Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-29 / 180. szám

V Budapest, julius 28. (Közli a miuiszterelnöki sajtóosztály.) Olasz hadszíntér: Tegnap az olaszoknak a Doberdoi fensik ellen intézett támadása is ellanyhult. Helyenkint ínég hevesen ágyúztak, egyébként erőlködésük már csak szórványos és erőtlen előretörésekre szorítkozott, melyeket könynyedén vissz auí asi tottuk. Ezzel a nagyarányú harcokban sziinet állott be. A görzi grófságban tehát, miként az első, a hasonlíthatatlanul hatalmasabb második csata is a támadó ellenség teljes kudarcával végződött. Az olaszok ezúttal Monte-Sabetiino és a tengerpart közti, mintegy 30 kilométer széles területen legkevesebb 17 gyalog és népíölkelő hadosztályból alakított 7 hadtestet vetettek harcba és ember- és anyagáldozatra való tekintet nélkül minden áron át akartak törni. Az olaszok összes veszteségei 100,090 emberre becsülhető. Csak a történelem fogja megállapítani az értékét azoknak a hadi tetteknek, melyeket diadalmas csapataink és vezetőik e védelmi csatában véghez vittek. Rendületlenül és rendithetetlenül állanak csapataink még mindig ott, ahol két hónappal ezelőtt az ellenséggel szembe néztek. Ez szól nemcsak a görzi állásainkra, a melyekért két csatában heves vetélkedés folyt, hanem a monarchia délnyugati határának védelmére választott egész arcvonalunkra. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Budapest, julius 28. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Julius 27-én reggel könnyű cirkálóink és torpedóegységeink sikeres támadást intéztek Anconától Pesaroig terjedő vasúti vonal ellen és eredménnyel ágyúzták a tengerpart mentán az állomások telepeit, a pályaudvarokat, raktárakat, őrházakat és vasúti hidakat; több mozdonyt és számos vasúti kocsit tönkre tettek. Fanoban egy vasúti raktár lángba borult, aminek következtében erős robbanás történt. Egyidejűleg tengerészeti repülőgépeink sikeresen bombázták Anconában a pályaudvart, egy üteget, a laktanyákat és katonai építményeket. Ez alkalommal a rendező-pályaudvart igen erősen megrongálták és sok vasúti jármiivet elpusztítottak. Egy kőolajtartóban tüz támadt, amely még harminc tengeri mérföldre is látható volt. Valamennyi egységünk veszteség nélkül vonult be. Ellenséges tengeri haderő nem mutatkozott. Flottaparancsnokság. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Japán hang az európai beavatkozásról. Mint már jelentettük, jelenleg az oroszjapán szövetség és az ezzel összefüggő japán ! közbelépés az európai harctéren élénk meg- ; beszélés tárgyát képezi ,a 'francia sajtóban. ; Most az Excelsior egy előkelő japán diplomatával való interjút Iközöl erről a tárgyról Ez a diplomata pyilvánvalóan a párisi japán követ, Motono, ,afci az intervencióról a következőképpen nyilatkozott: „ön túlságosan hirtelen az Ítéletében, ha az én földjeimet hajlandóknak gondolja arra, hogy az európai harctéren küzdjenek. Hogy megmondjam az igazat: ez az eszme nem talál nálunk visszhangra. Sértés nélkül legyen mondva, nálunk egy kissé csodálkoznak, hogy az önök ujságirói egymagukban akarják ezt a problémát megoldani. A mi kormányunk nem volt oly gyors e kérdésben s ma sem az. Azok a karókkal való kis intések néhány francia iró részéről elkorázottakuak látszanak és az a vényemény gyökerezett meg nálunk, hogy a szövetségesek csupán csak színes csapataik számát akarják növelni. Ami az oroszokkal való szövetséget illeti, azzal szemben a japán sajtó legnagyobb része jóindulatu. A nagyon elterjedt és olvasott Osaka Asehi korábban cikkezett ebben az irányban, jnint az orosz lapok. Ennek a vidéki lapnak nagy a befolyása, de azért nem képviseli a közvéleményt oly mértékben, ahogy azt európai értelemben szokták megítélni. Nálunk ritkán vannak akkora áramlatok, amelyek a kormányt befolyásolják. Aimi Kiaucsout illeti, nem a nép inditatta akcióra a kormányt. Kevés'bbé tartotta szem .előtt az „Ázsia az ázsiaiaké" néven ismert álmot, mint Inkább eleget tett a japán-angol szerződésnek, mig az európai hadviselést illetően nincs szerződés, mely erkölcsi nyomást gyakorolna a japán nóplélekre. És ha a néphangulatot akarnók is ebbe az irányba terelni, ezzel már elkéstünk. Áz anyagi nehézségek e tekintetben nem legyőzhetetlenek ugyan, de fennállanak és ez már egymagában elegendő. De ettől eltekintve, nálunk tudják, hogy erre a problémára vonatkozóan magában Franciaországban sem egyetértöek a vélemények. Egy szóval, nyíltan megmondhatom önnek, hogy maguk között a kabinetek között erre vonatkozó tárgyalások sohasem voltak folyamatban. Egyébként neim szabad megfeledkezni arról sem, hogy ha Jiapán hatszázezer embert küldene, megfelelő kompenzációkat kérnénk, melyeknek a teljesítésére nincs kilátás. Anglia szövetségese Japánnak. Vájjon megengedné-e az akadálytalan japán bevándorlást Kanadába? Megengedné-e ezt Ausztráliába és egyéb gyarmataiba? Vájjon engedne-e nekünk szabad kezet Khinában? Nem! Adnának-e a szövetségesek Japánnak pénzt egy nagyszabású terjeszkedésre? — Igen, — de vájjon leszállitanák-e a vámtarifát európai bevitelünk érdekében? Nem! És igy van ez a többi kérdésekkel is. Az én határozott véleményem tehát az: a japánok nem fognak Európába jönni! S?eged, 1915. iV. évfolyam 180. szám. Csütörtök, julius 29. fs.rketzttié; Káráax-ntca 3. Tdgfejasxáia: 305. 1 Egy« szám éra 19 gaér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6"— egy hónapra K 2"— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K 14.negyedévre K 7— egy hónapra K 240 ; Kiadóhivatal Kárász-ntea f Telefonszám: 81. ! Egyes szám ára 10 flllér. ^