Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-13 / 166. szám

4 bélmagyabobszag (Szeged, 1915. julius 13. Lövész Antal. (Saját tudósítónktól.) ÍA 'halál gazdag aratásának eme napjain, amikor a gyászruha és özvegyi bánat annyiszor csalt iki könnyei mindannyiunk szemébe, amikor, szent célok szolgálata elvon egyesek gyászától, mély megilletődéssel kell megállnunk a békés idők­ben minden, 'figyelmünkét méltán, lebilincselő közélet gyászánál. Meghalt Lövész Antal, több szegedi egyesület és intézmény alapí­tója, vezetője, törvényhatósági bizottsági tag, a Szeged-Csongrádi nyugalmazott cégveze­tője. Érdekes és színes ember volt Lövész, a /amint érdekes és színes a pályafutása is, a melyre visszatekinthetett. Lakatos másságon kezdte és igazán a maga erejéből és tehetsé­géből jutott vezető pozíciókba. Kedvenc esz­méjéért, a sportnevelésért való agitálás mel­lett különösen ott harcolt, ahol a polgári tár­sadalom szegényebb és elhiagyatottabb em­berein kellett segíteni. Emellett ambiciózus kaszinótag, aki kitűnően értette a társadalmi érintkezés konvencionális szabályait, ötven­éves kora mellett vasizmu atléta, izgalmakat nem nélkülöző életének utolsó néhány hónap­jáig, amikor halálos betegsége orvul megtá­madta. Korai elvesztését méltán fájlalja Szeged társadalma, koporsójánál olyan em­bert kell gyászolnunk, lakinék munkásságá­ban, értékek bontakoztak ki és aki szeretetre­méltó, kedves modorával sokak szivéhez kö­zel férkőzött. Nem volt olyan társadalmi, közgazda­sági akció, olyan sportmozgalom, amelyből Lövész Antal ki ne vette volna a részét. Évekkel ezelőtt megvált ,a Szeged-JÖsongrádi Takarékpénztártól, amelynél évtizedelken ke­resztül elismert, hasznos tevékenységet fej­tett ki. Lelkiismeretes, pontos tisztviselő volt és mint a bank cégjegyzője 'vonult nyuga­lomba. A nyugalmat azonban pillanatig sem kívánta és a nyugalomba vonulást ugy ér­tette, hogy több szabad ideje legyen a .mun­kára a. köz érdekében való működésre. Fel­építette a legsúlyosabb gazdasági válságban, súlyos kockázatokkal a Lövész-féle házcso­portot, amely három 'hatalmas palotából áll ós a Belváros egyik elhagyatott területé! eméllte ezzel nagyvárosi nívóra. Megalakí­totta a kenyérgyárat, amelynek üzenne sok­szor bizonyult szükségesnek Mint a Keres­kedők Egyesületének elnöke nagy agilitást fejtett, ki, felkarolta különösen a magukra hagyott kiskereskedők érdekeit. Tudásává!, praktikus észjárásával és tapasztalatával több intézmény magvalósítását segítette eliő. Ezenkívül volt ideje arra is, hogy a sze­gedi sportnevelés terén igazán maradandó érdemeket szerezzen. Megállapította a Szegedi Torna Egyletet, amely ,a vezetése alatt a;z ország egyik legelső vidéki egyesületévé küzdötte fel magát Valósággal ambicionálta az if juságnak a sportban, való tökéletesítését. Két évvel ezelőtt Szegeden országos torna­ünnepélyt rendezett; tornázó iányosapatával bejárta az országot és a sport vándorapos­tolaként sok hívet szerzett az egészségre' oly fontos testnevelésnek. Közhasznú életét, nagy munkásságát leg­inkább jellemzi az a sok vezető pozíció, ame­lyet számos egyesületnél betöltött. Egyik megalapítója és elnöke volt a Szegedi Torna Egyesületnek; elnöke volt a Kereskedők Egyesületének, választott beltagja a keres­kedélimi és iparkamarának, elnöke az Alföldi Gőzfürész és őrlőmalom, r.-t.-nak, megalapí­tója ,a kenyérgyárnak. Továbbá egyik leg­tevékenyebb tagja volt Szeged törvényható­sági bizottságának. Lövész Antal csak az utóbbi hónapokban betegeskedett. Fölment a budapesti Herczel­félie szanatóriumba, ahol 2—3 hónap előtt megoperálták, de a műtét már nem segíthe­tett rajta. Rövid időre jobbain lett, itthon is volt, de a gyilkos kór — rákja volt — a sza­natóriumba való visszatérésre kényszeritet­te, ahol vasárnap meghalt. Holttestét hétfőn hazaszállították Szegedre és kedden délután 5 órakor temetik a zsidó temető cinterméből. Halála az egész városban nagy részvétet kel­tett. özvegyén és egyetlen fián kivül, aki jelengleg is, mint a 101-ik gyalogezred tar­talékos hadnagya a harctéren küzd, kiter­jedt rokonság gyászolja. A Szegedi Kereskedők ,Egyesülete testü­letileg jelenik meg Lövész temetésén, a tagok délután 4 érakor gyülekeznek & Somogyi­utca ,21. szám alatt levő egyesületi helyiség­ben. A verseei katonaszahaditók a szegedi hadbíróság fogházában. (Harminc letartóztatás. — Szegedlen fogják a blinpöH tárgyalni.) (Saját tudósítónktól.) A Versecen székelő határrendőrségi kapitányság embereinek már a tél folyamán feltűnt, hogy ,a délvidéki falvakban sok olyan teljesem ép és egészsé­ges ember van, aki nem teljesít katonai szol­gálatot. A dolog iránt érdeklődve megtudták azt ,is, hogy ezek be voltak ugyan rövidebb­hosszabb időre vonulva, de aztán betegség cimén a felülvizsgálat alkalmával végleg fel­mentették őket. A határrendőrség széles .kör­ben kezdte meg a, nyomozást. A daliéig eíin­tén nagyon Hassam ment, mert minden óvatos tapogatózás dacára nem lehetett semmit sem megtudlni. A felmentett emberek, akik egy­más között vigam dicsekedtek azzal, hogy mi módon sikerült nekik kibújni a katonáskodás alól, a kérdezősködésnél már éltek a gyanú perrel és kitérő feleleteket adtak. így tartott ez márciusig, amikor meg­volt az első kézzel megfogható adat. A határ­rendőrség emberei elő,kerítettek egy német embert, akire rábizonyult, hogy négyezer korona lefizetése ellenében szabadult ki Ver­secen a katonai szolgálat, alól. Behozták a 'határrendőrség hivatalába, a,hol teljes vallo­mást tett s az arról felvett- jegyzőkönyvet aláirta. Ez a német paraszt elmondta, hogy a verseei katonaszabaditóik imiképen dolgoz­tak. A katonas,ziabadiáöt orvosok végezték, akik maguknak erre a célra egy felhajtót kerítettek. Erre legalkalmasabbnak látszott Annier verseei vendéglős, akinél a bevonuló vidéki parasztság meg szokott fordulni és aki igen sok vidéki parasztot nemcsak sze­mély, hanem vagyoni állapot szerint is is­ismert. Annier a következő tanácsot adta: — Vonuljon csak he csapatához, aztán jelentkezzék azonnal betegnek. Majd a kór­házba kerül, a többi azután az, orvos urak dolga ... De aztán ne felejtse el, hogy a Krisztus koporsóját se- őrizték ingyen! Ugy is illett, A kiszabadítandó',k, alig egy­két napig időztek csapatjuknál, hamarosan betegnek jelentkeztek. Ki tüdővész,t, ki sor­vadást, ki asztmát, ki köszvényt, vagy más súlyos nyavalyát jelentett be, moha teljesen egészségesnek érezte magát. Az altisztek, a kiknél jelentkeztek, azonnal intézkedtek, •hogy az illetők kórházba kerüljenek. Ott az­tán dr. Kohn Emil, dr. Trebitsch Gyula és dr. Kende József, akik ott szolgálatot telijei-i­tettek s .akiket Annier korcsmáros és az al­tisztek előre informáltak, megvizsgálták őíkiet és a bevallott betegségeket természetesen ki­vétel néllcül meg is állapították náluk, Ugyan akkor törtérít meg ,a dij átvétele is. Mind­egyik páciens négyszemközt adta át az or­vosok valamelyikének a dijat. A kiszabadít,ási taksa háromszáz és négy­ezer korona között váltakozott. A pénzt az orvosok összetették, kifizették a felhajtó és egyéb segédszemélyzet járandóságait, a töb­bin pedig megesztozkodtak. Az olyan katona aztán, aki a kialkudott bért lefizette, a konstatált betegség állapján a felülvizsgálati bizottság elé került. A felül­vizsgálati bizottságban azonban ismét csak Ott volt a három orvos valamelyike és újból megáll apitottia. a, betegséget. A felülvizsgála­ton ott volt még dr. Balogh Zsigmond is, aki nem vizsgálja fölü.1 a jelentkezőket s min­dent, amit eléje terjesztenek, aláír. Jóhisze­műségével aztán alaposan visszaéltek. Hogy ez :a katonaszabaditás milyen nagy mérték­ben dívott Versecen, azt mi sem bizonyitj a jobban, hogy már szinte a köztudatba ment át, hogy pénzért meg ehet szabadulni a ka­tonaságtól. A verseei határrendőrség, mélynek most már pozitív adatok állottak a rendelkezésére, sürgős kérelemmel fordült a belügyminisz­terhez és Császár Károly határrendőrségi detektivfelügyelőnek és Papp József határ­rendőrségi detektivnak a kiküldetését kérte a további nyomozás es-zközlése végett. Csá­szár detektivfelügyelő és Pap József detek­tív aztán tizennégy nap alatt óriási munkát végeztek. Bejárták a falvakat, nyomoztak, kutattak, kérdezősködtek, bizonyítékokat gyűjtöttek és tizennégy ma,p alatt annyira vitték, hogy tizennyolc olyan egyént tudtak a határrendőrség hivatalába Ver sec re beszál­lítani, akik a katonaság alól jogtalan utón szabadultak ki. Mind a tizennyolc egyén­nel jegyzőkönyvet vettek fel és 'ezek kivétel nélkül beismerték, hogy ép ós egészséges emberek, semmi bajuk nincsen, ide ,a katona­ságtól ugy szabadultak ki, hogy Kende, Kohn és Trebitsch doktoroknak bizonyos összeget fizettek be. Ezután a verseei határrendőrség veze­tője személyesen hozta el az iratokat a sze­gedi honvédhadosztály bírósághoz, ahol az esetről szóbelileg is tett jelentést. A honvéd­hadosztály b i r ó ság intézkedésére Ihaladléktailía­nul kiszállott a helyszínére dr. Szentgyörgyi honvédszáza des-hadbiró, vizsgálóbíró, aki a tizennyolc kiszabadított egyént kihalhatta, velük ujabb jegyzőkönyveket vett fel ós •megállapította, hogy a határrendőrség jelen­tése a 'legkisebb részletében is valóságon alapszik. Minthogy azonban közös hadsereg­beli egyénekről is volt szó, Szentgyörgyi hon­védhadbiró azonnal értesítette a temesvári császári és királyi közös hadseregbeli katonai parancsnokságot, ahonnan másnap dr. Sebők Kolos százados-hadbíró, katonai ügyész szál­lott ki a helyszínre. A két hadbíró az emberek újbóli kihall­gatása után azonnal letartóztatta Kende Jó­zsef és Trebitsch Gyula orvosokat, akik azt mondták, hogy az illető emberektől nem kap­tak semmit és ka azok közül egyik-másik tényleg kiszab,a,dűlt a katonaságtól, hát az akkor azért történt, mert valóiban: megálla­pították rajta1 azt a betegséget,, amely rniatt katonai szolgálatra alkalmatlanná lett. A bizonyítékok és a vallomások súlya alatt azonban eltértek a merev tagadástól és Tre­bitsch bevallotta az egészet ugy, ahogyan történt, Kende azonban, esiak annyit ismert be, hogy az illető egyénektől kapott ugyan pénzt, de azt nem azért adták neki, hogy ki­szabaditsa őket a katonaságtól, hanem kizá­rólag csak azért, mert mint orvos jobban és behatóbban megvizsgálta őket, mint ameny­nyire az kötelessége volt és a pénz, amelyet tőlük kapott, nem egyéb, mint orvosi hono­rárium. Dr. Kende és dr. Trebitsch kihallgatása alkalmával olyan momentumok merültek fel dr. Kohn Emil és dr. Balogh 'Zsigmond ellen, 'am,i szükségessé tette, hogy ellenük is azon­nal a legszigorúbb vizsgáilat vezettessék be. iSzentgyörgyi és 'Sebők hadbirák tehát át­mentek a kórházba, hogy ott Balogh lakásán házkutatást tartsanak. Akkor történt, hogy a kórházban ott volt dr. Kohn Emil észre-

Next

/
Thumbnails
Contents