Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-06 / 160. szám

2 MLMAGYARORSZÁG JSzégiecI, 1SI5. lullus 8. Az olaszok eredménytelenül támadnak. Budapest, julius 5. (Közli a miniszterel­nöki sajtóosztály.) A doberdói fensiik szélén a harcok tegnap nem muló hevességgel dúl­tak tovább. Estére két olasz hadosztálynak a Polazzótól délre eső arcvonalszakasz el­len intézett támadását visszavertük. Tovább északra a harc még folyik. Voltsehachnál és a Km területén ismét eredménytelenül támadott az ellenség. A kariníhlai ós tlril-i határterületen csak ágyuihare van. Höfer altábornagy, a vezérkari főnö'k helyettese. Flottánk az Adrián. Költi, juíilus 5. A turini Oazetta del Popolo tudósítást közöl az osztrák-magyar flotta utolsó adriai akciójának következményeiről. Megállapítja, hogy a nép, — amely különben 'halászatból és ideg-erfo! gulomból élt, — a legnagyobb nyomorban van. A kormány a nőket és gyermekeket a bombázott parti hely­ségekből az ország -belsejébe küldte. A bom­bázások kétségbeejtő hatással, v-oltak a népre. A L'ordine cimü anconai lap azon panaszko­dik, hogy az utóbbi bombázások folytán na­gyon- s-c-kan lettek -hajléktalanok és a ház­tulajdonosok vonakodnak az otthon marad­takat fedél alá engedni. Az olasz élelmiszer-kérdés. Lugano, Julius 5. Az olasz lapok hasábos cikkekben foglalkoznak a fenyegető élelmi­szer-ínséggel. A milanói Itália „Hus és ke­nyér" címmel, a turini Gazetta\ del Popolo „A háború és a drágaság", a római Giornale d'Itali a „-A gabona á-ra és a hadiadó" ciinmel irnak aggodalmaskodó cikkeket. Mancini kép­viselő pedig azt irja, hogy a- termés várható eredménye csak 50 millió mázsára tehető.— Garibaldi Riceiotti azt indítványozza, hogy, mint Ausztriában, egészen ki kellene zárni a közvetítő kereskedelmet s a községeket kel­lene az élelmiszerek közvetlen besz-e-rz-ésével megbízni. Zürich, julius 5. A Secolo -hire szerint a Capitólium-on a nagyobb olasz város-ok pol­gármesterei gyiil-ést tartottak. Elhatározták, hogy felhívják a kormányt, -hogy a jövőben en bloc rekvirálja a szarvasmarhát s nemzeti bizottságot küldenek ki a fagyasztott hus be­hoz ata 1 án ak előm-oz d i t-ásár a. Az olasz nehéz tüzérségről. Sajtóhadiszállás, julius 5. Míg a nehéz osztrák-magyar tüzérség az o'asz fronton nagy eredménnyel dolgozik s eddig is az el­lenség számos tábori megerősítését, sőt a ti­roli határon több állandó erődítményt is el­pusztított, az olasz ágyuk eddig lényeges kárt nem okoztak. Így például a .Hens-el-erősség Tarvis mellett közel három- hete heves ellen­séges tűz alatt áll. Itt-ott véletlen találat volt ugyan, de hatása olyan jelentéktelen., hogy a károkat nyomban ki lehetett javítani, amit Jenő főherceg vezérezredes -külön- parancsban meg is dicsért. Egyik utolsó éjszakáin, azután az olaszok minden erejükkel el akarták pusz­títani az erősséget. Este 10 órát 'l reggel 4 óráig 28 centiméteres mozsarakból megsza­kítás nélkül bombázták s ezer gránátot lőttek ki. Az eredmény egyenesen szédületes: egy lövés sem talált, de még c-sak az erő-sség kö­z-elében sem r-öbbanit fel. Pedig -ennek fekvését az olaszok ismerték. Ebből a balsikerből elég következtetéjs1 vonható le modern nehéz ágy-u-ik fogyatékos lövési pr-eciziójára. Olasz-szláv ellentét. Lugano, julius 5. Szerbia és Montenegró római követei verítékező erőlködéssel szeret­nék a sajtót kormányaik jószándékairól meg­győzni. A montenegrói követ esküdözik, hogy Szkmt-ari az osztrák intrikák fészke volt, mely et tszét kellett robbaütiami. A monteneg­róiak természetesem megtartják Szkutarit s -azt olasz segítséggel nagy kereskedelmi em­Ikóriummá -fejlesztik. De a méltány-osság is jogosulttá teszi; hogy a montenegróiak meg­maradjanak iSzkutariban. Mikor lEuró-paVan­nak idején azt követette tőlük, b-ogy iiritsék ki Szkutarit, negyv-en millió korona fájda­Ic-mdija-t igért nekik, de ez-t sohasem kap­ták meg. Egyébként „-Montenegró Szkutari -elfoglalása után Ausztria ellen még szaba­dabban és energikusabban léphet fel, mint eddig" Ilyenformán magyarázza Risztics szerb követ a szerbeknek Albániába v,aló bevonu­lását is. Az mindenesetre igaz, hogy a szer­bek az Ausztria ellen való offenzívát felad­ták, de hadseregük kimerült és az a pillanat, amikor az oroszok visszavonulnak, a romá­nok s a bolgárok elfordultak az ententétől, — nem alkalmas uj cselekedetekre. A szerbek­nek az -en-tenteval való kötelességük vigyázni arra, nehogy az osztrákok és -a -németek át­törhessenek a t örökökhö-z. A szép frázisok dacára, nagyon lehan­goltak -a római körök, mert kezdik látni, hogy ,a „keserű Adria", ahogyan d'Annunzio elnevezte, a szlávok révén Olaszországnak még összehaisonlithatalanul több keserűséget f-o-g okozni, mint -amennyiben ia-z osztrákok révén részük vélt. Az olasz vezérkar* jelentése. A Magyar Távirati Iroda jelenti a sajtó­hadiszálásról: Az olasz vezérkar a következ-ő jelentést adta ki: A helyzet az egész fronton változatlan. A tüzérség hevesen- folytatja te­vékenységét Malba-rgh-ette és Predil erődmü­vek ellen. Láthatóan jelentékeny kárt okozott és nagy robbanásokat idézett elő. A Krn-fen­sikon levő állásaink elleni az ellenség- tegnap délután heves ellentámadást intézett, de visz­szavertük. Az ellenség 200 foglyot hagyott kezeink között. A tegnap közzétett juiius másodiki olasz vezérkari jelentés több. hamis adatot tartal­maz, amelyek helyreigazitásra szorulnak. — Cadorna jelentése, amely szerint a nagy Pál elleni két heves és hasztalan támadás után százötven osztrák holttestét számolták ösz­sze, önkényes túlzás. A nagy Pál a mi birto­kunkban van és az ott harcoló csapatok ösz­szes-e-m harmincegy halottat vesztettek. A Plöckentöl séakra fekvő Éber falu ágyúzása következtéiben a legcsekélyebb veszteségeket sem szenvedtünk. Koritnyca (Flitsc-h mellett) lövetése alkalmával ebben a- faluban csak két kunyhó égett l-e. Az a jelentés, hogy egy mu­tációs raktár felrobbant, a képzelet szülötte. A hivatalos jelentésnek az a közlése, hogy Koritnyeát azért lövetttók, mert ott hadisz-er és élelmiszerraktárakat jeleztek, ügyetlen kí­sérlet arra, hogy igazolják az ártatlan szláv lakossági falvak pusztulását. Az e helyről nem ellenőrizhető jelentés kétségtelenül azt a látszatot akarja kelteni, hogy ez a ftfjesen szükségtelen ágyazás megokolt volt. -A dol­gok állása szerint esztelség volt feltételezni, és még -inkább elhinni, h-ogy ebben a kis expo­nált és szabadon fekvő helységben, raktárak vannak. A 81 éves tiroli lövész. Innsbruck, julius 5. Az Innsbrucker Nachrichten a következő tudósítást kapt-a -a délnyugati harctérről: .A főorvos előtt egy nagyon öreg hegy­vidéki paraszt áll házisaöv-ésü ilóden-ben. Ka­lapját zavartan forgatja kezében. — No, mit ak-arsz -apám? — kérdezte tőle a főorv-os nyájasan. — Írjanak be a lövészek közé engem is, Masírozni ugyan már nem igen birok, de cclbalöni ugy tudok, mint akármelyik fiatal­ember. . A főor\os rátekint vizsgáló szemmel. Csupa csont és bőr az öreg. Semmi sem taug­lich rajta, csak a szeme, amelyet a hazafias -sziv és az elle-niség gyűlölete tüzel. — No, —kérdezte -aggódva a paraszt — alán nem használhatsz semmire? Ide nézz! Hátizsákjából kivett egy csomagot, ab­ból előkotorászott egy zsebkendőt és ennek egyik csücskéből kigubózott egy vitézségi ér­met, anno 18G6. — M-ost már elhiszed, ugy-e, h-ogy kato­navér vam az ereimben? — Jó, jó, apám, elhiszem, hogy megáll­nád a helyec a fronton, de otthon a ház kö­rül is 8LÜíség férfira. -- Három fiam a császáré és kettő már az Istené. Az asszonyom, szegény, rég elköl­tözött az árnyékvilágból s én egyedül ma­radiam -otthon. Az öreg tiroli a sarokban álló puskák közül kiválaszt egyet. Megtölti, kimegy a küszöbre s -ötször a levegőbe lő. Azután meg­elégedetten bólogat, — Nos, doktorkáin, mi lles-z? Besorozol, vaigy nem? Mit tehetett volna egyebet a főorvos? .Elővette -az irás-okat, hogy, ibe-irjia a császár uj katonájáról az adatokat, aztán kérdi: — Hány éves vagy? — Julius 27-én leszek 81 esztendős. Ég veled, a puskát mindjárt magammal is vi­szem. , . _ Szerbia muníciót kér — az orosztól. Bukarest, julius 5. A szerb hadsereg is­mételten kérést intézett O-roszország-hoz, hogy 'küldjön számára muníciót. Az orosz kormány azt a választ adta, hogy a Duna víz­állása jelenleg nem engedi meg a nagyobb ha­jók közlekedését. A valódi o-k természetesen az, h-ogy Oroszországnak magának sincs mu­níciója és nem tudna szállítani Szerbiának felszerelést és tüzérségi lövedékeket még ak­kor sem, ha Szerbia albániai magatartásával teljesen meg lenne elégedve is. A három északi állam egységes föllépése. Bécs, julius 5. Kopenhágáhól táviratóz­zák: A svéd- lapo-k jelentik, hogy a malmöi megállapodás -értelmében, a svéd semlegeség­nek az oroszok által való megsértése miatt emelt svéd tiltakozását a másik kát skandináv állam is támogatja. A skandináv terület meg­sértése édetérd-ekét sérti mind a három skan­dináv államnak. ]

Next

/
Thumbnails
Contents