Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-15 / 196. szám

DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. augusztus 15. Két párisi internált Szegeden, Akik egy évet töltöttek a francia fővárosban a hadüzenet után. (Saját tudósítónktól.) INagy csomagok­kal megrakott bérkocsi állott meg szombaton­reggel Szegeden, a Tisza Lajos-körűt 71. •száma 'ház előtt. A kocsiból -két, nagyon e-Ie-­gáns és mégis egyszerű, nagy utat tett nő szállott ki; Schwcirc Sándorné és leánya: Scih-warc Esthe, egy viruló szépségű fiatal leány. A két nő tényleg nagy, a mai időkben •pedig szinte óriásinak mondható' utat tett meg: egyenesen a francia fogságból jöttek el Szegedre, amely városhoz egyedül fűzik ro­koni kötelékek Magyarországon. Mert Schwarc Sándorné nagyon régen, hosszú év­tizedekkel ezelőtt szakadt el Magyarország­tól, Szegedtől és talán sohasem is jött volna ide vissza, ha ki nem tör ez az egy év ó;a dúló véres világháború. Már a leánya, a bájos kis Esthe is Angliában született, ahonnan Franciaországba, -'Parisba költözött. Itt érte el .aztán a háború, melynek forgószélé vissza­vetette arra a földre, alhol született. Az egy év alatt, amit a hadüzenet után töltöttek Parisban, sok olyan szenzációs ér­dekességli dolognak voltak tanúi, amikről ne­künk itt sejtelmünk sem volt és igen sok le­bilincselően érdekes, részletet tudnak a mai Páris életéről előadni. A két nő a Tisza La­jos-kör.ut 71. szám alatt lakó Fekete Zsig­mondhoz ment vendégségbe. Itt kereste fel őket a Délmagyarország munkatársa, akinek franciául és németül, mert mióta elszakad­tak Magyarországtól, a magyar nyelvet is elfelejtették, a következő érdekes- részleteket mondták el Párisban: átélt élményeikről: Mikor a németek bombázták Párisi. — Ahogy a háború kitört — kezdte meg elbeszélését Schwartz Sándorné, melybe igen gyakran beleszólt a lánya is, — nagy hajsza indult meg az idegen alattvalók után. Minden kit internáltak. Nekünk azonban mégis szeren­csénk volt; v-an egy fivérem, aki pár év előtt felvette -a francia állampolgárságot éis azt be­sorozták a francia -hadseregbe. Ezen az alapon menekültünk az internálástól és c,sa.k .felügye let -alatt tartottak bennünket. Ez abból állott, hogy bizonyos napokon jelentkeznünk kellett a rendőrségen és nem utazhattunk. Egyébként teljes mozgási szabadságot -élveztünk. A harc­téri helyzetről hamisan informáltak bennün­ket s igy könnyen elképzelhető, milyen borzal­mas volt az a meglepődés, mikor egyszerre Zeppelinek jelentek meg a város felett. Iszo­nyú rémületet keltett ez .mindenütt. Aztán, liogy ismétlődtek a látogatások, nagyon szo­morúvá vált Páris. Heteken keresztül mintha megbénult volna minden élet a városban. Es­ténkint, mikor a Zeppelinek közeledtek, rend­őrök jártak be minden utcát és trombitáltak. Ez volt a jel, hogy minden világos-ságot el lcel: oltani. Aki a figyelunezitetésre sem volt haj­landó eloltani lakásában ,a világosságot, vag> ugy befüggönyözni ablakait, hogy -semmi vilá­gosság ne szűrődhessék át -az utcára, azt na­gyon szigoru büntetéssel sújtották a rendőrök. Október végén mi mag-unk i-s tanúi voltunk a német léghajók egy akciójának; akkor -a G-ai de Tes-t-et bombázták .a német repülők és egj­asszonyt talált el az egyik bomba. Az azonnal meghalt. Egy öregasszonynak és egy gyermek­nek tőből kitépte a lábait egy másik bomba. Olyan volt a helyzet ebben az időiben Párisban, hogy elég volt elkiáltani magát valakinek: — Jönnek a német repülők! — és tiz perc mul­tán már menekült az egész város a pincékbe. Az orosz győzelmi hi­rek hatása Párisra. Ezt a részletet a kis Estbe mesélte el olyan előadói készséggel, hogy szinte bámulatba ejti a hallgatóját az alig 17 éves fiatal leány: — Azt látta volna, amikor a- m.ult év vége felé -és ebben az -évben az orosz fegyverek győzelméről érkeztek a hirek! Olyat még nem látott! A nép az utcára- tódult, éljenzett, ordí­tozott, tüntetett. Volt ott -minden, amiit -ak-ar. Mintha az egész város megbolondult volna az örömtől. Mindenki kedves volt a- másiknak és csak az hiányzott, hogy összecsákolózz-a-nak a vadidegenek. T-alán még ez is megtörtént. Em­lékszem, mikor Przeinys.lt elfoglalták -az oro­szok. Azt egyenesen lehetettén elmondani, mi volt ott -akkor. Örömujjongás, üdvrivalgás, diszlövések, virágos körmenetek, -istentisztele­tek. Minden. Az egész Páris kivetkőzött a régi formájából. Aki ezt látta, hidegen, nyugodtan tudta nézni, annak -szent volt á meggyőződése, hogy megbolondult az egész -város. — És mi volt -akkor, amikor m,i visszafog­laltuk Przemyslt? — Akkor? Arról ue-m i,s tudtunk. Ha jól emlékszem, épen valami hazug győzelmet ün­nepelt Páris. — A -francik mindenütt borzalmasan, szin­te fanatikusan gyűlölik ellenségeiket. Nincs i-s más neve egyiknek -sem, csak boche. Persze, tudnia kellene, mit jelent e-z -a ifra-neiák előtt. A legsúlyosabb sértés, legineg-bacstelenitőbb szó. Emlékszem, a lapok irták, hogy Páris ut­cáin összeveszett két francia és kölcsönösen ezzel a szóval tisztelték meg egy-mást. Mit gondol, mire büntették? Az egyik fél 200 frank pénzbüntetést kapott, a másik pedig ült érte három hetet. Azt hiszem, mo-st már tudja, mit jelent ez a szó? Orosz világ Párisban. A vigságok városa. — Párisban mo-st valóságos orosz világ uralkodik. Ahova néz az ember, mindenütt orosz katonát, orosz tisztet lát. Úgyszólván ezekből és francia katonákból áll -az egész Pá­ris. A színházak, attrakciós színpadok, kabarék tömve is vannak naponkint katonákkal és tisz­tekkel. Olyan vidám életet -él Páris, mióta megnyugodott, mintha nem is lenne hábor-u. — Igaz, liogy az üzleteket, kávéházakat a rendeletek értelmében nyolc, a vendéglőket pedig 10 órakor -bezárják, de ez -csak amolyan szenteltvíz. A leeresztett rollók mögött, az ud­varon keresztül -bejárva éppen ugy mulatnak, mint máskor szoktak. — A franciáknak minden bizalma az oro­szokban van és a vendég oroszok nagyon jól tudják ezt. Éppen ezért nagyon büszkék, hety­kék. Ha bárki is rendre inti őket, nekitámad­nak és millió helyen lehet hallani naponkint a büszke gőggel kimondott mondatot: — Je sui.s nn ro-us.se! (Én orosz vagyok!) A lakosság igy is minden jóval ellátja, az oroszokat ós ez csak büszkébbé teszi őket. Na­gyon sokszor csinálnak gőgjükben véres bot­rányokat. — Nagyon becsülik még a franciák a bel­gákat is. Általános -a vélemény, hogy, li-a a bel­gák nem állnak ellent a németeknek, azok az­( óta már régen Párisban vannak. Párisban a hadüzenet első pene-től kezdve tudta mindcnk-i, hogy az olaszok szintén be­avatkoznak -a- háborúiba az ántáut mellett. Ami­kor aztán megtörtént -a hadüzenet, nemzeti ün­nepet rendeltek el egész Franciaországban. Az iskolákat becsukták és Párisban diadalkapukat állítottak fel, Lehetetlen ünnepléseket rendez­tek napokon keresztül. A párisi élelmiszerárak. Igen érdekes és fölöttébb jellemző adato­kat mondtak el Schwa-rtzék a p á r i s i k ö z élei me­zesről is. Munkatársunk érdeklődéseire elmond­ták, hogy Párisban, pá risi fogai inak szerint ma nagyon drága az élelmezés. Egy ,kilógnám marhahús ára ugyanis 2 franc és 50 centime. Ehhez .-mérten alakultak ki -aztán minden irányban az -élelmiszerárak. — És a kenyér? — A kenyér a legdrágább élelem vala­mennyi élelem között — mondta- Sc.bwartzné. — Egy kilogram kenyérét csaknem -annyit űzettünk, mint itt Szegeden. Hanem amilyen drága itt minden! . . . — Ezt mi már rég tudjuk, nagyságos asz­szonyom. Sajnos. Elmmodta még Schwarc Sándorné, hog> most néhány héttel ezelőtt kiszuperálták a fr-aii-cia hadseregből ifi vérét, amire azonnal el­rendelték az ők internálását. Egy svájci hatá­ron fekvő kis községbe kerültek, iahol sokat nélkülözt-ek és szenvedtek. Most kicserélték az internáltakat és igy jöttek haza. (ettoiiiiiebibaiciaggiiimiiiiiehuiaaimiaoxxins'"1 A lengyei bankok megnyíltak Varsóban. Krakó, augusztus 14. A Nova Reforma jelentése szerint tegnap -megnyílt Varsóban a iBanque de Gommeroe de Varsovie, a len­gyel főváros két legnagyobb bankja. Ezek az intézetek ne-mcsak közipontjukat nyitották meg újra a forgalomnak, hanem a városban levő -fiókjaikat is. Ezzel szemben az orosz bankok zárva maradtak. A Nobel-bizottság és a béke. Kopenhága, augusztus- 14. A Berlinske Tidende a Nobel-bizottság egyik tagjától azt az információt kapta, hogy Semmi alapja sincs annak a hírnek, mintha a semleges álla­mok a bizottsághoz fordultak volna a béke­konferencia előkészítése céljából. Setn a ko­tnité, sem a norvég külügyi hivatal nem tud1 ilyen kísérletekről. A fertőző betegségek megelőzése céljából Csakis Pasfeurizált sört igyunk Kaphatós Tenner IH. Lászlónál Szeged, Maros-u. 13. sz. Telefon: 784

Next

/
Thumbnails
Contents