Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-10 / 164. szám

1 fesarfcesztőség Kárhz-ntea 9. TeleSsaszíai: 305. Eerea szím Ara 19 SHér. ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN egész évre . K24— félévre . . K 12 — negyedévre K 6"— egyhónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapra K 240 ' Kiadóhivatal Kárász-utca t* j Telefonszám; 81. Egyes szám ára 10 fillér. ^ Szeged, 19 5. IV. évfolyam 164. szám. Szombat, julius 10. Keleten a helyzet változatlan. - Kraszniktól északra tovább harcolunk. Berlin, julius 9. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Orosz harctér: Északkeleten a helyzet változatlan. Legfőbb hadvezetőség. Budapest, julius 9. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Oroszlamgyelországban a Kraszniktól északra emelkedő magaslatokon tovább harcolunk. Mint az előző napokban, ugy tegnap is az arcvonal többi helyén az oroszoknak rendkívül heves támadásait visszavertük. A Visztulától nyugatra az oroszoktól elfoglalt valamennyi előállást tartjuk. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. „Franciaország hadvezérei hibásan számítottak." — Clemenceau és Hervé a helyzetről. — A német szocialisták ismert kiáltványa mégis nem tévesztette el hatását. Franciaországban fölucsudtak az emberek, rájöttek nagylhirtelen, milyen siralmas az ő helyzetük, különösen a jövőt illetőleg. Rájöttek arra, hogy Németország nem hódító politikát akar és vele könnyen megegyezhetnek, különösen a franciák, akiket becsaptak szövetségesei, — becsapta rútul Oroszország és becsapta aljasul Anglia, a gonosz és becstelen Itáliát nem is számítva. Hogy Franciaországban miként gondolkoznak ma már, arról a következő jelentéseik érkeztek : Svájci lapok írják: A franciák immár nem gondolnak ujabb offenzívakra. A párisi Journal irja: Franciaország nem áldozhat föl annyi embert, mint Oroszország tette a Kárpátokban. A franciák — irja továbbá — békére vágyakoznak. Genfből jelentik: Hervé irja lapjában: Franciaország legnagyobb hibája az volt, hogy idegen segítségre számított, nevezetesen arra, hogy az oroszok egyszerűen elözönlik majd Magyarországot, valamint hogy a monarchia déli részét szétdarabolják a románok, szerbek és az olaszok. A németek kimerülésére alapított számítások, Hervé szerint, teljesen hibásak. Egyetlen teendő, úgymond, a gyors offenzíva! Clemenceau a következő vallomást teszi párisi lapjában: Franciaország hadvezérei hibásan számítottak. Az eddigi oííenzivák azért sikertelenek. ' A jelszó most már ez legyen: „Mindent vagy semmit!" Ezek a vélemények a francia cenzúra engedelmével jelenhettek meg. Clemenceau irása a legsúlyosabb ma Franciaország népe előtt. Ugy az ő, mint Herivé Írásaiból is kiolvashatjuk, hogy a franciák még egy utolsó erőfeszítésre készülnek s ha az sem sikerül, akkor a franciák előtt már csak egy ut maradhat... Franciaországgal kapcsolatban nagy horderejű az a genfi hir, mely elmondja, hogy több amerikai vállalkozó a Franciaország számára elvállalt szállításokat lemondta és inkább bánatpénzt fizetett. Állítólag Amerikában kevés a munkaerő, — ami persze csak ürügy, mert az igazi ok az amerikai németek, írek, osztrákok és magyarok heves tiltakozása, valamint a német buvárihajóktól való félelem. S ma az a helyzet, hogy a francia municiórendeléseket a legtöbb vállalkozó visszautasította. Elsimulnak a német-amerikai ellentétek. Iiága, julius 9. A Times washingtoni levelezője nagyon komoly hangon figyelmezteti az angol kormányt arra a veszedelemre, amely legközelebbről fenyegeti. A németek ügyes tárgyalásaikkal azon vannak, hogy Amerikában az angol befolyást egyensúlyozzák, vagy teljesen megszüntessék. Feltűnőnek tartja és jelentőségteljesnek, hogy Washingtonban ma, inkább, mint bármikor, meg vannak győződve arról, hogy a néimet tengeralattjárókkal folytatott háború körül felmerült német-amerikai ellentétek a legbékésebb utón fognak elshnittatni. Németország ma válaszolt a Lusitaniaiigyben junius 10-én kelt amerikai jegyzékre. A német válasz rámutat Németország és az Unió között fennálló régi barátságra. Anglia kényszeritette Németországot a tengeralattjáró harcra, mert Németországot kiéheztetéssel fenyegette. Anglia a tenger egy részét hadizónának nyilvánította, e mellett természetesen a semlegesek is érzékenyen szed veidnek. Németország sajnálja, hogy a Lusittaniát nem kímélhette, de ez az ellenségnek lőszert szállított. Németország hajlandó előbb bejelentett személyszállító hajók közlekedését garantálni, de csak abban az esetben, ha azok dugárut nem visznek. Ha esetleg kevés az amerikai hajó, ez esetben még semlegeseket is átenged, sőt négy ellenséges személy szállító közlekedését is megengedi, feltéve, ha Amerika garantálja, hogy dugárut nem visznek. LEGUJAB Genfből jelentik: A Tribuna jelenti, hogy a moszkvai arzenál alatt egy 130 méter hosszú alagutat fedeztek fel. Biztosra veszik, hogy a tiz méter mélységű alagúttal a forradalmárok föl akarták robbantani az arzenált. Lembergből jelentik: Az itt megjelenő Depescha című lap szerint az oroszok Lembergből való kivonulásuk előtt busz helyen gyújtották fel a várost. Az okozott kár nagysága körülbelül ötven millió korona. Szófia: Egy burgasi magán jelent és szerint a Panfeleiman és Ivan Latoust nevü orosz hadihajók múlt hó 23-án délután 4 órakor Midia közelében csatát vívtak a török flottával. Hir szerint egy orosz hajó megsérült. -Amsterdamból jelentik: A franciák és angolok kétszeri sikertelen offenzíva után várakozó álláspontra helyezkedtek. Ezt azzal indokolják, hogy be akarják várni a németek áttörési kísérleteit. Valójában pedig ugy áll a dolog, hogy haszontalan támadásokban kifáradt hadseriegük és a munícióhiány kényszeríti tétlenségre. A németek az egész nyugati fronton heves támadásit kezdtek; ezzel akarva tévedésbe ejteni az ellenséget arra nézve, hogy hol akarják áttörni a -frontot. Angres—Souches között sikerrel járt támadásuk a franciák ellen, So-issont napok óta bombázzák. Az angolok ezzel kapcsolatban jelentik, hogy tiz uj német hadtest érkezett a nyugati frontra, sok nehéz ágyúval. Frankfurt: -A Dardanelláknál való had. műveletek kielégítően folynak a törökök javára a vakmerő törökök több fontos angol lövészárlkot elfoglaltak. A fogságba került -fran-ciák többnyire 17 évesek és siralmas állapotban vannak. Az angolok fegyelmezetlenek, a második sor lövészárlkaiból lelövik az első sor katonáit, ha azok szökni próbálnak. N i