Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-18 / 198. szám

fiéímagyaroeiszáé, Szeged, 1915. augusztus 18. György görög herceg elhagyta Párist. Zürich, augusztus 17. György görög her­ceg, Konstantin király fivére, aki nemrégiben ujabb hosszas tartózkodásra Parisba utazott, tegnap teljes kiséretével meglepetésszerűen ideérkezett és a „Baur du Lac"-szállódában szállt meg. A herceg párisi udvartartását végleg f eloszlatta, amely elhatározására nyil­vánvalóan politikai okok bírták a hereeget. Ujabb behívás Görögországban. Athén, augusztus 17. Királyi rendelettel zászló alá hívták az 1915-ik évfolyam újon­cait. Az antant 70.000 katonát szállított ki. Basel, augusztus 17. A Milanóba most érkezett görög lapok azt a Ihirt közlik, hogy Chios szigetén angol csapatok, Szamos-szi­getén pedig francia csapatok szálltak partra, összesen mintegy hetvenezer ember. A török-bolgár megegyezés. Konstantinápoly, augusztus 17. Törökor­szág és Bulgária között folyó tárgyalásokról irva, a Tertbunani Hakkikat hangoztatja, hogy Bulgária csakis háborúval érheti cl Szerbiával és Görögországgal szemben tá­masztott igényeit, ellenben Törökországgal békésen is elintézheti differenciáit. Törökor­szág érdeke egy erős Bulgária, valamint Bul­gáriának is meg kell értenie, hogy nagy szük­sége van egy erős Törökországra, Törökor­szág, amely a Dardanelláknál kemény küz­delemben van. a szövetségesekkel, egyúttal Bulgária függetlenségeért is harcol. Román katonák felmentése. Genf, augusztus 17. Bukarestből jelenti a Havas-ügynökség: A hadügyminiszter fel­szólította mindazoknak a gyáraknak az igaz­gatóit, amelyek a hadsereg részére dolgoz­nak, hogy terjesszék be a mobilizálható mun­kások listáját, hogy, fölmentésükről gondos­kodhassak. J Az „elintézés" Szerbiától függ. Chiasso, augusztus 17. A Stampa szerint az entente, különösen Szerbiát és Görögor­szágot terrorizálja és arra számit, hogy a ka­mara összeillése meghozza a döntést. Az el­intézés Szerbiától függ, mert Iha a szerb kor­mány nem engedi át a monasztiri kerületet Bulgáriának, akkor minden elveszett. Trubeczkoj fenyeget. Berlin, augusztus 15. Nemcsak tér- és időbeli méreteiben különbözik ez a világhá­ború az eddigi háborúktól, hanem SOK min­den egyébben is. Maga a háború más alkal­makkor rendesen véres intermezzo volt a hadüzenet és a béketárgyalások között, de mig az ágyuk dörögtek és a vér ömlött, az­alatt a diplomácia rendesen hallgatott és némán várt mindaddig, amig a fegyveres döntés meg nem történt. S ez természetes is. Az ellenséges hadseregek néphadsereg hijján nem kaptak pótlásokat és csak a hadrakelt seregek mérték össze erőiket. Ennek a mér­kőzésnek az eredményeihez alkalmazkodtak aztán a diplomáciai tárgyalások. Most azon­ban a folytonos utánpótlás miatt csak nagyon nehezen csikarható ki a végleges döntés. Az elesettek és megsebesültek helyére uj, friss erők dobatnak a harcterekre, az óriási rése­ket betömik uj emberanyaggal s a harcok változatlan hévvel és dühhel folynak. A dip­lomácia sem tétlenkedik, hanem a kulisszák mögött tovább jár-kel, mesterkedik, fondor­kodik, széttép régi szálakat és ujakat sző, hogy .mind több és több országot rántson bele •ebbe a világbirkózásba. S hogy főleg az an­tant diplomáciája az, amely a semleges álla­mok mozgósítását erőlteti, legnagyobb bizo­nyítéka a központi hatalmak fegyverei fölé­nyes diadalának. Mindenesetre bizarr és tra­gikomikus a helyzet alakulása. A hatalmas Oroszország, mely sok milliós sereggel kelt pártjára a kis Szerbiának, most maga szorul arra, hogy a Balkán egyik vagv másik kis állama kirántsa a veszdelemből, amely meg­maradt, de még mindig tekintélyes számú seregeit fenyegeti. Igy lesz a hatalmas védő­ből alázatos könyörgő. A dolgok mai állása mellett azonban már a könyörgés sem hasz­nál. A végső kétségbeesés utolsó fegyveré­hez nyúl tehát és — fenyeget. Megfenyegeti Szerbiát, a kis. kedvencet, mert elkényeztetett gyermekként makrancoskodik. Mikor a nagy, a hatalmas, a legyőzhetetlen Oroszország, a központi hatalmak megsemmisítésére szánt gőzhenger, most a balkáni kis mostohák se­gítségére szorul, Szerbia nem akar osztoz­kodni, nem akar lemondani arról a zsák­mányról, amelyet éppen Oroszország diplo­máciai segítségével ragadott el Bulgáriától a második balkáni háborúban. Hiába könyörgött Trubeczkoj herceg a bajba jutott ember kétségbeesésével Szerbiá­nak. Szerbia azt tartja, jobb ma a veréb, — főleg ha az már a kezében van —1 mint hol­nap a túzok. Más is csak ugy van vele, aki józanul gondolkodik. Csakhogy Oroszország már nem gondolkodik józanul és (most az édes gyermekétől akarja visszavenni az aján­dékát, hogy azzal környékezze meg a mos­tohát: Bulgáriát. Mindhiába. Ezért Trubecz­koj heroeg, a cári bizalom és! remény letéte­ményese, most dühöng és fenyeget. Megfe­nyegeti Szerbiát azzal, hogy nyilvánosságra hozza azt a szerző­dést, mit Szerbia \az antanttal kötött. Igazi antant-módszer. Mint egy züllött ga­vallér, aki azzal fenyegeti szeretőjét, mert nem enged, hogy nyilvánosságra hozza intim levelezésüket. Az emberi társadalom ilyenkor rendesen a züllött gavallért sújtja megveté­sével és nem a kompromittált szeretőt. Azt többnyire csak sajnálja. Maga az a tény, hogy az antant Szerbiá­val olyan szerződést kötött, hogy annak nyií­xénosságra hozásával meg lehet fenyegetni Szerbiát, a müveit és hatalmas antant-álla­mokra mindenesetre sokkal kompromittál óbb, mint a kis, orosz pórázon vezetett Szerbiára. Semmi sem mutat élesebben a antant diplo­máciájának teljes erkölcsi ziillöttségére, mint ez a fenyegetés és még inkább ez a — szer­ződés. Egyelőre persze nem tudíhajuk, nem is sejthetjük, mi van ebben a szerződésben, eg? azonban bizonyos, amit megmondhatunk e szerződés tartalmának az ismerete nélkül is, liogy ez az antant sok erkölcstelen diplomá­ciai irata között bizonyára a legerkölcstele­nebb. Hal pedig nyilvánosságra kerül: Szer­bia lesz a — kevésbbé kompromittált szer­ződő fél. Breszf-iifövszkof kiürítik az oroszok. Kopenhága, augusztus 17. Ide érkező je­lentések szerint az oroszok elhatározták Breszt-Litovszk kiürítését. Az előkészületek a vár feladására már serényen folynak. A Roikitno-mocsarak mögött megpróbálkoznak hadseregük újjászervezésével. Az oroszok uj védelmi vonalánál. Az Esti Újság munkatársa jelenti a sajtó­'hadiszállásról: Előrelátható volt, hogy az el­lenség ellenállása egyre hevesebb lesz, amint a szövetségesek közelednek az orosz védőte­rület bázisához. Ennek a védőterületnek az alapvonala általánosságban a Breszt-Litov­szkból Bjelosztokba vivő vasúti pálya. Mind a két megerősitett város értékes támaszpont­ja az ellenségnek. Az oroszoknak! fő védelmi pozíciója körülbelül egy magasságban van a Breszt-Litovszkból és Bjelosztoktól nyugatra előretolt védőmiivekben. Ezek a védőmüvek 12—15 kilométernyi távolságban vannak a nevezett városoktól. iDe időközben még job­ban előretolt és megerősitett pozíciók is van­nak az ellenség birtokában, amelyeket termé­szetesen tartani igyekszik mindaddig, amed­dig csak tehetséges. Bizonyos, hogy az oro­szoknak a szövetségesek frontja előtt elég erős hadseregük van, amellyel megkisérel­hetik az ellentállást. A legközelebbi napok egyre hevesebb harcokat Ígérnek, amelyek valószinüvé teszik, hogy a német—osztrák­magyar előnyomulás tempója rövid időre lassulni fog. Mélyreható változások a v!déki közigazgatásban. Pétervár, augusztus 17. Cári ukáz Wol­konski herceget államtitkárrá nevezte ki. —­Wolkonski csak azzal a feltétellel vállalta hi­vatalát, iha a vidéki közigazgatásban mélyre­ható változásokat eszközölhet s ha feljogosít­ják őt arra, hogy a kormányzókat szabadon elmozdíthassa. Hogy mily nagy a bizalmat­lanság a kormányzókkal szemben, az kitűnik abból, hogy a duma a kormányzókat kizárta a kormányzósági élelmiszer bizottságokból. Az asszonyok is fizessenek hadiadót. Stockholm, augusztus 17, A Stockholms Dagblad jelenti: Barik pénzügyminiszter je­lenlétében tárgyaltak a duma pénzügyi bi­zottságában az nj hadiadóról. A javaslat sze­rint minden állampolgár, akinek évi bevétele meghaladja a százharminc rubelt, fizetne ha­diadót. A bizottság nem javasolta, hogy a hadiadót a zamsztvókra és a városokra is ki­terjesszék, azonban osztotta azt a véleményt, hogy a Ikerületek minden egyes tagját külön­külön meg kell adóztatni és hogy a házaspá­rok közül ne csak a férj, hanem az asszony is fizessen hadiadót. Japán municiót szállít Oroszországnak. Göteborg, augusztus 17. Mint a Göte­borgs Aftonbladet-nek Szentpétervárról je­lentik, az orosz kormány végleges megálla­podást létesített Japánnal, mélyítek értelmé­ben ez kötelezte magát, hogy szeptember el­sejétől kezdve naponta 50.000 gránátot szál­lit Oroszországnak. Japán mérnökök már dol­goznak egy kesgenyvágányu vasút tervén, a melyen Vladivosztoktól Irkutzkig a municiót szállítani fogják. „Oroszország gyászos belső viszonyai." Stockholm, augusztus 17. A pétervári „Djen" irja: Rodzianko, a duma elnöke, a pénzügyi bizottság ülésén nyilatkozott az orosz vereségekről is, „Oroszországot nem­csak azért verik meg, mert Németország ré­gen elkészült erre a 'háborúra és nem azért, mert a német ipar fejlettebb az orosznál. Ezeik a szempontok is figyelemreméltóak, de nem tekinthetők kizárólagos magyarázat gyanánt.

Next

/
Thumbnails
Contents