Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-29 / 180. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG. Szeged, 1915. julius 27. Ot ajánlat versenyez Szeged lisztellátásáért. (Saját tudósítónktól.) A pénteken, délután összeillő rendkívüli közgyűlésre nagyjelentő ségü feladat megoldása vár. Azok a tanácskozások, amelyek napok óta intenziven, folynak arról, 'hogy mikép biztosítsák a város lakosságának liszttel való ellátását, véglegezés vé gett a tanács csütörtöki ülése elé kerülnek azokkal a® ajánlatokkal együtt, amelyek eb bein az ügyben: a városhoz beérkeztek, A közgyűlést előkészítő tanácsülésnek minden, esetre nehéz /dolog lesz, mert ennek a kérdésnek helyes megoldása a sok tapintat mellett alapos hozzáértést és 'éles előrelátást igényel. 'Kifejtettük már több izben, hogy a liszttel való ellátásnak milyen pénzügyi nehézségei, sőt bizonytalanságai vannak, amig ezzel szemben ott áll a könyörtelen tény, hogy a lakosság! számára kenyérről! kell gondoskodni. Minden esetre megnyugtató az, 'hogy a hatóság minden -irányulag óhajt tájékozódni, tanácskozásokat folytat, minden bejelentett igényt meghallgat, tudomásul vesz, szakértőkkel folytat megbeszéléseket, szóval nagy körültekintéssel igyekezik eljárni. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ma munkatársunknak egyébként a következőket mondta: — Egyelőre annyit mondhatok és ezt sziveskedjék megírni, hogy legyen nyugodt a város közönsége, a tanács mindent elkövet, hogy elegendő, jó minőségű kenyér legyen. Részletekkel most még nemi szolgálbatok. A tanácsi csütörtöki ülésén készíti elő ezt az ügyet, javaslatából, amit a közgyűlés elé terjeszt, az, ügy minden fázisa megismerhető lesz. Tudomásunk szerint nyolc szegedi kereskedőnek az ajánlatán kivül, amelyet már részletesen ismertettünk, tárgyalásban áll a város Back Bernát kivételével, a szegedi malomtulajdonos,okkal, akik szintén együttes ajánlatot tettek, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, a Magyar Általános, Hitelbank szegedi kirendeltségével és a hódmezővásárhelyi maiomtulajdono sókkal. Az ajánlatok egyike-másika csak arról szól, hogy a gabonát vásárolná meg a városnak, amennyiben, az a Haditermény Részvénytársaságtól nyert vásárlási jogát reá ruházná. Ha a hatóság az ilyen természetű ajánlatot elfogadná, akkor külön kellene gondoskodni ,annak •biztosításáról, hogy a gabona megfelelő árért megőröltessék s a liszt minél méltányosabb áron és minél könnyebben a közönséghez jusson* Sok függ termé szetesen attól, hogy ,az ajánlatot tevők milyen kamatláb mellett hajlandók a pénzt a város rendelkezésére bocsájtani. A mennyiben a kölcsöraniivelet előnyösebb feltételek mellett lenne lebonyolítható ugy, 'hogy a város az egész tranzakciót két részre osztja, abban az esetben nem idegenkednénk ettől a kettéosztástól. Amennyiben a tranzakció együttesen bonyolítható lle, anélkül, hogy a város súlyosabb pénzügyi féltételeket kénytelen elfogadni, ezt a megoldást ítélnénk helyesebbnek. A kamatláb mellett a provízió kérdése, az őrlési költségek is számításba jönnek természetesen,, amint nem lehet tisztára egy-egy kereskedő dolga az sem, hogy a lisztet milyen üzleti rezsi felszámítása mellett adja tovább. Az az ajánlat például, amelyet nyolc szegedi kereskedő nyújtott be a város hatóságához, sok kérdést hagy nyitva. Nem tudjuk, hogy az eddigi tárgyalások során ezek menynyiben, tisztázódtak, de fel kell említenünk, hogy nincsenek meghatározva az ajánlatban azok a feltételiek, amelyek mellett a város a pénzt kapja. Az őrlést egy szegedi malommal fogják végeztetni, nem jelölik meg közelebbről azt a legmérsékeltebb hasznot, amely melleit a lisztet a kiskereskedőknek és pékeknek továbbadnák; csak nagyon általános biztosítékot nyújtanak arra, hogy a szükséges lisztmennyiséghez mindenkor mindenki gyorsan fog jutni; nem nyilatkoznak az eladási ár közelebbi méreteiről. Nagyon helyes azonban, az ajánlatnak az ai kitétele, hogy nem érdeke a városnak, hogy a lisztkereskedelem megszűnjék. Ezt bizonyára szem előtt fogja tartani a hatóság és a közgyűlés is. Minden esetre üdvös, hogy ezért a kitűnő üzletért ilyen nagy versengés folyik. Csak azután megmaradjon ez a versengés akkor is1, amikor arról lesz szó, hogy a város közönségét minél jobb liszttel kell kiszolgálni. A közgyűlés tagjai 'hihetőleg az ügy jelentőségéhez mért komolysággal fognak feilalikózni a tarrács előterjesztésével és az ajánlatokat a város egész közönségének érdekéből .fogják mérlegelni, amikor határozathozatalra kerül majd a sor. Szegedi osztagok a Száva mentén. (Saját tudósítónktól.) iMia julius 28-án I vau -egy esztendeje, hogy Szerbiának elküldtük a hadüzenetet. Szerbiával azóta kissé feífügogisztattük ia végső leszámolást, mivel a protektorcíklkal kell előbb & dolgokat elintézni. A szerb határt teranésztcsen mindenütt őrizzük. A batáron szegedi -osztagok i® vámnak, főként niunikáscnapatok. Ezek közül most több rövid szabadságot kapott és elmondották, miként állnak a mieink Botár országának határán. — Az 1915-ik esztendőben eddig hagytuk a szerbeket. Azok is hagytak mánkét, ugy, hogy elég furcsám fest ez a mi állapot, Mi egész i otózkedésünkkel jeleztük, hogy 'egy iki.sisé szabadon engedjük őkiet .léLekzani, Viszont a. szerbek is határozottan ugy viselkedtek. bogy abból mi: dönt lehetett kiolvasni csak azt nem, hogy át akarnak ® mi országunkba jönni: nagy -oiffeuzivám, — ahogy ismételt n.isi nyilatkozatban leadták aiz emtenitie sajtója íSizáimária. 'Sokkal több esze van a szerb hadvezetőségnek, semhogy gyöngítse nem valami miaigy hadseregét •esetlege® előretörésékikel. Az /az álláspontjuk, hogy a hatalmas Ruisszia és a világ legtöbb emberét számláló ,angol hirodiailo-m, na meg Francia- és Olaszország lépjenek offenziába, no pedig ők, akik a monarchia sorkatonaságának legelső, borzasztó lökését érezték. A szerb hadseregbe,® az a. vélemény, hogy a monarchiával nagy ütközetekre nem kerülhet többé sor, inert: il. ha! Oroszország győz szövetségesei segélyével, az esetben a monarchia nem is gondolhat uj szerb hald járatra, (erre ma, már bizonyára nleim száimibanak.) 2. ha meg a monarchia és szövetségesei győznek, úgy nem bolond Szerbia, hogy bármiyen elfogadható békébe bele ne egyezzen. A szerb had-toreg halngiuilatára és álláspontjára jollieirnzc, hegy a katonáknak legalább az egyharmada állandón — fölváltott turnusokban — szabadságol élvez. De aiz is beszédes, momentum, hegy a Száva és Duna mentének alapos megerősítési munkálatait nem végezték el. Ez természetesen nem. zárja ki azt, Ihogy berni, Valj-evó, Araingyelovác vagy más vidékeken nem készülték-e föl igen erős védelemre. Ezt hadLa viatikusaink közül sokan megmondhatnák, mert ők e várostok körül kalandoztak sőt jóval Kraguje vácon tál is berepültek. — Szerbia külömibn az ádtei tavasz óta gazdaságilag jóbban, áll1, száutotitak, vetet- ) tek, aratnak, — igen, ma araltuialk Szerbiában, izaívartailanrul ,mindenütt, vian élég .munkás kéz és állitólaig jó termésük iis fesz. Terim-éiszetesiein a ,folyókon ininen mi is jé példával! járunk elő, má is learattuk ,a gyönyörű isitenáklást és nagyban csépelünk. A határ mentén ha itt-ott néha ágyú is dóráid, ez főként amiatt történik, mert szerb-francia aviatikusok fölfedeztek buzakazlakat és cséplőgépeket s ezeket akarják tönkretenni, fölgyújtani. Persze most már minél beljebb rakjuk a kazlaikat. A francia aviatikusok különben elég isürii vendégeink, ide eddig nem veszélyesek. A péterváradi hidat akarja mind fölrobbantani és eddig már három repülőgépükei lelőttük, Mlouidanuink sam iheOll, hogy ia fomtois Ibid mia is ép. — A szegediek osztagai főként K. község körül csoportosulnak. Az élet már nagyon is egyhangú, ha szabad igy mondani: unalmas. Nem tudunk szórakozni, rossz ám szép Szeged aszfaltját nélkülözni. Már a nagykörúton kivül eső résszel is í negélégednémk! iSziombaitckon összejövünk, beszélgetünk, nagyokat eszünk, még nagyobbakat innánk, db ezt is meguntuk. Kártyázni se szeretünk. Egyetlen szórakozásunk, ha ia harctéri helyzet részleteit beszéljük uiieig, latmiben május óta! tényleg nemes élvezetünk Hehe. Vajda Jancsi prímás pedig hóna alá kapja ia füstös harci szerszáméit és olyati szépén húatea, Ihogy ugy muzsikálni mia már italán egy magyar cigány se tud. A szegedi gyerekek szörnyen büszkék rá. Aztán sokat évődünk Joachim Farenic cieil is, a szegedi piktor-hadnaggyal. Mindig aizit mondjál, hogy egy ilyen lövész, mint ő, jogosain- várhatja már a bekét és dühös, ha a szerbek átpuskáznak, kétségbe vonja művészi érzéküket s valósággal homokká,tsyák mögé rejtőzve festeget,. Ha cigány, 'meg művész, na mag ügyvéd (elsősorban dr Szivessy Hehell) nem akadna köztünk, talián az unalomtól át, is járnánk ia - túlsó oldalra. A múltkoriban láttuk a fővezérüket. „Maigyiar kialtonai imádják és ugy bíznak benne, .ahogy ^ igen erőskezű magyar generálisban illik_ Meg osak lannyit, hogy «sn monitorjainkra még ma is hdragjaaJ ^ szerbek - valósznü jogosan, a szegediek, akik * déli tottiak kissé haza, hogy ^ aztán odafent, mit csinálunk ' '