Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)
1915-07-30 / 181. szám
DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. juliius 30. Az olasz sajtó a görzi csatáról. Lugano, julius 29. Az olasz slajtó dőkászitetfce a közöpréget ta görzi kutasztréfa hírére. Valamennyi kap színes forrását adja tannak a sok ,a.ka>diályna)k éis nehézségnek, amely az őllaszoik offenzíváját késlelteti. A Trítpma ® következőket mondja: — Meg kell gondolni, hogy az osztrákok már régóta megerősítették Görz környékét. Alig kezdtünk ebbe az irányba előre nyomulni, elpusztították a hidakat, elzárták az utakat és ezer akadályt gördítettek elénk. Görzi pozícióikat, amelyek úgyis erősek voltak, még jobban megerősítették, a magaslatokat mindenféle kaliberű ágyúval felszerelték, futóárkokat készítettek s mindez együttesen oly hatalmas erődítéssé vált, amelyet csak bátor, SZÍVÓS és türelmes hadsereg tud legyűrni. Egyenesen, nekirohanni Oörznek, a 30 és feles mozsarak tüzében nem lenne egyéb a biztos pusztulásnál. Barerre ezredes olasz katonai szakértő hasonlóképen ir: öngyilkos taktika lenne, ha lebecsülnők az ellenfél erejét ési frontális támadásokat folytatnánk. Ez valóságos mészárlásra vezetne, holott mostani, lassú .módszerünk is rengeteg véráldozatot követel meg tőlünk. Ebben a közlemónyeben az az érdlelkes, hogy .Rarerr© a tél folyamán azzlal agitált ia lmibcjru mkJÜtett, «. Jítegy: nyolc niap lalatt Triesztben és két hónap alatt Bélesben lesz a dicső olasz hadsereg. A szakértő lazredes rpa már más véleményen van. Amit az olaszoknak is el kell ismerni. Lugano, julius 29. A Corriere d'ltalia jelenti: Az isonzói csata az első nagy csata, a melyet a nagyhatalommá lett Olaszország viv. Itália innen indul nagy jövendője felé. Ez az oka annak, hogy végsőig küzdünk Görznél, de ugy, hogy egyetlen katona sem vérzik el haszontalanul. — A Messagero ezt irja: Előnyomulásunk a Karszton joggal nevezhető az olasz tüzérség, az olasz ágyú és gépfegyver diadalának. Előny omulásunk a nehéz és szerencsés ütközetek után rövid időre félbeszakadt, hogy hódított állásainkat kiépíthessük. Ez a szünet azért is kellett, hogy a rettenetes harcok áldozatait eltemethessük. Azt el kell ismernünk, hogy támadásaink tekintélyes veszteségbe kerültek." Hogyan pusztult el a Garibaldi. Spalato, julius 29. Az itteni partőrség egy tengerésztisztje a Dan-bm részletesen leírja a Giuseppe Garibaldi katasztrófáját s annak előzményeit. E leírásból valók a következő •részi etek: — Julius 17-én hajnalban észrevettük, hogy1 nagy csoport ellenséges hajó közeledik partjaink felé. A látogatást örömmel és megnyugvással vártuk, .a lisszai ütközet évfordulójának emléke lelkesített bennünket, annál inkább, mert tudtuk, hogy az olaszok is ez évfordulóra gondoltak látogatásuk napjának megállapításánál. Az olasz hajók felette óvatosan a partoktól nagy messzeségben 'helyezkedtek el. Három óra 45 perckor adták le az első sortüzet s azután öt éráig szakadatlanul ontották a lövedékeket. Körülbelül 400 lövést adtak le, ez az eredménytelen demonstráció azonban nem izgatott bennünket. Nyugodtan vártuk a fejleményeket. Pont öt órakor hatalmas dördülés hangzott fel, a tenger megremegett s égig érő fekete füstoszlop sürii felhőként takarta el az ellenséges hajórajt. Azonnal tudtuk, hegy elérkezett a várva-várt pillanat, mely megpecsételte valamelyik olasz hajó sorsát. Az olasz egységek rémülten, cél és terv nélkül cikkáztak Ide-oda, ezalatt pedig a Garibaldi ólomzsákként a tenger fenekére sülyedt. Haláltusája mindössze öt percig tartott, aminek az a magyarázata, hogy a torpedó pontosan derékon találta a hajót a municiós raktár kellős közepén. Ez a robbanás. szétvetette a hajó páncélzatát s az egész hajótestet a szó szoros értelmében a levegőbe vetette. A megrémült olaszok lázasan hozzáfogtak a mentéshez, sietségükben azonban nem valami 'lelkiismeretesen végezhették munkájukat, mert feltűnő gyorsasággal távoztak. Eltakarodásuk után a mí búvár hajónk is a sülyedés színhelyére sietett, hegy a mentési munkát folytassa, de egy felborult ladikon és. négy mentőövön kivül mit sem találhatott. Később hallottuk, hogy buvárhajónk huszonnégy óra hosszat követte nyomon az olasz flottát, amelynek akcióját mindvégig éles 'figyelemmel ,kisérte. Az olaszok tengeri „hódítása." A sajtóhadiszállás jelentik1 a Magyar Távirati Irodá-naik: lA'z olasz tengerészeti vezetőség juliius 26-áin éjjel a következő jelentést adta ki: A:z ^ellenséges tengerpart íeflteiui hadimiiivefoteink, amelyek a /Haviasügynölkség toulbni jelentésében foglaltaikkal időben egybeesnek, azt a ©élt szolgálták, hoigy elragadják az ellenségtől a partvidékünktől legközelebb eső szigetek birtokát, amely szigetekről ikönnyen ellenőrizhetők iflottánlk operációi is a melyek a tegtkiörélíébhí torpedó- és repülayép-állomát-ok voltak. Mindjárt, az ellenségeskedések megkezdése után többször bombáztuk Pelagosa szigetét. Minthogy azonban ia sziget továbbra is optikai -kapcsolatban volt diaiimát tengerparttal, végleg m©g kellett szállnunk és át kellett vizsgálnunk. Ez alkalommal belhatóain átkutattuk a sziget rengeteg mélyedéseit, barlangjait, ia melyekben ellenséges katonák rejtőztek. Ezeket foglyul ejtettük. A megszállást éjnek idejében és nagy sietséggel torVarső légi Frankfurt, julius 29. Pétervári jelentések | szerint a német repülőgépek Varsó fölé re- I pültek azzal a feladattal, hogy a Visztulahidat bombákkal szétrombolják. A bombák sok katonát megöltek ós a katonai erődítésekben hatalmas károkat okoztak. Az orosz centrum helyzete. Bécs, julius. 29. Az orosz fősereg olyan területem harcol, amely megfelel Kelet-Poroszország nagyságának. Ez a centrum hoszszabb ideig csak akkor tud elilentállást kifejteni, ha összeköttetése .megmaradj belső Oroszországgal, vagyis, ha kelet felé nyitva áll az ,utja. Ezt írják az angol és francia katonai kritikusok, sőt egy másik arról .is. tud, hogy a szövetséges csapatok máris elvágták vofna az orosz centrum hátsó összeköttetéseit. Sajnos, ennyire még nem vagyunk, mert az orosz derékhad teljes körülzárása nem oly könnyű feladat Hogyha Grodnót, Ossoviecet, Novo-Georgievs zket és, Ivangorodot összekötjük a felső Búgnál levő Grubieszovval és onnan vonalat buzunk északi irányban Grodnó felé, akkor megjelöltük azt a terülepedóüzőimk és seigédhiaijóilk vitték keresztül, ment szükséges volta pairitiriaiszálliott,alkat .nemcsak a hatásos védelemhez szükséges! dolgokkal! ellátni, bainem kellő mennyiségű élelmiszert is rendelkezésükre bocsátani. Az ellenség -összes vállalkozásait, melyeiket a megszállási elten ,megkísérelt, meglhiusitohtu'k. A stratégiai helyzete miatt fontos sziget birtokunkban van. (Egyidejűleg egy francia: torpedóüzőraj egyik könnyű .cirkálónktól kisérve ós támogatva az Isola de Lagasta mellett elpusztította a tengeralatti kábelt, a búvárhajó- és az aorcplánállomásokai, melyeiknek e szigeten való létezéséről tudomásunk volt. Ezt a katonai és tengerészeti müisaaiki szempontból meni kevéssé nehéz vállalkozást francia torpedóüzok nagy körűit,ekiintessel és merészséggel hajfettákvégrie. Különösen ia Magon és a Bisson tüntették ki magukat a. kábel elvágásánál és a kábel javítási állomás elpusztításénál. Egy tengerész-, osztag, amely partraszállt, viszsziatéritekor élénk ellenséges ágyútűz alatt, állott. lAz osztag a Magon fedezete alatt visszatért és csak egyetlen embert veszített. Plagosa, melynek megszállásáról az olasz tengierós,ze(ti vezérkar- ezt |i bőbeszédű jelentést adta ki, egy lakatlan kis szigetecske az adria tenger déli részében, de jó távol a többi dalmát szigettől. Közelebb esik a,z olasz, tengerpartihoz, mint a dalmáthoz s. aiz olasz Tr&miti isz,ligeteiktől >miár lalig hatvani kilométer váíiaisiztja el. A sziget maga alig két kilóiméter bosszú s egy negyed kilométer széles, - ... A banditák. Zürich, július 29. A Párisi Journal tegnapi számában, hosszabb tudósítást közölt az olasz sajtóhadiiszálláson levő munkatársától. Ebbe a tudósításba igen érdekes: sajtóhiba csúszott be, melyet a Journal mai számában mentegetődzve igy igazit helyre: — Munkatársiunk tegnapi cikkében a következő passzust: „a frontra való utaztában a király kocsijából Salandra látta a nagyszerűen harcoló nápolyi és palermói banditákat (brigando,), akik az Isonzó-fronton, oly hősicsen küzdöttek". E helyett az olvasandó: „'látta a nagyszerűen harcoló nápolyi és palermói ezredeket (brigadfes) stb.". Kár volt kiigazítani; az előbbi mondott igazat. bombázása. | tet, ahol az orosz centrum,tartózkodik. Ennek j a területnek háromszáz kilométer a sz,élessége kelet felé, ahonnan a. terület piramis formában nyomul nyugati irányban. Ennek a piramisnak a csúcsa a novogeorgievski vár. Az ellenségnek tehát elég széles az összeköttetési vonala Oroszország belsejével. Ha azonban figyelembe 'vesszük, hogy ChcJimtól BrestHLitovskon át a bjélostoki ut feléig levő, orosz terület rendkívül mocsaras és szállításra, valamint közlekedésre alkalmatlan,,akkor az oroszok összeköttetése két földnyelvre szorítkozik. A déli földnyelvet, amely megkerüli a mocsarakat, máris, elzártuk. Az ész,aki földnyelv még nyitva áll számukra. Brest-Litovsk és Bjelositok ,között több jó ut visz északkeletnek Minsk és Vilma felé. Természetesen nagyon fontosak az oroszokra nézve a vasúti vonalak. Az orosz centrumból hat, többnyire kettős sinpáru vasút vezet keletre. A legdélibb ágat, az ivangorod—cholmit ugy, ahogy mi elvágtuk. A legészakibb ,a varsó—vilna—pétervári, legközelebb szintén a kezünkbe jut. Tehát az -oroszok összeköttetése ezen a réven is érzékenyen fenyegetve van és a Narevtól délfelé előnyomuló GUI-