Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-08 / 162. szám

2 BÉLMAG YARORSZÁ G (Szeged, 1915. julius 8. Hordják a vonatok az olasz sebesülteket. Luganóból jelentik, hogy a Corriere della Serát elkobozták, mert megírta, hogy két nap óta huszonhárom túlzsúfolt sebesült­szállító vonat érkezett Olaszország belse­jébe. A mindenütt visszavert támadás. Sajtóhadiszállás, julius 7. Az olaszoknak a görzi hídfő -ellen való nagy támadása julius 5-én délután négy órakor kezdődött rendki­vül heves ágyútűzzel, amelyben mindenféle kaliberű ágyú vett részt. A nap folyamán a görzi hídfőtől a tengerpartig vezető frontunk több partján egymást érték a támadások, né­mely helyen egymásután kétszer is volt ro­ham, de valamennyit visszavertük. Mint miár napok óta, m-ost is a doberdói fensik lejtőin volt leghevesebb a csata, amelyeket hatalmas tüzérharc vezetett be. Az ol-asz-ok itt számos nehéz üteggel dolgoztak. A délután folyamán azután erős gyalogsági csapattömegek tá­madlak ellenünk s az elkeseredett harc ké:'ö éjszakáig szakadatlanul tartott. Kevéssel éj­fél után történt az utolsó ellenséges roham, amelyet, miként az előzőket, szintén vissza­vertük. Egyik támadásnál a gyalogság élén bersaglierik haladtak puska nélkül, csakis kézi gránáttal fölszerelve. Az ellenség az egyik -n-ap folyamán igen nagy veszteségeket sz-en-vedett. Fr-ontunk előtt számtalan olasz katona holtteste hever. Csapataink csodálat­raméltóén harcoltak. Hősiesen elviselték a nehéz tüzérség ágy-uzását, ami annál -nagyobb dicsőségre szolgál, -mert itt a Karszt sziklás talaján sok helyen nem lehet lövészárkokat ásni. Derék (csapataink teljes nyugalommal •fogadták az ellenséges gyalogság rohamát és ahol alkalom kínálkozott, bravúros ellentá­madásba mentek át. Természetes, ho-gy az olaszok általános nagy támadásának vissza­verése a mi részünkről is veszteséggel járt, a mely azonban össz-e sem hasonlítható azzal a borzalmas veszteséggel, amely az olaszo­kat ért-e. -Csapataink kedve -az -egész napi és éjszakai kimerítő harcok utáni is kitűnő és- bi­zakodó. B. P. Cadorna már védelmi küzdelmet emleget. Berlin, julius 7. Olaszországban általá­nos a kedvetlenség -amiatt, h-ogy az -osztrák határon in-em tudniak előrehaladnii az blas-z seregek és mégis a sebesültek s halottak szá­ma óriási. A küzdelem Cadorna -jelentéseiből ugy tűnik -elő, mint egy védelmi háború, az osztrák-magyar csapiatok ellentámadásaival szemben. Ebez járul még a hushi-ány, a bú­zában és kukoricában valló hiány, a szónk-ész­tetek kiapadása és: az általános pénztelenség. A Corriere della Sera, amely köztudo­másúlag konzervatív i'ujsüg, ,yAz uralkodó­osztályok felelősség-e" -cimen figyelemremél­tó vezércikket közöl. Keserű hangon; mondja el, -h-ogy a- ha-disegélyezésre csupán Milanó­ban gyűlt össze öt millió lira, máshol a gyűj­tésnek nem volt sikere. „Az -igyekezet lagy­matag volt — irja az újság — hogy súlyo­sabb szavakat ne használjunk. -Nem tudjuk, hogy milyen magatartást fog tanúsítani az uralkodó osztály a hadikölcsönnél. Az olasz polgárság azonban kénytelen lesz megmutat­ni, h-o-gy nemcsak vörös vért, hanem arany­ifoglyaimat is tud áldozni. Üvegházban élünk, az ellenség minden mozdulatunkat megifigyel-i és a világ Ítélőszéke előtt állunk. Az olasz polgárság még sohasem helyeztetett ilyen mérlegre. Az ellenfél lázason -figyeli belső ál­lapotainkat és ha a polgárság nem mutatja magát méltónak, a háború után sz-omloru helyzet fog támadni." (P. Ll.) Rémhirek az olasz társadalomban. A sajtóhadiszállásról jelentik: Olaszor­szágban a lakosság- igen deprimált, egyes rét-egek pedig .nyíltan hangoztatják elkese­redésüket. Érdekes, h-ogy a rossz hia-ngulíatot nemcsak háborús akciój-uk siík-s'rleliens-ége okozta, hanem s-okkal -inkább egy diplomá­ciai hir, .amely nem -tudni h-o-gy-a-n terjedt el, die most -erős-en tartja -magát -az. -oillaisz köz­véleményben-, ahol széltében-hosszában beszé­lik -a következőket: Anglia három milliárdos kölcsönt igért Ausztria hátba, támadásáért, de a pénz nem jött meg. Az angolok ugyan azt állítják, hogy elküldtek már a három milliárdot, de a hajót német búvárhajó el­süllyesztette. Az -olaszok azo-nban — ugy mondják — nem hisznek a mesében, amelyet különben lehet, hogy maguk találitak ki, bá­niéin att-ól félnék, h-ogy Anglia végleg -cserben hagyja őket és nem is akar nekik pénzt kül­deni. Erre v-all különben az antant eljárása, amellyel nem tudj-a Szerbiát visszait-artani attól, h-ogy albán akciójával oliasz érd-ekeket sértsen, 01 yen hangok is hallatszanak, me­lyek s-z-erint az antant csak azért ugratta be Itáliát a háborúba, m-ert látta, h-o-gy ezt a középhatalmak nyerik meg. Erinek tudatá­ban -az angol diplomácia igy okoskodott: A diadalmas középhatalmak mindem haragja Olaszország ellen fog (fordulni és csakhogy -ezen boszut állhiasisamak, meg-elégszien-ek1 majd -ennek romlásával. Ily kép Itália l-esz az ál­dozat, amelynek hátán .a:z antant-hatallmak a vesztett háborúból kimásznak. iMindtez, is­métlem, szóbeszéd, mellyel' svájci utazók ta­núsága szerint az olasz publikum a titkolt vereségek batás,a allatt -önmagát rémítgeti. Budapest, julius 7. A h a d-i s a-j t ósz-á! 1 á s r ól jelentik: A Kraszniktól északra folyó csata erős orosz tartalékok harcba vét elé vei uj tá­pot nyert. Az oroszok több helyen ellentá­madásokat intéztek ellenünk melyeket azon­ban csapata-inik mindenütt visszautasítottak. Az arcvonal egyéb részein jelentős ese­mény nem történt. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Oroszország elvesztette legjobb hadseregeit. Bécs, julius 7. A szófiai Kambana egy orosz politikusinak a -Luptábain- megjelent kö­vetkező nyilatkozatát közli: — A szövetséges seregek előnyomulása minden tagadás ellenére egész Oroszország­ban ismeretes. Hogy a háborút Oroszország elvesztette, azt a közvélemény már az újság­cikkek sorai közt olvashatta. — Egy moszkvai orosz a galíciai front­ról ezt irta nekem: Mii a Przemysl és Lem­berg között vivott -csatába-ní legjobb hadsere­geinket elvesztettük. Most már csak kikép­zetlen- tartalékosok jönnek a harctérre elég­telen tüzérséggel és lőszerrel. Az- orosz csa­p-at-ok egészségi állapota Galíciában állandó­an rossz -és a sebesültek ápolása szerfelett hiányos. A mi tábori kórházaink já-rványfész­k-e-k... A francia -é-s an-g-ol lőszers-zállitás Ar­cbangelszken, át nemi kielégítő s rövidesen egészen meg fog szűnni s -az amerikai s japán lőszer szállítását csak a transz-szibériai vas­út második sinpárjának kiépítésével lehet si­ettetni. N-ikolajevics nagyherceg, hogy bűnbakot találjon, — D-ragomirov vezérkari1 főnököt okolja, aki Dimitriev tábornok tanácsa elle­nére nem akarta az ellenséges offenzíva ellen az összes tartalékokat a galíciai harcokba vetni. Ez azonban az -országban nem kelt haj­tást. A kozákok kegyetlenkedése Bukovinában. Köln, julius 7. A IKölni'sdhe Zeitung-n-ak jelentik Csern-ovieból: (A -k-ozák csapatok má­jus hónapban, északi iBu-kovinában1 sok ke­gyetlenséget követtek e'. Ko-tzmann-ban a ke­rületi- kapitányságot, a községházát, a postát, a gimnáziumot, valamennyi boltot és- a hiva­talnokok magánlakásait teljesen kifosztották. Elpusztították a görög-keleti val-lásal-ap za­ho-rbi majorját. Három, miásiik majort és több lakóházat fölperzseltek. A közeli három falu­ból 35 férfit, 18 asszonyt és 54 gyermeket, a Zastava-,kerületből pedig 80 férfit, 24 asz­szonyt és 22 gyermeket elhurcoltak. Az orosz közvélemény felháborodást. Kopenhága, július.' 7. Az a ny-ugtaillanság, -amely a-z- -orösz közönség körében támadt a való Harctéri helyzet -eltitkolása miatt, nap­ról-napra növekszik:. A Euskij Invalido-t szá­mos névtelen levélben fenyegetik meg, hogy most már legyen vége a hazud-ozá-sn-aik ós a helyzetet ugy ismertessék, -amint ia valóság­ban van. Rendkivül nagy nyugtalanságot keltett a lublini kormányzóságban -közzétett hirdetés, amelyben a kormányzó elrendeli, h-ogy arra az esetre, ha -az. orosz hadsereg ujabb vereséget szenved, az egész férfilakos­ság köteles elutazni az ország belső részei felé. A kormányzó ügyellm-e-ztéti a -férfinép­séget, hogy óvakodjék az ellenség kezébe jutni, m-ert ebben -az esetben az ellenséges hadseregbe fognak -beosztani minden, hadi­szolgálatra alkalmas egyént. Lajos bajor királynál. Bécs, julius 7. A Neues Wiener Tagblatt müncheni1 levelezőjének -alkalma volt -a- kirá­lyi palotában tartózkodni. A (levelező -közli1, h-ogy Lajos bajor király, aki nyári tartóz-k-o­lásr-a Leutstattenbe költözött, kitűnő színben­van. A keleti fronton tett utazás jó h-a-tást tett a királyra. A király a legnagyobb •mértékben meg van- elégedve mindazzal, amit ott látott. A bajor király nagy örömmel tapasztalta Bécsben, hogy királyunk olyan jó erőben van. A harctéren; igen jó benyomást tettek -rá a csapatok, amelyeknek különösen menetelés! -fegyelmét -dicsért-e. A nagy fáradalmak elle­nére a csapatok egyáltalában nem látszanak kim-erűiteknek, ellenkezőleg, a győzelem re­ménye és a folytonos előrehaladás öröme su­gárzik arcukról. Ilyen -csapatoknak nem so­kat állhat ellen az ellenség.

Next

/
Thumbnails
Contents