Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)
1915-07-31 / 182. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szögied, 1915. julius 31. Nyilt levél a hatósághoz a piaci bajokról. Hónapok óta figyelemmel 'kisérem1 a hajdan nagy hírnévnek örvendett közpiaeunk forgalmát. Különösen óriási1 mérvű volt szerdán és szembatonkinf heti piacunk. Ezer 'és ezerszámra jöttek be tanyáinkról1 és a szomszédos községekiből, kiválóan a torontáli közeli faluikból különféle élelmicikkekkel megrakott terhes kocsik, ugy hogy nemicsak mindem piacterünket elfoglalták, hanem még utcáink, körutaink is el voltak torlaszolva terményeket árusító eladókkal. Nehéz volt a közlekedés a város minden közpiacán, sőt ezen tereket környékező utcáinkban: :is. Miután pedig az élárusitók terményeiket lerakták, üres kocsival megtelt minden közterünk, üres udvar és vendéglői telek. iMidőn a behozott áruk elkeltek, akkor az .elárusítók megkezdték a boltokban és üzletekben szükségleteik bevásárlását. A nagy vidéki forgalmat emelte az alsóTiszáról feljött kis hajók forgalma, is, melyek tulajdonosai1, midőn áruikat továbbitották, megkezdték a vásárlást cly élelmi cikkekre, a miket vidékeik nélkülöztek. iMár május végén özönlött be Torontálból a sök uj krumpli. Junius és juliusban már óriási volt a behozatal gyümölcs és aprójószágból. Alig kezdődött meg az ar'atás, már jött gabona piacunkra: a sok árpa és uj buza termés. Különösen az országos vásár hetipiaca oly torlódást idézett elő, hogy rendőrségünk sem volt képes a közlekedés zavartalanságát íentartani. í Természetesen az élelmicikkek árának emelkedése és hanyatlása a kínálat és kereslettől függött. De behatással volt erre még rendesen a 'hónapok első napja is, amidőn a városunkban élő hivatalnokcsaládok havi fizetéseiket felvették. A már égy év óta húzódó háború felforgatta városunk és vidékünk termelő, elárusító és vételi viszonyait. Amint munkás néposztályunk elvonatott rendes (foglalkozásától, a munkabérek, fuvardíjak, jármos jószágaink árai soha neim tapasztalt mérvben emelkedtek. Természetes következménye volt ennek az, hogy minden élelmi cikk is a .háborús viszonyok folytán keresettebbé válván, árában emelkedett is. Hatóságunk ennek az áremelkedésnek útját akarta állni. A fogyasztó közönség elsősorban reá lett szorítva a 3-szoros árra emelt, élvezhetetlen kenyér- és liszt-, — ennek is. korlátolt — fogyasztására. Ez maga után vonta a többi élelmicikk árának emelkedését. Ekkor hatóságunk merészen, de a következlmények tanúsága szerint károsító hatással kezdette úgyszólván minden élelmi cikk .maximális árának megállapítását. Azután hozzáfogott az áruk elkobzásához s a leszállított árak mellett való .továbbadásához. Ezek következménye lett azl, hogy két hónap óta gazdag krumplitermő vidékünkről még ecy kocsi krumpli-rakomány, sem pő be, a zöldségféléket, paprikát, hagymát, káposztát, a mit eddig nagyon csekély árakon lehetett piacainlkon bevásárolni, ma 4-5-szörös árért sem .szerezheti be a fogyasztó közönség. A julius 28-iki országos vásár hetébe eső összes hetipiacainkat átkocsiztam. Utcáink néptelenek, közpiacaink a szó szoros értelmében kihaltaik voltak. 'Az darusítások és vételek megszűntek; én, aki átéltem az árvízkatasztrófát s azután a harmad- és ötödnapra bekövetkezett hetipiacot, mondhatom, hogy azok ;má,r á belváros parton maradt két-három utcában nagyobb forgalmúak voltak, mint a julius 28-iki országos vásár szerdai hetipiac fogalma. Csodálkozom azon, hogy hatóságunk irtern veszi észre a bajt. Tanácskozunk a bajok megszüntetéséről és a maximális árak megállapításától és a kényszerárak veszedelmes tömkelegétől nem akarunk eltérni. Kérem a hatóság minden tagját, hogy alaposan figyeljék meg a julius 31-iki országos vásár 'hetébe eső hetipiacunkat. Azt is vegyék figyelembe, hogy a holnapi napon már városi fogyasztó közönségünk jó nagy része havi fizetését felveszi, tehát talán tudna vásárolni, amire az elárusító •termelő is számit. Nagy forgalomnak kell ere ezen a napon bekövetkezni; az én megfigyeléseim azonban az ellenkező eredményt sejtetik. Még egyre kívánom fel'hivni hatóságunk figyelmét és ez a halpiac. Amint a 'halánusítást egy halászati bérlő részére méltóztatott ,monopóliummá tenni, elvonta ez az intézkedés a rakpartot is halászainktól s most hetek óta tapasztalom, hogy a nagy hategyed'irus boltjában; nincsen hal, de megszűrt a, Rudolftéren: is a halelárusitás, A halászati egyedárus nagybérlő ugyanis megvonta kis halászainktól a szokásos albérletüket és a halászati jogot. Kérem hatóságunkat, méltóztassék a felsorolt tények felett egy kissé gondolkodni. Ha már a réti és város körüli bériföldek, bérlőivel szemben gyakorolt merev eljárása következtében! a föld haszonbérekben tetemes csökkenés állott be: vaj ion hegy fogja kárpótolni a behozatali vámok, kövezetdijak, hidás piaci helypéhzék nagy veszteségét, ami ez évben fel fog merülni? Vájjon gondolkozott-e azon, hogy ezen városi közjövedelmek hiányát imibői fogja pótolni? Azután a városi fogyasztó közönségünk sőréiméit van-e szándéka orvosolni? Pillich Kálmán. *mBeaiaaaaBaaaaBBBaEBaaBBaaaiaaaaaaaoaaaaíiaaasa3xt>s A semlegesek mellettünk. Berlinből táviratozza az Esti Újság munkatársa: Győzelmeink taemesak a harctéren, hanem az enteote-lapok hasábjain is feltűnő változást okoztak. Olyan cikkek jelennék meg a francia és angol lapokbab, melyeknek közreadása néhány héttel ezelőtt rnlég, lehetetlenség lett volna. Szinte ugy látszik, mintha Angliában és a köztársaságban megszűnt volna a cenzúra. Alább kivonatosan közöljük a párisi Libre Parole most ideérkezett számának egyik cikkét, amely L'attitűdé des neutres — a semlegesek viselkedése címmel jelent meg és lényegében azt tartalmazza, hogy a semleges országok az entente minden csábítása dacára a központi hatalmuk mellé szegődtek és azokat támogatják tőlük telhetőleg. A nevezetes cikknek ezek a főbb pontjai: Mindent egybevetve, senki setm tagadhatja, hogy a semleges államok a központi hatalmaknak kedveznek. S nemcsak platonikus vonzalmat tanúsítanak irántuk, hanem valóságos támogatással segítik őket. A valóság ugyanis .most 'az, Ihogy Európa valamennyi semleges országa mérhetetlen mennyiségben vásárolja a különböző árucikkeket nemcsak a tengeren túlról, hanem még Franciaországból, Angiidból és Oroszországból is, hogy 'azután mindent Németországba szál!hsának. Hollandia és a skandináv államok beviteli kereskedelme Amerikával! végtelenül jellemző. A Gotkard és a SimplonLoetschberg alagúton ét lebonyolított forgalom óriási növekedése bizonyltja, ihogy imlég Itália is rengeteg cikket ' szállított egészen májusig Németországnak. Románia még ma is szállítja nemcsak a saját petróleumát és gabonáját, hanem az orosz kőolajat és gabonát is. Spanyolország kevésfcibé tevékeny és mindig megtalálja az alkalmas közvetitőket. Amikor a nőmet birodalom vezetői panaszkodnak és fölháborodnak a tengeri1 blokád miatt, sajnos, igen nagy .mértékben túloznak, iroert a kiéheztetési eljárás korántsincs a kellő szigorral végrehajtva. Németországot a legkülönbözőbb élelmi szettekkel még most is ellátják. Itáliából kapnak friss főzeléket, olajat és zsiradékot; gyümölcsöt, gyapjút, bőröket ás rézgiáilicot Spanyolországból; pamutot, kaucsukot, kávét, kakoót, sajtot, halat, állatokat és gabonát Svédországból; petróleumot és gabonát Romániából és igy tovább. A központi hatalmúk még most is rengeteg; holmit importálnák. Nálunk Franciaországban, valamint Angliában is, kivált Glcsgoxvban megállapították, hogy kereskedelmi téren kétségtelen árulások történtek. El fog jönni a nap, amikor rendkiviili tények kerülnek majd nyilvánosságra és ki fog derülni, hogy Németország a gazdasági téren is csodálatosan felkészült a háborúra. HIREK oooo Szögedi Konrád hadi tervei. Kávéház)/ Konrádnak nem "nevezhetem, egyrészt, mert már úgyis kimentek a divatból a Kávóházy Konrádok, másrészt mert az éln Konrádom nem kávéházban szövögeti a háborúnak véget vető sztratiaigémáit. .Nem mintha a Széchenyi-tér virágillaté® levegőjét többre becsülné a -füstös kávéházi levegőnél, hg.nem azért nem jár kávéházba,, mert c urnán bizonyosan kinéznék, mint afélle nyögd!j-as napszámost- Nyugdiját, persze nem az állampénztártól búzza, és csak azért nevezőm nyugdíjasnak, mert már nemi vállal — mert nem hir — rendszeres munkát. A kofáknak hoz-vissz egyet mást a piacon, de idejének legnagyobb részét az időjárásihoz mérten sütkérezve vagy a platánfák árnyában, pipáim és beszélgetve ia Széchenyi-téren tölti. Ösiszelvrődnek itt ilyenszőrü eimibenek hol többen, hol kevesebbem és meglehetősen intenzív társas életet élinek az aszfalton. De ujabb időben már osiaik ugy lopva. Szálat/ Jóska főkapitány barátunk ugyani© felült a. Regdon doktornak és elhitte, hogy ők a szegény, ártatlan, illetve az ártatlan szegény emberek terjesztik a tüdő vészt Szegeden és kitiltotta: őket rendes, megszokott helyükről. •Nem is lett volna olyan szigorú hozzájuk -a mi bohémjeikii főkapitányunk, ha lemondtak volna a kacillust terjesztő köpködésről, de hogy lehessen anélkül jóizüt beszélgetni? Inkább elballagtak hát »' Széchenyi-térről, de 'a köpködés jussáról nem mondanak le is» a Szalag főkapitány ur, se a Regdon doktor kedveéri. De azért a szivük csak visszavisszahúzta őket éod'a, hol éofyan. jó üléís és jóiziü beszélgetés esik a platánfák alatt vagy a napsütésen, már amilyen az idő. lEibből a társaságból bemutatom most fönti két urnáik és mindazoknak, akiket, érdekel: Szögedi Konrádot. Hátha a' hatóság méltányolja; az ő nagy okosságát és visszaülteti őt és társait régi jussukba,: a iSzéchenyi-térre. Úgyis egész nap ott vannak megint, minek legyenek ott lopva! Kihallgatni őket, abihoz fifikia, kell. Mert ha nadrágos ember közeledi,k feléjük éis: az érdeklődés nyomait fedezik fel arcán, vagy elszélednek, vagy legalább 'i-s elhaillgaitnak. Elég az, nekem sikerült beszédjüket kihallgatni. — Nem lösz inán sohse vége annak a háborúnak! igy az egyik. — Nemi® löszi, — rá a másik — mer Ibogyhát nem jól ©simájják.