Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-04 / 159. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24 — félévre . . K 12negy edévre K 6 — egy hónapra K 2rKiadóhivatal Kárász-ntea • Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 Bllér. """ ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapraK 2'40 Vasárnap, julius 4 IV. évfolyam 159. szám A Bug folyót sok helyen elértük. szövetségesek észak feSé élénken haladnak előreAz orosz csak Hadon? környékén bir fámadni.) Budapest, juliius 3. (Közli a minisztereinöld sajtóosztály.) A szövetséges csapatok Qeíet-Gaiiciában, üldözés közben Halicstőí keletre ós a Nairajowikán át előre nyomulnak és észak felé csatlakozva, sikeresen támadják a Janczytól keletre fekvő magaslatokat. A Bug mellett a helyzet változatlan. A Visztula és Bug között a szövetséges csapatok heves harcok között folytonosan előnyomulnak, Síara-Zamoscét rohammal elfoglalták. Onnan nyugatra az oroszokat mindenütt a Pór-patak mélyedésén tul vetettük vissza, amely birtokunkban van. A patakon való átkelést kiküzdöttiik. Kraszniktól keletre, amelyért még harcolunk, elfoglaltuk Studziaiskit. Ép ugy rohammal elfoglaltuk Kraszniktól keletre tevő Wisznica helységet. Az ellenséget a Wisznica déli partjáról itt is mindenütt visszavertük és a patakitól is már néhány állásból kivetettük. A Pór-pataknál és Kraszniknál tegnap 4800 oroszt elfogtunk és 3 gépfegyvert zsákmányoltunk. A Visztulától nyugatra ágyuharc volt. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Berlin, jiulims 3. A német nagyvezérkar közli: Keleti hadszíntér: Semmi lényeges esemény nem történt. Délkeleti hadszíntér: A Dnyesztertöl északra csapataink üldöző harcok között a Maryampol—Narajow—Miasío vonalon át a Zlota-Lipa szakasz ellen nyomulnak előre. A Bug-folyót Kamionkától lefelé, a Krylow alatti területig sok helyen elérték. A Bug és Visztula között északi irányban élénken haladtunk előre. A Lubanika és Pór lapálya, — bár az ellenség egyes helyeken még makacs ellentállást kísérelt meg, — immár a birtokunkban van. A német csapatok Krasznik és a Wisznyea-szakasz északi partján megvetették lábukat. A Visztula balpartja és a Pilica között a helyzet általában változatlan. Radomtól délnyugatra az oroszok ellentámadását viszszautasitottuk. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Ira utjának a célja. Berlin, julius 3. A Wolíf-ügynökség közli: Keleti tengeri könnyű haderőnk egy része, melynek hajói egy előőrsi állásból viszszatérve, feladatúiknak megfelelően szétszórt alakzatban haladtaik, julius 2-án reggel 6 óra felé Göttland és Windau között sávonkint ködös időben orosz páncélos cirkálókra bukkaint. Egymástól elszigetelt harcok fejlődték, amelyeikben a mi gyengébb haderőink megkísérelték, hogy az ellenséget komolyabb harcra erősi léseink körletéibe vonják. Ezeknek az egyenikinti harcoknak folyamán őfelsége Albatros nevű hajója nem tudott többé saiját haderőinkhez csatlakozni. Két órai súlyos harc után, négy ellenséges cirkáló ellen, amelyek a svéd vizeken belül is folytatták a tüzelést, a hajó számos találat folytán sülyedö állapotba került és kénytelen volt Östergarm mellett, Götiand-szigeten partra futni. A hajón 21 halott és 27 sebesült volt, akikről a svéd hatóság és a lakosság a legnagyobb emberszeretettel gondoskodott. Behncke admirális, a tengerészeti vezérkar főnökhelyettese. Lugano: Római jelentés szerint Itália a monarchia ellen 500 zászlóaljjal operál. Hága: Az Evening Rost közlése szerint az Amerikában rendelt gránátrendeliás Franciaországba nem érkezhet meg szeptember előtt. Hága: A Handelsbladed írja: Az olaszok az osztrák határon való sikertelen operációk miatt a Dardanellák ostromában nem vesz részt. Olaszország izgatottsága a szerbeknek Durazzóba s a mohtenegróiaknaík Szkiutariba való vonulásáért nem csillapodik. A Giornale de Itália kifejezi az általános csalódottságot Cadorna nehéz operációi miatt. Dedeagaics: Francia jelentéselk szerint az angol és francia veszteség legutóbb a Dardanelláknál 23 ezer ember és rengeteg municiót elhasználtak. Krisztiánja: Kínos feltűnést kelt mindenfelé, hogy a helybeli nagy bankok az angol kormány nevében fe'szóliást kapták, miszerint az angol hadikölcsönre jegyezzenek. Ilyen előzmények után nagyon kérdéses, vájjon a viliággá kürtölt „fényes eredménye" az angol hadi kölcsönnek tényleg olyan nagy-e. Ha az angol kormány nem átallja szegény és kis semleges államok bankjait is a kölcsönben való részvételre felhívni, ugy valószínű, hogy nem hull olyan bőven az arany Angliában. Szófia: A bulgár 'kormány féhivatalosa, a Kambama Írja: A szegény orosz nép jelenlegi tragikus sorsát kizárólag balkezes diplomáciájának köszönheti, mert az idegen érdekek miatt viszi vérpadra népe százezreit. Chiassoból jelentik: A turini Stampa római levelezője titokzatos kijelentéseket tett Salandrának a királyhoz való utazásáról, mely diplomáciai és katonai természetű. „A mi háborúnk — mondja — az ujabb határozatok érteim élben nagyobb kiterjedésű lesz és ha a Balkánon való jelen helyzetnek véget vetünk, ebből uj helyzet fog előállani, a mely esetleg a bábom tartamának a megrövidítésére. fog vezetni." Hogyan akarja Olaszország a Balkánion végét vetni, azt a levelező nem árulja el. Salandránaik Rómába való visszatérése után rögtön minisztertanács lesz és utána az ország mindjárt tisztában lesz Salandra utjának a céljával. Beavatott forrásból jelentik a Frankfurter Zeiíuüg-nak: Azokban a napokban, a mikor Róma döntés előtt állott, márlegelték az intervenció kérdését. A kormány föltétlen enitente-barátai és az ő olasz és külföldi közvetítői pártolták azt a francia és angol kívánságot, hogy Olaszország küldjön segédcsapatokat Franciaországba és a Dardanellákhoz és hogy egyáltalán teljesen azonosítja magát az en tente hadi terveivel. Cadorna azonban azok mellé állott, akik minden erőt az Ausztria-Magyarország elleni háborúra akartak összetartani. Volt egy időpont, amikor az ebből folyó ellentót olyan éles volt, hogy számolnia kellett Cadorna visszalépésével, mert nem volt hajlandó a szétforgácsolt erőkkel vívandó háborúért a felelősséget vállalni. Nem sokára rá ugy hallatszott, hogy Cadorna immár hajlandó az en tente kívánságainak engedni, ámde a királyt, Viktor Emánuelt visszatartja a szemérem attól, hogy direkt Németország ellen csapatokat küldjön. Amellett aztán meg is maradtak. Azóta azonban az en tente diplomáciájának a nyomása Rómára megnövekedett és közelíekvő az a feltevés, hogy a minisztertanács késznek nyilatkozott arra, hogy e nyomásnak enged, föltéve, hogy a király eh ez hozzájárul. Ennek az utolsó alkotmányos akadálynak az elháritása céljából tette meg tehát Salandra miniden valószínűség szerint ismeretes útját. Azon tapasztalatok után, amelyeket az olasz királyról szereztünk, alig tételezhető fel, hogy az olasz miniszterelnök htja eredménytelen volt.