Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-08 / 162. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG Szegőd, 1915. julius 8. Idézet egy Szegedre érkezett genfi újságból. (Saját tudósítónktól.) Svájci újság érke­zett Szegedre egyik ismert tanár cirnére. A kérdéses svájci lap francia nyelven jelenik meg és francia szimpátiáról állandóan tanú­ságot tesz. A Journal de Geneve — ez ia lap cinue — különben arról neveztes, hogy egyik leghíresebb 'katonai szaktudositó dolgozik bele, egy ismert svájci ezredes, aki nevének kezdő betűivel jelzi mondanivalóját. Rende­sen egy ihasábot ir> 4e írásét egész Svájcban lesik, sőt külföldön is nagyon koimeíl'yan ve­szik. 1 j"' A Journal de Geneve jnmus 10-iki szá­mában a következő, valóban szenzációs vé­leményt adja a katonai tudósító: .— Az osztrák, magyar és német csapatok ni vonalon támadnak. Varsóval szemben, a Bzura mentén is ütközetek fejlődtek. iMoH már kétségtelen, bogv az orosz csianatok, me­lyek délen nagy ellentállást fejtenek ki, ezen a vonalon mindenütt irheggyöngültiek. A hár­masszövetségnek egy nagyobb erőfeszítése át­törheti a lengyel frontot és közre foghatja Lengyelország fővárosát, mialatt esetleg Ga­líciában az összevont orosz erők megállíthat­ják a további offenzívát. — A 'hármasszövetség e percekben nagy feladatok előtt áll. Mig a keleti harctéren si­keresen szorítja vissza az orosz kolosszust, addig a nyugati harctéren feléledt uj offenzi­vát is föl kell tartóztatni. 'Nagyjában a néme­tek itt is megállják a sarat és a franciák elő­retörései a Loiretól északra még mindig nem veszélyeztetik a német frontot. — Arról még sem keleten, sem nyugaton nem lehet szó, hogy a németek külön békét érhetnének el. Tudnivaló, hegv nem a kilomé­terekkel közelednek a hadseregek a békéhez, hanemi az ellenséges erők teljes tönkretételé­vel és egy relatív csapással, az idővel, 'addig búzva a harcot, amig az ellenség türelme iP1­fogy és morál iter kimerül. Ez a pillanat még nemi érkezett el. mindenoldalon nagy tartalé­kok vannak és az olasz beavatkozás a béke­kötés lehetőségét messzire kitolta. — Az olasz—osztrák fronton egyelőre nagy események nem várhatók, részben, mert az ol>asz fronton úgyszólván lehetetlen na­gyobb előnyomulás. A hegyvidék záróerődök­kel van ellátva, az olaszoknak hosszadalmas. ostromszerii harcot kell Ifolytatniok. Az Ison­zo-völgye is végig meg van erősít ve, itt nagy osztrák-magyar erők állanak és az átkelés előkészítése több hónapi munkájába 'fog ke­rülni az olasz hadiseregnek. — Arról se felejtkezzünk meg, hegy <n olaszok, a franciákkal egyetértve, erejüknek csak egy részét vetik az osztrák frontra. — hogy miért, nehéz eldönteni, — lehet', hogy végzetes hibát fognak elkövetni a lassú offen­zívával, lehet, hogy bölcsen cselekszenek, — nagy tartalékokat vonnak össze a champag­ne! és flandriai front mögé egy esetleges erös és meglepetésszerű támadás ellen. — El lehet rá készülve la világ, hogy a keleti harctéren elért sikerekkel kapcsolato­san a németek nyugaton is nagy erőfeszíté­seket fognak keresztül vinni. A svájci ezredes 'kritikájából a. legérde­kesebb halán az, amely a hitszegő olaszok hadjáratára vonatkozik. Már egy hónappal ezelőtt megjósolta, hogy az olaszok ;nem fogy­nak — lehetetlen számukra — előnyomulni. Megírta azt is, ami ép e héten következett be, hogy az Isonzo mentén szintén nem sike­rülhet az olasz vezérkar terve, tényleg, az egész harmadik olasz hadsereget megvertük s az borzalmas veszteségeket szenvedett. A legérdekesebb és meglepő dolog azon­ban a svájci kritikában az, amely szerint az olaszok a francia harctéren helyeznek cl nagy erőket és ott segítik keresztül vinni Joffre. nyugati, döntő offenzíváját. Az igazait .megvallva, ez a katonai vélemény tényleg nagyon is logikus. Csakhogy .a.z olasz vezér­kar, az olasz kormány és király másként határozott: egy katonát se adott ezideig a franciáknak, egész másként csoportosította át haderejét, a Dardanellák ellen egy kato­nái se küldött, sőt amit tényleg megálmodni se lehetett volna, az olasz-német és olasz­török hadiállapot, be se következett. S az a valóság, hogy nekünk, magyaroknak és az osztrákoknak az egész olasz haderő ellen kell hadakoznunk, — súlyosította ugyan a 'mi helyzetünket, viszont veszedelmessé nem tette. Az olasz vezérkar pedig, ahogy a svájci katonái szakiró is fölemliti, minden jel sze­rint végzetes hibát követett el a lassú offen­zíva val. A román vezérkar ifélefe. Berlin, julius 7. A Cossisehe Zeitung-mak jelentik Bukarestből julius 3-áról: Románia háborús pártja vasárnapi mulatságra készül. Holnap, vasárnap nagygyűlést tart, amelyen Filipescu és Take Jonescu lesznek a szóno­kok, akik annak a két háborús frakciónak a vezetői, amelyek egyesültek ugyan; de nem olvadtak össze. A hazafias lelkesedés mind a két táborban nagy, azonban még ennél is na­gyobb a két vezér személyes féltékenysége. Filipescut a hirtelen elhunyt Lahováry he­lyébe megválasztották a konzervatív párt egy részének elnökévé, mig a másik résznek Marghiloman maradt az elnöke. Ez a nagy ur — milliomos, politikus, 1 s t ál ló t u 1 aj do nos és a zsoké-klub elnöke, — bizonyosan' elvi­seli, hogy Filipescut Lahováry méltóságába emelték, mert nyilvánvaló Romániában, hogy a konzervativ-pártnak Filipescu |alatt álló töredékét mennyire nem veszik komolyan. Ma már mindenki bizonyosra veszi, hogy Fi­lipescu és Janescu eljátszották kisded játé­kukat. Ami még ezután következik részük­ről, nem egyéb, mint lármás, visszavonuló hátvéd'hurc. Többé nem ez a két ur, hanem a katonai szakértők a felelős kormánnyal egyetemben fogják kimondani a döntő szót. És hogy ez a döntés milyen lesz, arra nézve most már ninicsen kétség. Arra a kérdésre: bemasírozni, vagy nem — ma csak negatív választ kapunk. A négyesszövetség, mint ál­lítják és ami nem is valószínűtlen, Lemberg eleste után jóval megnagyobbította területi ajánlatát Romániának és .felszólította Romá­niát, hogy lépjen be közéjük szövetsé­gesként a négyesszövetség vezérkarába, — vagyis tűzze ki a hadilobogót. Románia ugyanazt felelte, amit már előbb Bulgária ha­sonló ajánlatára, hogy: nem kér a négyes­szövetség vezérkarától tanácsot, hanem tel­jesen a maga vezérkarának ítéletére bizza jö­vendő magatartásának megállapítását. Annyi bizonyos, hogy Románia semmiféle formá­ban sem kötelezte le magát a négyesszövet­ságnek és semmi jel sem mutat arra, hogy a jövőben erre gondolna. vaseasfiaass Szeged élelmezése. Kaptuk a következő sorokat: A komimunitás gondoskodjék Szeged kö­zönségének' élelmezéséről! Az .a. fő, hogy még anyagi áldozatok árán is annyi élelmi­szert halmozzon föl a város, hogy Szeged népének hetven százalékát kitevő kevésbbé módos része ne legyen martaléka az élelmi­szer-uzsorának, ha a háború még soká tart, A legfontosabb érdek, hogy már most megte­gyük a preventív intézkedéseket a már is szinte elviselhetetlen husdrágaság fokozódá­sa ellen. Erre leginkább kínálkozó mód nagymeny­nyisegü húskonzerv beszerzése, aminek meg­van az a nehézsége, hogy a város adminisz­trációja miatt a világ élelmezési piacának jó konjunktúráit nem tudja kihasználni. A ke­reskedő, aki pontosan ismeri a napi kereslet és kínálat közti viszonyt, a legkedvezőbb pil­lanatban, a legolcsóbb árban vásárolhat, mig a vásárlással megbízott tisztviselőnek rend­szerint előbb a tanácshoz, esetleg a közgyű­léshez kell fordulnia meghatalmazásért, ez napokba, esetleg hetekbe kerül, mialatt meg­változnak a konjunktúrák. Szükségleteinket itthoni' cégektől be nem szerezhetjük, annyi bizonyos. Külföldi: dán, hollandi és svéd cé­gek a hadviselő államok kereslete miatt aján­latokkal nem is állanak elő. Régebben ugy volt, hogy a szállító cég tett egy ajánlatot, 1—2 napi meggonidolási időt adott a vevő­nek. Ma a szállító oég; nem tehet magára néz­ve kötelező ajánlatot. Az üzleteket rna a ked­vező konjunktúrák kihasználásval csak a helyszínen, rögtönösen lehet megkötni. Az egyetlen' természetes megoldási tehát az volna, ha a városi tanács meghatalmazást adna egy az élelmezési' ügyekben járatos, tel­jesen megbizbató íőtisztviselöjének, hogy ott a helyszínén szerezze be a különböző hiány­zó és itthon tulmagas áriákon tartott élelmi­szereket. Hogy a helyszínen, való előnyös vá­sárlásról még ma is mennyire szó lehet, bi­zonyít já egyes élelmiszereknek jelenlegi ára Hollandiában: Sózott szalonna 1 kg. 3.64, füstölt sza­lonna, 1 kg. 3.90, füstölt hus, 1 kg. 3.90, füs­tölt sonka, hátsó rész, 1 kg. 4.03, füstölt son­ka, mellső rész, 1 kg. 3.77, füstölt disznóhús, felezve, 1 kg. 3.90, sózott disznóhús, felezve 1 kg. 3.56, sózott marhanyelv, 1 drb. 1800 gr. 6.24, sózott disznónyelv, 1 kg. 3.12, gulyás­konzerv, 1 doboz 1.69, ételzsir ((90 százalék disznózsír, 10 százalék növényzsár) 1 kg, 2.91 és növényi Margarin, 1 kg. 2.13 korona. Hollandiában előnyös áron lehetne még fagyasztott sertéshúst, kolbászt és fagyasz­tott szárnyasokat is vásárolni. Vajat és tejtermékeket is igen olcsón le­hetne a helyszínem beszerezni. Egy kiló tea­vaj .Hollandiában 4.42 korona, a világhírű goudschei és eidami sajt 2.65 korona, félzsir­tartahnu 2.34 és 2.21 korona. Nyolc-tíz szá-

Next

/
Thumbnails
Contents