Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-14 / 195. szám

Szeged, Í915. augusztus Í4 Í)ÉLM A C4Y A RORSZ A (I. 7 a a. a s ® a a a © a a a URÁNIA Plagyar Tud. Szinház Telefon 872. Szombaton és vasárnap két szenzáció! Lotfy Neumann, a kiváló német művésznő felléptével: Dráma 3 felvonásban. a A „Svenska" legelső svéd gyár felvétele: ftVadorzó! Izgalmas cigánydráma 2 részben. 0 m 0 0 Előadások 5, 7 és 9 0 ^ 0 órakor, vasárnap 2 0 0 órától folytatólag. 0 0 — — @ Gyermekjegyek csak az el- 0 0 ső előadásokon érvényesek. ^ - 0 0 Rendes tielyárak 0 0 S0000000000000000 Nagyobb ellenséges hadihajót a kikötőn kivíii látni most ritkaság. — A német tengeralatti háború első féléve. — Persius L„ német tengerész-kapitány, irja a következőket: Augusztus 18-án lesz féléve, hogv komolyan megkezdtük az ellenséges: kereskedelmi hajózás ellen a harcot. Már ezt megelőzően is áldozatul esett iU-naszádjainik torpedólövegeinek néhány angol és francia 'kereskedelmi gőzös. Ettől az- időtől fogva azonban tengerészeti vezérkarunk hirdetménye érteiBűében a tulajdonképpeni kereskedelmi harcnak rendszeresen kellett megkezdődnie. E hirdetmény szerint: ,;A Nagybritania és írország körüli összes vizek az összes angol csatornák beleszámításával hadszíntereknek nyilváníttattak. Február 18-tól kezd-ve mindén itt találandó ellenséges kereskedelmi hajó elpusztíttatik, miközben nem mindig lesz lehetséges a legénységet és utasokat fenyegető veszélyt effiiáritani". Ennek 'előzményéül és megértésére vissza kell idéznünk az emlékezetünkbe Tirpitz tengernagy nyilatkozatát, amelyet ez az United Press képviselője, Wigand előtt tett november vége felé. Tirpitz ebben arról panaszkodik, hogv Északamerika nem tiltakozik az Északi-tengernek a semleges hajózás elöl Nagybritánia által való elzárása ellen és. ezt a kérdést vetette fel: „Mit szól majd az Unió az ellen, iha Németország kinyilatkoztatja az összes ellenséges kereskedelmi hajók ellen a tengeralatti háborút?" Wigand erre azt válaszolta: - „Gondol kegyelmességed: ilyen rendszabályokra?" — „Miért me? Anglia ki akar bennünket éheztetni. Mi hasonlóval válaszolhatunk, körülzárhatjuk Angliát és. akikor .megtorpedózunk minden angol vagy vele szövetséges hajót, amely angol vagy skót kikötőhöz közeledik és azzial az élelmiszer-bevitel nagv részét elvághatjuk Angliától." Wigand még fölvetette ezt a kérdést: „Van Németországnak elegendő tengeralattjárója, hogy keresztülvigye azt, ami Angliának részbeni tengeralatti blokádjával egyértelmű;?" Tirpitz azt! felelte-: „Oh igen, nagy tipusu tengeralattjárók tekintetében: 'fölényben, vagyunk Angliával 'Szemben!" Nem szabad elfelejtenünk, hogy február elején Németországban sokan sokat reméltek a tengeralatti háborútól és azt hitték, •hogy miként a brit flotta minket a tengerentúli behozataltól akart elvágni,azonképen nem lesz nehéz feladat tengeralattjáróink révén Angliával ugyanazt megcsinálnunk. Sajtónk egy része felelős ezen túlzott várakozásokért, amelyeket a közönségben életre keltett. Tengerészeti körök ezzel szemben hangsúlyozták, hogy a tengeri háború ezen uj módjától csak bizonyos idő multán várható eredmény és hatás. Mindig türelemre intették a közönséget. Mennyire volt erre szükség, kitűnik ma abból iaz egyszerű tényből, aminek az elhallgatása. nem volna becsületes, hogy tengeralattjáróink tevékenységének az eredményét széles körökben „igen szerénynek" tekintik. Illetékes, helyről való híradás szerint julius 25-ig 229 angol és, 30 más ellenséges hajót sülyesztettünk el, tehát napjára 1.5 hajó esik. Voltak hetek, amelyek -alatt alig torpedóztunk meg egyetlenegy hajó is, viszont más hetekben tucatjával sülyesztettük el az ellenséges hajókat. A Reuter-ügynökség például jelenti: az augusztus 4-vel végződött 'hét alatt 6 angol kereskedelmi hajó és 9 halászgőzös esett a német tengeralattjáróiknak áldozatul. Egyúttal hirt adott arról is, hogy ugyanazon idő alatt 1435 hajó futott be, illetve ki az angol kikötőkből. Ha van is ebben túlzás, el kell fogadnunk, hogy egy hét alatt legalább 1000 hajó tford'ult meg az angol kikötőkben és ezek közül csak 10 semmisült meg. Érthető teihát, hogy azok, akik nem értenek a dologihoz, ezzel az eredménnyel nincsenek megelégedve. Ennyi hajónak a megtámadására nem csekély számú tengeralattjáróra volna szükség. A iNantious szerint 1914 májusában 238 tengeralattjárónk volt. Ennek a könyvnek az adatai hivatalos, forrásokra támaszkodnak és semmi okunk rá, hogy hitelében kételkedjünk. Sokan azt hiszik, hogy „ilyen kis tengeralattjáró" a legrövidebb idő alatt készülhet el. Azonban a modern tengeralattjáró egyáltalán nem „kicsiny." És, mivel a legszubtibsehb mi ni t u r-mech a ni zmusuik va lósá go s halmazata a. tengeralattjáró és a legprecízebb munkát igényeli, nyilvánvaló, hogy egy-egy tengeralattjáró nem készülhet el olyan rövid idő alatt, mint, sokan gondolják. Nincsen a tengeralattjárónál komplikáltabb hadi eszköz, ami egyúttal azt is, jelenti, liogy kezelése és, vezetése nem könnyű és igy nem is tanulható meg rövid idő alatt. .Amig a kapitány és legénység ismerőssé lesz a maga tengeralattjárójával, amig „frontra kész"-szé válnak, tetemes idő telik el. „A háború kezdetén, a mi tengeralattjáróink egész csomó hadihajót tettek el láb ától, most pedig alig hallani ilyesmirős", — igy nyilatkoznak itt-ott a térképen hős tengerész-lángelmék. Nincs jobb iskola a háborúnál. Csak az a sajnálatos, hogy nemcsak mi magunk vonjuk le tanulságait. Az angolokat „rossz tengerész,ek"-nek mondani, az csak gyerektől telik. Értenek a védekezéshez és már sokféle biztosító- és védőrendiszabáíyt eszeltek ki. Tengeralattjáróinknak mind nehezebbé válik egy-egy ellenséges hajó közelébe férkőzni és megtorpedózni. Nagyobb hadihajót a biztos kikötőn kívül látni most ritkaság. Már ez is micsoda eredmény! S ha mégis ki kell mennie nyílt tengerre, olyan kíséret veszi körül, hogy mesés szerencse kell hozzá, hogy a tengeralattjáró elkerülje, a sok csapdát, aknát, hálót, elkerülje a tengerelattjáró-vadászhajókat és azonfelül még sikeresen is támadjon. A tengeralattjárón, való szolgálat a szellemi és testi erő legnagyobbfoku megfeszítését követeli meg. Szinte emberfölötti emberek (übermensclh) kellenek hozzá iés az olyan tengeralattjáró legénysége, mely eredményesen működött az ellenség ellen, kimondhatatlan elismerést és csodálatot érdemel. Mert a tengeralattjáró mesterséghez csak az ért igazán, aki az emberfölötti ember kvalitásaival rendelkezik. Teliát a magától értetően minőségileg és mennyiségileg elsőrendű anyagtól eltekintve, a személyzet minősége is rendkívül fontos. Erre kellene gondolniok azoknak, kik bizonyos számítást engedtek meg .maguknak a tengeralattjáró-harc eredményeit illetően. — Minden hónap közelebb hoz bennünket althoz a kívánatos célhoz, hogv „minden tekintetben erős tengeralattjáró fegyverünk" legyen, — minden hónapban nő a tengeralattjárók, valamint a kiképzett legénység száma és mind. nagyobb a katonai és technikai teljesítő képességük. Ma, a tengeralattjáró-harc első félévének a végén mindazok, akiket nem vezete.tt félre ,az indokolatlan optimizmus, elégtétellel gondolnak a mi tengeralattjáró .fegyvernemünkre és forró hálaérzet tölti el őket azok iránt, akik lenn, a viz alatt a legnehezebb és legveszélyesebb szolgálatot teljesitik a hazával szemben.