Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-17 / 197. szám

'Szeged, 1915. augusztus 31. DÉLMAGYARORSZÁG. 7 Ettől kezdve mindhármunkat, mint román artistanőket hirdettek bennünket és románul énekeltünk, meg orosz táncokat táncoltunk. De bizony hasztalan volt minden. Alig tört ki a háború, két kozák tiszt részegen felkoncolt három embert, mire az egész kormányzóság úed'üVtén eltiltották a szeszes italok árusítását. A kabarénkat bezárták és az egész város olyan csendes lett, mintha állandóan temettek volna. Csak katonákat láttunk egész nap, amennyit soha még és a templomok zsúfolva voltak egész nap. Mindenki imádkozott és könyörgött az orosz fegyverek győzelméért. Ez aztán végleg igy is maradt, imádkozott az egész város szüntelen és a kabarék nem nyithattak meg többé. lAimi pénzünk volt, ilyen körülmények között csakhamar elfogyott és miután Brandeseu, az igazgatónk figyelmeztetett rá, hogy legjobb lesz, lra egy helyben maradunk, nehogy a hatóságok figyelmét magunkra tereljük, hallgattunk. Abból éltünk, amit Brandeseu juttatott néha a magáéból. A kálvária, — Így talán a. háború végéig is elélhettünk volna csendesen, ha közire nem jön, hogy november ban sebesülten visszaérkezett a városiba aiz egyik helyi ezred tisztje, aki miéig mint magyar lányt ismert. Az utcán találkoztam vele. Amikor meglátott, ordítozni kezdett, begy mit kertesek magyar létemre még mindig ott és hogy bizonyosan kém vagyok. A járókelőik megállottak és amint meghallották, hogy kémnek nevez a tiszt, olyan fenyegető magatartást tanúsított az összegyűlt, tömeg velem szem ben, hogy mármár a;zt hittem, sohasem menekülök meg. Kövek repültek felém, szitkokat hallottam és ekkor — szerencsémre — megjelent egynehány rendőr, akik közrefogtak és a rendőrségre kisértek. Itt aztan kiderült, hogy magyar vagyok ós együtt lakom két német leánnyal. Kértem, hogy engedjenek el; nem engedtek. E helyett fölhozták a rendőrségre a két német nőt is, akikkel aztán bezártak bennünket. — Négy hónapon keresi:ül éltünk itt lezárva, mint a gyilkosok, betörők. Ha kérdeztük, mi van ügyimnkei, a,zt mondták, kémek vagyunk ós felakasztanak bennünket. Nem adtak enni som; éheztünk és a legnagyobb fagy idején is fűtetlen szobában tartottak bennünket egész nap, ha ugyan szabad szobának nevezni azt a nyirkos kis pincelyukat, ahol naphosszant bezárva tartózkodtunk. — Betegek lettünk mind a hárman. Kórházba kerültünk. Isto.iciu, meleg szobába!.... Ekkorra aztán siklóit azt is elérni, hogy a Brandeseu tanúskodása alapján szabadlábra helyeztek bennünket, illetve nem őriztek ugy és a kémkedés miatt megindult és isten tudja, Ihol megakadt eljárást, is megszüntették ellenünk. Nóliany hét telt el, mig ugy felgyógyultam, hogy járni is tudtam. De a városban nem volt többé maradásunk. A város népe, ahol meglátott bennünket, kövekkel dobált meg és hiába íordn cunk oltalomért a rendőrséghez. Durván nevettek és azt mondták, ne járjunk ki. A szabadulás. — Amint később megtudtuk, az volt a szerencsétlenségünk, hogy nem internáltak bennünket. Mert ugy talán mégis hazajuthattunk volna előbb. Végre azonban mégis megérkezett a szabadulás, Brandescut meglátogatta a nagyinénje és két unokanővére, Romániából. Bnandescunaik aztán nagyon helyes ötlete támadt. Levelezést kezdett vendégei nevében egy stockholmi kabaréval és sikerült is a szerződést azok nevében megkötnie. Ezzel az irattal és némi borravalóval, amely utolsó ékszereink bői tellett ki, sikerült három igazolványt szereznie rokonai nevére, amelyeket átadott nekünk. Az igazolványoknak bizony nagy hasznát vettük. Sikerült vele egészen Szentpétervárig, onnan pedig Stockholmba utazni. Igaz, hogy 24 napig tartott az ut, de istenem, csakhogy megszabadulhattam. Stockholmból Berlinbe és innen Budapestre utaztam, ahol bizony jó néhány hétig pihentem, mig meggyógyultam teljesen. Most pedig itt vagyok Szegeden, a hol M ülettem s ahova minden érávi vi.-sza\ issza jövök... GiBBRSBaaiaaaHiiiiiSBssflBiiiiEsiaiiiiBiiaiBiBiioiRs A törökök győzelmes harcai. Konstantinápoly, augusztus 16. A főhadiszállás közli: Kaukázus front: Van városát orosz csapatok és örmény bandák megtámadták. A gyenge helyőrség husz órai ellenállás után orosz erősítések érkezése miatt kiürítette a várost. Augusztus 11-én csapataink ismét elfoglalták a várost. A bandák és az orosz osztagok kénytelenek voltak visszavonulni, miközben az egész vidéket elpusztították. — Dardanella-front: Ari Burnutól észak felé augusztus tizennegyedikén az ellenség ujabb támadását, amelyet az anafortiai síkságon jobbszárnyunk ellen intézett, visszavertük. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Konstantinápoly, augusztus 16. Az augusztus 12-ikén Ari Burnutól északra folyt harcokban az ellenség ujabb, több mint egy ezrednyi csapatot szállított partija, amelyet a török csapatok ellentámadása visszavert, néhány száz méternyire üldözött s több helyen körülkeritett. Az ellenség, amely >e támadás következtében nagyon szenvedett, rendetlenül menekült és nagy veszteségeket szenvedett. A lövészárkokat és a mezőt halottak és sebesültek borítják. 3000 ember pusztult el a Dardanelláknál eisüByesztett csapatszállító hajóval. Frankfurt, augusztus 16. Konstantinápolyból táviratozzák a Frankfurter Zeitung-nak: A Peninsular Go. 10.000 tonnás gőzöse, a melyet német tengeralattjáró elsülyesztett, körülbelül 3000 főnyi friss csapatot szállított a Dardanellák ostromához, A megtorpedózás a'Kos-sziget közelében történt. A hajó 4 percen belül elsülyedt. Konstatinápoly, augusztus 16. A főhadiszállás megerősíti, hogy az elsülyesztett ellenséges szállítóhajó 10.000 tonnás volt és az Aegei-tengeren érte a német tengeralattjárónaszád torpedója. Az ellenséges csapatok közül nagyon kevés katonát mentett meg egy kórházhajó. Antant ellenes hangulat Szalonikiben. Szaloniki, augusztus. 16. Szalonikiben, a melynek lakossága kezdettől ifogva erősen entente-ellenes, s amelyet az angol túlkapások sora a legközvetlenebbül érint, napirenden vannak a francia, angol és olasz ellenes tüntetések. Különösen nagy az elkeseredés, amióta angol tengerésztisztek olyan angol bankjegyeket akartak forgalomba hozni, a melyeken pianteres és drachmás felülbélyegzés is van. Az angolok szerint a görög értékjelzést csak Lemnosz és Miltine lakossága iránti előzékenységből bélyegezték rá az angol bankjegyekre. Szaloniki lakossága azonban ebben a görög felségjogokba való beieavatkozást lát. A francia misszió-társaáág iskoláját s a francia líceumot be kellett zárni, mert a görög szülők gyermekeiket kivették ez intézetekből. A német iskolában zavartalanul folyik a tanítás. • MN UjtaSilí ••• Szenzációs újdonság! Szenzációs újdonság ! Aaye ffladelung: Hadinaplom A hírneves dán író könyvet irt a kárpáti nagy harcokról . . . Ára 4 korona. Franyó Zoltán: A kárpáti harcokról A dicső kárpáti harcok egy aktiv résztvevőjének izgalmas csafaleirásai Ára 3 korona. Prohászka Ottokár: A nagy egyházférfiu érdekes fejtegetései Ára 4 korona. Fehéri Armand : A nyugati harctérről Közvetlen megfigyelések a francia harctérről ..." Ára 3 korona. Bemard Shaw: Anglia ellet is a cár ellen A nagy angol iró bölcs szavai a háborúról Ára 2 korona. Dr. Kovács Béla: A rekvirál ások Érdekes és hasznos útbaigazítások a hadiszolgáltatásokról . . Ára 4 korona. Nyáry Andor: Sírnak a hősök . .. Rendkívül friss és megkapó novellák a háborúból Ára 3 korona. Hevesi József: Véi* A kitűnő iró megkapó költeményei Ára 2 korona. Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Lebilincselő meséjü, finom humora és művészileg megirt elbeszélések Ára 3 korona. Kunfi Zsigmond: Jaurés Az emberiség és a szocializmus nagy halottjának emlékezetére . Ára 50 fillér. Die Karpathen Ungarische Kriegsnovellen . . . Ára 1 K 40 fill. Unter dem Doppelaar Kriegsnovellen aus Oesterreich . Ára 1 K 40 fill. Ausden Kampfen um Lüttich von einem SanitStssoldaten . . Ára 1 K 40 fill. ••• Kaphatók: Várnay L. könyvkereskedésében SZEGED, Kárász-utca 9. _—, >