg lesz semmi­sítve, — irja az Aftonhladet, — a franciák leghelyesebben cselekednének, ha azonnal megkötnék a békét. De történjék bármi is, annyi ma már bi­zonyos, hogy az entente hatalmakra ebben a háborúban kedvező fordulatról szó nem lehet, Az oroszok visszavonulnak SuvalkibóL — Ujabb 3900 orosz fogoly Kovnóban. —

Next

/
Thumbnails
Contents