Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-30 / 181. szám

Szeged, 1915. julius 30. MtMk GYARORSZA G. 1 ját ás miiként bánnak — m-ilyou llovaigriatlanu-1 — a német sirqtaklal A bordeiauxi második .fővárosi élettel is irfogásmerikiedünk. Sőt a színes gyarmati hadaknak Marseille kik-öfő jelien való partnaaziáMáisát: és fogadtatását is1 végig nézhetjük. Bizony a szegény hinduk és más sötétibőrüek nem valami lelkesek. .Ellenben ia belga és angol •kátoná-k masirczása — ilegailáhb a mozioperatőr gépe előtt — iigen elszántnak látszik, Több ilyen jelenet váltakozik még előttünk s a fronton vialó felvételiek egyszerűen .izgalmasak, kivált a francia és angol tábori ágyuk munkája. .Péntekem,, saambaten és vasárnap já-tega a Korzó mozi -a filimlet, lataidőn dz-em kivül több, válnzattoi?! slágerszám is -vetítésre kerül. Azért se megy a frontra. — D'Annunzio számlái. — Megírták -az újságok, hogy D'Annunzio geuuai tartózkodása a városi tanácsnak a kiadáson kivül inéig egy külön meglepetést is hozott. Az isteni költő távozása után ugyanis elő állott a szállodás és kétezer lirás számlát prezentált .a városi tanácsnak. Ebben ,a számlában nemcsak D'Amnunzio szállása és étkez .'se voltak felsorolva, hanem két hölgyé is, akik a költő kíséretében voltak. Ismerve ,a dicső költőt, feltételezhetjiík róla, hogy valószínűleg más városokban sem volt szerényebb igényű és épemséggel nem takarékoskodott a költséggel, annál inkább nem, mert hisz nem is ő fizette azt. De .hogyan gondolhatná valaki, liogy ő számlát fizetne, mikor a nem fizetés terén valóiságos klasszikus rekordot ért el. Ez különben az egyetlen klasszikus tulajdonsága D'Aununzionak. A genuai minta után Ítélve, elképzelhetjük, hogyian festhette,k ia D'Annumio rón ai szereplésével kapcsolatos számlák. Rómában például a halhatatlan költő a kapitóliumról, egy szállá erkélyéről és egy automobilról mondott beszédeket, A kapitóliuiui beszéd költségjegyzéke igy fest: Harminc perces beszéd, kapitoli-unii modorban 8000 lira Lelkesedés hozzá 5000 „ A fodrásznak előkészületért 100 „ A hölgynek, ;aki a lelkesedést szította 1000 „ A hölgynek, -aki ia lelkesedést lohasztotta 1000 „ Túlságos ilobasztás 500 „ Autó- és balkónbeszéde számlája valamivel kisebb, mert ezeknél olcsóbb minőségű pózt használt Azonban D'Annunzio nemcsak beszél, hanem cselekszik is. Emlékezetes, liogy a bábomban az volt a vágyta* valamely hajón győzni, vagy meghalni. Erre vonatkozólag -már előre megkomponálta az alábbi számlát: Egyenruhák 10000 lira Tőrök és bicskák 7000 „ Tengerészhez illő hidegvériiség 21.000 „ A bölgyinek, a,ki hidegvérüvé tesz 200 „ Több hölgynek újból való felmelegítésért 5000 „ A hajó 500.000 „ Az olasz hadvezetőség azonban nem engedélyezte ezt a számlát, mert túlságosan magasnak találta ,a hajó árát. Erre fogta magát D'Amnunzio -s elhatározta,, hogy elmegy Cadorna táborában. Az erre vonatkozó költségjegyzéket szintén előre töltötte ki. D'Annunzio három ló boszrezósóről ábrándozott, egy zöldről, egy fehérről és egy pirosról. A hadvezetőség a zöld és a piros lovat törölte és csak a fehéret engedélyezte. D'Annunzio erre beszerzett mindent, elment ia harctérre, lahol egy áráig és tizenhárom percig időzött. Visszatérő A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. se után ,a következő iszámlát nyújtotta be a kormánynak: Hadnagyi felszerelés 20.000 lira A vívómesternek 200 „ A rendezőnek ia legnagyobb győzelmi állásért 300 „ A maszőrnőnek 1500 „ A harci lelkesedés 10.003 ,, Selyem ernyők 10.000 ,. Lovaglás a csatába 150.000 „ 10 „ A mosónőnek 180 „ Visszatérés Rómába 2000 „ Orvosi kezelés és utókura 20.000 „ Irgalmas nővéreknek 15.000 „ Salandra fejét vakarva kifizette ugyan a számlát, de kérte ,a költőt, hogy a közelgő államcsődre való tekintettel többé ne menjen az olasz frontra. Az enienie fenyegeti Görögországot. Zürich, juliius, 29. A Corriere della Sera a Balkán-helyzettel foglalkozva, Görögországról a következőket irja: ,A négyes szövetség államait a Sz-aloik-kin át -való kivitel nagyon aggasztja és azért a görög -kormánynál ,lépéseket -tettek M,a -ez nem vez-et eredményre, csapatoknak Szalonikiben való partraszállitása van tervbe véve. A görög hajóforgalom szigorú ellenőrzés alatt áll. Venizelosz visszatérésére vonatkozóan ízt irja, h-o-gy ezi valószínűleg óriási nehézségekkel lesz összekötve, mivel Ven'izelosznak nem-csak a ném-et és osztrák-magyar ügynökök éll-eri kell -dolgoznia, hanem meg kell birkóznia a nép és a vezérkar németbarát gondolkodásával is. Az entente aggodalma Oroszország helyzete miatt. Bécs, julius ,29. Londonban és Parisban nagy a gond a Narev- és Bug-meniti csata s-ors® miatt, Külön,ősien ia 0-ublin—©holmi harcok .fejlődése okoz aggodalmaikat -és az a vigasztalás, begy Al-exej-ev táborm-ck vezetess lálatt -a iljs-gjobb csapateik állnak ott szemben a mieiiiíkikiel egyúttal áljp), • in-em kiejtett megnyugtató hatást. A .ffral-í*néiny!t már ikez-dü-k élőkésziteuhi arra, hogy a Narev és a Visztula közt a harctéri események a négyesszövetségre nézve kedvezőtlenül is ala kulhatnak. Epein ia legharciasabb angol lap ismeri be, begy ia beily-zet niagy-om ,aggasztó, még pedig n-emiosak Oroszországra, han-am Angi iára és a -többi szövetségesre is. Amióta ia -háború kitört, -n-em volt, .alkalmunk ba-som-ló beismeréssel taJákkc-ziii. iMinded-dig ia-z angol sajtónak az v-olt a taktikája, ihicgy ha a téínyeket már nem lehetett szépít,an-i, a-kkc-r jeleutóktalenak-nelk tüntette fai lazc-k-at, hogy a-z -amgicil közönség biztonságérzete ne csökkenj-en. Amikor -az -orosz caapatoik Ta-raio-vtól egész ,Lem'berg,ig rettenetes veeizt-etíé.g'dk közt visszavonultak, -akkor iLcin.dchban -és Parisban Ga-licia meghódítását egpszerre -méllékesiiiek állították be, a térveszteséget pedig ,csekélynek, arról nem is szólva, Ihcgy az -orosz hadsereg — szerintük — érintetlen és -akcióképes imiarad. Mqsf- azután iaz angio-1 sajt-ó hangn-e-me is -megváltozott, sőt még Parisban is -Mütötte fejét a kétkedés. Egy lain-gol iMtesfci aizt, hogy aiz -osztrálkm-agy-ar -osapiaitök tényleg elfoglalják Lublint, -feltétéLezi továbbá, -liogy -h-osszabb, v-a-gy rövidebb elJ-entállás után Varsó is elesik, sőt -Lengyelország több más vára is, A 1-ap ,mindezt feltételes és kérdő formában hoiazia elő, -kétségtelen -aVoniban, h-o-gy a .közönséggel el alkarja fiaig-odtiatn-i ez-ek-et a várható eshetőségeket. Műfordítások német költőkből. A . Vörös Félhold intézményei javára Ara 1 K 50 fill. Káinoki Izidor: Háboros tréfák vidám esetek a komoly események mellől. Ara 40 fillér. Herczeg Géza: Sarajevófói Lodzig Egyik legjobb tollú haditudósilónk személyes élményei és tapasztalatai. Ara 3 korona. Lázár Miklós Rendkívül érdekes és közvetlen érzékeltetése az első csatasorban , szerzett tapasztalatoknak. Ara 3 K 50 fiil. Malonyai Dezső: A virtus Hosszabb szünet után e megkapó elbeszélésekkel lép ismét a szerző türelmetlen közönsége elé. Ara 4 korona. Dr. Gáspár Arthur: Éii! A háborúban támadt benyomásait irja le a főhadiszállásra delegált , miniszteri kiküldött. Ara 4 K 60 fill. Kautiky Károly: Nemzeti állam, inperialista állam és államszövetség A mostani eseményekből fakadó, rendkivül érdekes szociális fejtegetések. Ara 80 fillér. Lucia Dora Frost: Preussische Pragung Poroszország, mint irány és stilus. Rendeltetése Németország és az egész világ számára. Ara 1 K 40 fill. Theodor Fcntane: Der englische Charakter Friss és közvetlen megfigyelések az angol életből. Ára 1 K 40 fill. A szerb kékkönyv. a háború keletkezésének adatai szerb világításban. Ara 40 fillér. Kunfi Zsigmond: Háissaru és szocializmus tanulmányok a háború szocialista és szociálpolitikái tényeiről. Ára 80 fillér. Kurt Aram: lh 1ÉH lt 1QDOOO MSiíi érdekfeszítő leirásaz orosz hadi- . fogságból. Ara 1 K 20 fill: Kaphatók: Várnay L. könyvkereskedésében SZEGED, Kárász-utca 9.