Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-18 / 198. szám

326 DÉLMAG YARORSZAG Szeged, 1915. augusztus 26. hatná keleti ellenségeinek a békét. Tudjuk, hogy Franciaország és Anglia meg 'fogja feszíteni minden politikai idegét, hogy Oroszországra való nyomással a legrosszabbnak elejét vegye. Mindez az, erőlködés azonban mit sem fog érni. (Nyugaton haladás nem lesz lehető.'A lövészárolkharcban minden offenzív szellem megtörik. Ha Anglia nem lesz képes hamarosan legalább egy milliónyi jó katonát a .mérlegre dobni, akkor helyzete reménytelen. Olaszország nem lesz képes segíteni, annak elég dolga van Ausztriával. — A Dardanellák elleni támadás esztelenség volt és most is az. A szövetségesek nagy áldozatok árán, tisztára semmit sem értek el. Konstantinápolyt csalk a Fekete-tenger partjai felől lehetne nagy hadsereggel elfoglalni. Erre Oroszország azonban képtelen. Igy a törököket valószínűleg sohasem fogják Európából kiűzni. Törögország sorsát 'Németország és Ausztria fogja a kezébe venni és senki más. Németországé és Ausztriáé lesz valószínűleg a győzelem is. A Yamato ilyen vaskosan, vágja Anglia fejéhez az igazságot: Oroszország, Franciaország, Anglia stb. —; és Japán is — megegyeztek abban, hogy nem kötnek külön békét. 'De ha ezek közül valamelyik praktikusnak fogja tartani, hogy erről a megegyezésről megfeledkezzék, — •ha előnyösnek találná — lehet-e annak ezért szemrehányást tenni? Anglia a háború huzamosságától remél sikert. Ki alkarja éheztetni ellenségeit. De vájjon Oroszország s Franciaország. ugyanúgy fog-e gondolkodni? — Mjndkettő panaszkodik Angliára, Ihogy semmit sem csinál. Hogy ők csak maguk viszik a bőrüket vásárra. A (franciák és oroszoik erősen szenvednek. Vájjon ezek a nemzetek sokáig.bírják-e még ki a hadi állapotot? Az angolok optimisták. 0k fut'balloznaik stb. (Ez elkeseríti a franciákat és oroszokat. .Nagybritánuia nagyokat mond és semmit sem csinál. Arra vett magának fáradságot, hogy hatalmába ejtse a német gyarmatokat, de Flandriában tétlen. Óvakodjunk attól a hittől, mintha Anglia pénze meg tudná oldani ezt az ügyet, annak a hitétől is óvakodjunk, hogy a brit flotta fogja eldönteni a háborút. Ha Anglia nem vállalkozik arra, hogy Németországot legyőzze, még pedig a szárazföldön', akkor szövetségesei mihamar fel fogják bontani a vele való szövetséget. Akkor Németország és Oroszország, valamint a többi hatalom között meg fog köttetni a béke és, Anglia elviselheti a következményeket és majd alkalmazkodnia kell a (Németország által diktált feltételekhez. Cukor pótlására is sok esetben alkalmas kitűnő minőségű, idei KAC 1 kis üveggel ... 28 fill. 1 közép kis üveggel 55 fill. 1 ,, nagy „ 1 kor. 1 nagy üveggel . . 2 kor. Kapható a Eiözponfa Tgjcsariíok :-: összes fióktejcsarnokaiban. :-: Igazgató VAS SÁNDOR Telefon ngári 13-96. @ Telefon téli 11-85. ^ nyári Iségs; + üedden és sierdán, 17., 18-án: B a B 33 Szenzációs dráma 5 felvonásban. • f Vígjáték 3 felvonásban. este 9 ©ra a nyári helyiségben. Rendes he líj£ íra! Süliül! SÜIÜíl üiüEií lil. Miért nem avatkoznak be a svédek. Berlin, augusztus 17. Henning von Melsted, a kiváló svéd publicista, hosszabb cikkben foglalkozik a svédországi hangulattal. — Miért nem vonul Svédország háborúba Németország mellett? Gyauran fordultak hozzám — irja — ezzel a kérdéssel, melyre körülbelül igy válaszoltam: Elsősorban bizonyos praktikus akadályok állnak ennek útjában. Hat millió svéd lakik az országban, mely majdnem akkora, mint Németország. Svéd ország egész hadereje saját íültjének védelmére szükséges. S ha nélkülözhetnénk is szlzez-er embert, ezek a.segitő csapatok alig tudnának hathatós tevékenységet kifejteni, •minthogy olyan harctérről van szól, melyen milliók küzdenek. Népünk nem szívesen menne olyan háborúba, mely nem az ország függetlenségének védelméért folyik. A legjobb példa erre különben maga Németország. Csak Oroszország mozgósítása után üzent hadat. Ha mi svédek azt látnók, hogy Oroszország azzal a szándékkal mozgósít,- hogy minket. 'megtámadjon, akkor bizonyára minden pártellentét megszűnne s együttesen védőnők meg hazánkat. — Egységes lenne népünk, ha valóban itt lenne az orosz veszedelem. De már számtalanszor megtörtént, hogy vihar volt készülőben s elvonult. Vannak mégis sokan közöttünk, akiket Németország védelmi s jövőjéért folytatott harca lángra lobbantott. Ezek érzik a sok százados fenyegetést, amely Oroszország expanziós politikájában Svédország ellen is irányul. ök most Finnországért s ennek szabadságáért akarnak siikra szállani. Finnország sztratégiai vasutaira, .melyek minden irányban a tenger felé visznek, nincs szüksége Oroszország kereskedelmi politikájának. Ha Oroszország békés szándékkal van Svédország iránt, alkkor most itt az ideje, hegy ezt megmutassa s finnországi katonai terveit megváltoztassa. Legalább arra nézve kell biztos garanciákat kaipni. — Azok a svédek, akik igy gondolkoznak, nem csekélyszámuak. S szerintük a semlegesség politikája nem jelenti a közömbösség politikáját s ia semlegességi politikának végső és legfőbb célja csak a béke megszilárdításában állhat, még pedig a harctéri helyzetnek megfelelő okos megegyezéssel. Nagy harcokelőfí a Dardanelláknál Zürich, augusztus 17. A Neue Züriclhcr Zeitung szófiai tudósitója, aki több időt töltött (Konstantinápolyban, a következőket irja lapjának: — Általános a meggyőződés, hogy a Dardanellákot lehetetlen elfoglalni a tenger felől. Az a kis (terület, .amelyet a franciaangol csapatok •megszálltak, csaknem egészen sima ós azért nagyon ki van téve a török ütegek tüzének. iA félsziget többi részét, amely .hullámos talajra, a természet is defenzív háborúra .alkotta. .Ez .a legfőbb oka a szövetséges hadfeereg tehetetlenségének:. E miatt nem ibir előrenyomulná, hogy védett helyre juthasson. .Ha még ebez a helyzethez hozzá vesszük, .hogy a török állások rendkivül meg vannak erősítve, akkor megértjük, hogy a törökök miért tartják bevehetetleneknek pozícióikat a tenger ifelqh (Ezt ugy látszik már a szövetségesek is belátták és mindent elkövetnek, hogy Bulgáriára nyomást gyakoroljanak, mert Konstantinápoly és n Dardanellák csakis a szárazföldről, Bulgárián át, közelíthetők meg. A szövetségesek köréibem abban bizakod-