Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-31 / 182. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szögied, 1915. julius 31. Nyilt levél a hatósághoz a piaci bajokról. Hónapok óta figyelemmel 'kisérem1 a haj­dan nagy hírnévnek örvendett közpiaeunk forgalmát. Különösen óriási1 mérvű volt szer­dán és szembatonkinf heti piacunk. Ezer 'és ezerszámra jöttek be tanyáinkról1 és a szom­szédos községekiből, kiválóan a torontáli kö­zeli faluikból különféle élelmicikkekkel meg­rakott terhes kocsik, ugy hogy nemicsak min­dem piacterünket elfoglalták, hanem még ut­cáink, körutaink is el voltak torlaszolva ter­ményeket árusító eladókkal. Nehéz volt a közlekedés a város minden közpiacán, sőt ezen tereket környékező utcáinkban: :is. Miután pedig az élárusitók terményeiket lerakták, üres kocsival megtelt minden közte­rünk, üres udvar és vendéglői telek. iMidőn a behozott áruk elkeltek, akkor az .elárusítók megkezdték a boltokban és üzle­tekben szükségleteik bevásárlását. A nagy vidéki forgalmat emelte az alsó­Tiszáról feljött kis hajók forgalma, is, melyek tulajdonosai1, midőn áruikat továbbitották, megkezdték a vásárlást cly élelmi cikkekre, a miket vidékeik nélkülöztek. iMár május végén özönlött be Torontál­ból a sök uj krumpli. Junius és juliusban már óriási volt a behozatal gyümölcs és aprójó­szágból. Alig kezdődött meg az ar'atás, már jött gabona piacunkra: a sok árpa és uj buza termés. Különösen az országos vásár hetipiaca oly torlódást idézett elő, hogy rendőrségünk sem volt képes a közlekedés zavartalanságát íentartani. í Természetesen az élelmicikkek árának emelkedése és hanyatlása a kínálat és keres­lettől függött. De behatással volt erre még rendesen a 'hónapok első napja is, amidőn a városunkban élő hivatalnokcsaládok havi fi­zetéseiket felvették. A már égy év óta húzódó háború felfor­gatta városunk és vidékünk termelő, elárusító és vételi viszonyait. Amint munkás néposztályunk elvonatott rendes (foglalkozásától, a munkabérek, fuvar­díjak, jármos jószágaink árai soha neim ta­pasztalt mérvben emelkedtek. Természetes következménye volt ennek az, hogy minden élelmi cikk is a .háborús vi­szonyok folytán keresettebbé válván, árában emelkedett is. Hatóságunk ennek az áremelkedésnek útját akarta állni. A fogyasztó közönség elsősorban reá lett szorítva a 3-szoros árra emelt, élvezhetet­len kenyér- és liszt-, — ennek is. korlátolt — fogyasztására. Ez maga után vonta a többi élelmicikk árának emelkedését. Ekkor hatóságunk merészen, de a követ­kezlmények tanúsága szerint károsító hatás­sal kezdette úgyszólván minden élelmi cikk .maximális árának megállapítását. Azután hozzáfogott az áruk elkobzásához s a leszál­lított árak mellett való .továbbadásához. Ezek következménye lett azl, hogy két hónap óta gazdag krumplitermő vidékünkről még ecy kocsi krumpli-rakomány, sem pő be, a zöld­ségféléket, paprikát, hagymát, káposztát, a mit eddig nagyon csekély árakon lehetett piacainlkon bevásárolni, ma 4-5-szörös árért sem .szerezheti be a fogyasztó közönség. A julius 28-iki országos vásár hetébe eső összes hetipiacainkat átkocsiztam. Utcáink néptelenek, közpiacaink a szó szoros értelmében kihaltaik voltak. 'Az darusítások és vételek megszűntek; én, aki átéltem az árvízkatasztrófát s azután a harmad- és ötödnapra bekövetkezett heti­piacot, mondhatom, hogy azok ;má,r á belvá­ros parton maradt két-három utcában na­gyobb forgalmúak voltak, mint a julius 28-iki országos vásár szerdai hetipiac fogalma. Csodálkozom azon, hogy hatóságunk irtern veszi észre a bajt. Tanácskozunk a ba­jok megszüntetéséről és a maximális árak megállapításától és a kényszerárak veszedel­mes tömkelegétől nem akarunk eltérni. Kérem a hatóság minden tagját, hogy alaposan figyeljék meg a julius 31-iki orszá­gos vásár 'hetébe eső hetipiacunkat. Azt is vegyék figyelembe, hogy a hol­napi napon már városi fogyasztó közönsé­günk jó nagy része havi fizetését felveszi, te­hát talán tudna vásárolni, amire az elárusító •termelő is számit. Nagy forgalomnak kell ere ezen a napon bekövetkezni; az én megfigye­léseim azonban az ellenkező eredményt sej­tetik. Még egyre kívánom fel'hivni hatóságunk figyelmét és ez a halpiac. Amint a 'halánusí­tást egy halászati bérlő részére méltóztatott ,monopóliummá tenni, elvonta ez az intézke­dés a rakpartot is halászainktól s most hetek óta tapasztalom, hogy a nagy hategyed'irus boltjában; nincsen hal, de megszűrt a, Rudolf­téren: is a halelárusitás, A halászati egyed­árus nagybérlő ugyanis megvonta kis halá­szainktól a szokásos albérletüket és a halá­szati jogot. Kérem hatóságunkat, méltóztassék a fel­sorolt tények felett egy kissé gondolkodni. Ha már a réti és város körüli bériföldek, bér­lőivel szemben gyakorolt merev eljárása kö­vetkeztében! a föld haszonbérekben tetemes csökkenés állott be: vaj ion hegy fogja kár­pótolni a behozatali vámok, kövezetdijak, hid­ás piaci helypéhzék nagy veszteségét, ami ez évben fel fog merülni? Vájjon gondolkozott-e azon, hogy ezen városi közjövedelmek hiányát imibői fogja pótolni? Azután a városi fogyasztó közönségünk sőréiméit van-e szándéka orvosolni? Pillich Kálmán. *mBeaiaaaaBaaaaBBBaEBaaBBaaaiaaaaaaaoaaaaíiaaasa3xt>s A semlegesek mellettünk. Berlinből táviratozza az Esti Újság mun­katársa: Győzelmeink taemesak a harctéren, hanem az enteote-lapok hasábjain is feltűnő változást okoztak. Olyan cikkek jelennék meg a francia és angol lapokbab, melyeknek közreadása néhány héttel ezelőtt rnlég, lehe­tetlenség lett volna. Szinte ugy látszik, mint­ha Angliában és a köztársaságban megszűnt volna a cenzúra. Alább kivonatosan közöljük a párisi Libre Parole most ideérkezett számának egyik cik­két, amely L'attitűdé des neutres — a semle­gesek viselkedése címmel jelent meg és lé­nyegében azt tartalmazza, hogy a semleges országok az entente minden csábítása dacá­ra a központi hatalmuk mellé szegődtek és azokat támogatják tőlük telhetőleg. A nevezetes cikknek ezek a főbb pontjai: Mindent egybevetve, senki setm tagad­hatja, hogy a semleges államok a központi hatalmaknak kedveznek. S nemcsak platoni­kus vonzalmat tanúsítanak irántuk, hanem valóságos támogatással segítik őket. A valóság ugyanis .most 'az, Ihogy Európa valamennyi semleges országa mérhetetlen mennyiségben vásárolja a különböző árucik­keket nemcsak a tengeren túlról, hanem még Franciaországból, Angiidból és Oroszország­ból is, hogy 'azután mindent Németországba szál!hsának. Hollandia és a skandináv álla­mok beviteli kereskedelme Amerikával! vég­telenül jellemző. A Gotkard és a Simplon­Loetschberg alagúton ét lebonyolított forga­lom óriási növekedése bizonyltja, ihogy imlég Itália is rengeteg cikket ' szállított egészen májusig Németországnak. Románia még ma is szállítja nemcsak a saját petróleumát és gabonáját, hanem az orosz kőolajat és gabo­nát is. Spanyolország kevésfcibé tevékeny és mindig megtalálja az alkalmas közvetitőket. Amikor a nőmet birodalom vezetői panasz­kodnak és fölháborodnak a tengeri1 blokád miatt, sajnos, igen nagy .mértékben túloznak, iroert a kiéheztetési eljárás korántsincs a kellő szigorral végrehajtva. Németországot a leg­különbözőbb élelmi szettekkel még most is el­látják. Itáliából kapnak friss főzeléket, olajat és zsiradékot; gyümölcsöt, gyapjút, bőröket ás rézgiáilicot Spanyolországból; pamutot, kaucsukot, kávét, kakoót, sajtot, halat, álla­tokat és gabonát Svédországból; petró­leumot és gabonát Romániából és igy tovább. A központi hatalmúk még most is ren­geteg; holmit importálnák. Nálunk Franciaor­szágban, valamint Angliában is, kivált Glcs­goxvban megállapították, hogy kereskedelmi téren kétségtelen árulások történtek. El fog jönni a nap, amikor rendkiviili tények kerül­nek majd nyilvánosságra és ki fog derülni, hogy Németország a gazdasági téren is cso­dálatosan felkészült a háborúra. HIREK oooo Szögedi Konrád hadi tervei. Kávéház)/ Konrádnak nem "nevezhetem, egyrészt, mert már úgyis kimentek a divat­ból a Kávóházy Konrádok, másrészt mert az éln Konrádom nem kávéházban szövögeti a háborúnak véget vető sztratiaigémáit. .Nem mintha a Szé­chenyi-tér virágillaté® levegőjét többre be­csülné a -füstös kávéházi levegőnél, hg.nem azért nem jár kávéházba,, mert c urnán bizo­nyosan kinéznék, mint afélle nyögd!j-as nap­számost- Nyugdiját, persze nem az állam­pénztártól búzza, és csak azért nevezőm nyugdíjasnak, mert már nemi vállal — mert nem hir — rendszeres munkát. A kofáknak hoz-vissz egyet mást a piacon, de idejének legnagyobb részét az időjárásihoz mérten sütkérezve vagy a platánfák árnyában, pi­páim és beszélgetve ia Széchenyi-téren tölti. Ösiszelvrődnek itt ilyenszőrü eimibenek hol többen, hol kevesebbem és meglehetősen intenzív társas életet élinek az aszfalton. De ujabb időben már osiaik ugy lopva. Szálat/ Jóska főkapitány barátunk ugyani© felült a. Regdon doktornak és elhitte, hogy ők a szegény, ártatlan, illetve az ártatlan szegény emberek terjesztik a tüdő vészt Szegeden és kitiltotta: őket rendes, megszokott helyükről. •Nem is lett volna olyan szigorú hozzájuk -a mi bohémjeikii főkapitányunk, ha lemondtak volna a kacillust terjesztő köpködésről, de hogy lehessen anélkül jóizüt beszélgetni? Inkább elballagtak hát »' Széchenyi-térről, de 'a köpködés jussáról nem mondanak le is» a Szalag főkapitány ur, se a Regdon dok­tor kedveéri. De azért a szivük csak vissza­visszahúzta őket éod'a, hol éofyan. jó üléís és jóiziü beszélgetés esik a platánfák alatt vagy a napsütésen, már amilyen az idő. lEibből a társaságból bemutatom most fönti két urnáik és mindazoknak, akiket, érdekel: Szögedi Konrádot. Hátha a' hatóság méltányolja; az ő nagy okosságát és visszaülteti őt és társait régi jussukba,: a iSzéchenyi-térre. Úgyis egész nap ott vannak megint, minek legye­nek ott lopva! Kihallgatni őket, abihoz fifikia, kell. Mert ha nadrágos ember közeledi,k feléjük éis: az érdeklődés nyomait fedezik fel arcán, vagy elszélednek, vagy legalább 'i-s elhaillgaitnak. Elég az, nekem sikerült beszédjüket ki­hallgatni. — Nem lösz inán sohse vége annak a háborúnak! igy az egyik. — Nemi® löszi, — rá a másik — mer Ibogyhát nem jól ©simájják.

Next

/
Thumbnails
Contents