Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-28 / 179. szám

Szeged1, 1915. julius 28. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 HIREK oooo — UJ SZÖVETSÉGI GYÜRÜK két és három koronáért kaphatók a Délmagyar­ország kiadóhivatalában. — Rendkivüli közgyűlés. Junivs 30-án, péntekan délután 4 órakor idir. Cicatricis Lajos elnöktéisével rendkivüli közgyűlést tart: Szeged •város törvényhatósági bizottsága. A rendkívüli közgyűlésinek mint már meg­írtuk, két fontos tárgya van. Az egyik la: vá­ros jövő évi íisiztsziikiséglietórőll való gon­doskodás, ia. másik iái városi tisztviselők fi­zetésrendezése. A Iközöinoágnirikl Uiiisztfieil való ellátásáról véglegesen ínég ifflem döntött a hatóság. Hia sikerül megállapodásira jutni a szegedi miallomtulaj dcwosickkail és tisztikere®­bedőkkél, akkor iá száz vaggon búzát, amely­re a miniszter engedélyt adott, velük vásá­roltatja meg a hatóság. A tanács rendkivüli kÖzigyűlésre már konkrét javaslattal fog előáilaini. A tisztviselők fizetés reimfazését illetőleg kijavított fölterjesztést fogunk a miniszterhez küldeni, amelyet hétfőn délu­táln állllapitatt meg a szervezőbizottság, a mellynak ülésével külön cikk ikerétében fog­lailíioziunlk. A rendkivüli közgyűlésen Tas­chler lEnöne főjegyző fogja előterjesztem i az ügyet. — A református egyházközség segélye A fjüKigetfi református egyházközség évi se­gélyét 1911-ben 6000 koronára emelte fel a közgyűlés; 4000 koronáról, Az idei költség­vetés azután ia súlyos pénzügyi lilolyzetre való 'tekintettél 4000 koronára neduíkáillta a reformátusok segélyét. iMosít nlz egyházköz­ség terjledleilmes beadványban fordul a ta­nácshoz és aiz uj nend'elikezés megváltozta;­táeát illtetve a régi segély vlsszaáíllitását kéri. A református egyibázlkiötzség kérésié in­dokolt mert nem forog fenn olyan ok amely megmagyarázná, hogy miért, ép ennek az egyházközségnek a jsteigélyét szállították le. — Glattfelder a Szent Istvánnapi szónok A budavári koronázó beimptoimban aiz idén •Szient Jiatván király napján az ünnepi szent beszédet a hercegprímás' felkérésére dr. Glattfelder Gyula csajnádi megyéspüspök fogja motadani, míg az ünnepi körmienetet a bihoros-bereegprimás vezeti. — Kitüntetés. A hivatalos lap jelenti, hogy Ferenc Szalvátor főliieiroeg, mint az ciswtrák­miajgyar monarchia VöiröisdKereiszIt egyesü­letének védnökibélyie|ttit|se|, a katonai hsidi­egészségápolás körül szerzett különös érde­mei elismeréseül Lázár Antalnak, az osztrák Vörös Kereszt Wien 1. számú önkéntes egészségügyi osztálya adminisztrál óráinak és segédorvasának a Vöniös Kereszt ezüst ér­demrendjét badiékiitménryeli adományozta. Lázár Amitall, aki szegedi születésű, ahova ínég most is rokoni és baráti kötelékeik fű­zik, a mozgásit, ás óta működik a harctéren, az egyik mozgó sdbészcsoport köteliékében s a „tűzkeresztséget" még a múlt év szep­temberében nyerte Lubaiczownál. Tehetsé­ges és inagyjövőjü újságíró, aíki a háború kitörésié óta tellljesiit a harctéren szolgálatot. — Címadományozás. A király Eisen­stadter Ignác niagybeosIkiereM nagykeres­kedőnek, törvényszéki, volt ülnöknek, at ke­reskedelmi tanácsosi cimiet adományozta. — Szegedre helyezett piarista tanárok Hénap Tamás kiegyesremdi rendfőnök Uitz Mátyás és Ohnmacht Nándor piarista taná­rokat Szegedre helyezte. — Uj 46-os hadnagyok. A hivatalos lap hétfői száma közli, hogy a király lipkai Lipkai .Zoltán, Faragó Zoltán és Molnár Sándor 46. gj nlogezredbeli tartalékos zász­lósokat hadnagyokká nevezte ki. — Szeg di katonák kitüntetése. Akiráb Botira Sándor 46. gyalogezredbeli hadnagyot ,aiz. ellensóggeil sgejmben tapusiitott vitéz ma­gatartásáért a Signurn llaiudissalt tüntette ki. Elsőosztályu vitézségi éremmel tüntették ki a 3. honvéd huszárezredben: Lábos András szakasz vezet őt, második osztályú vitézségi érmet kaptak: Wéber József törzsőrmester, Császár András és Ocské Imrie sízslkaszveze­tők, Kiss Mihály, Kávai'József és Fehér Já­nos tizedeseik, Lalik Imre járőr ze velő, Ju­hász Imre és Pap 'Fábián huszárok. Bronz vitézségi érmet kaptak: Juhász Károly őr­mlesiter, Niagyfialusi Ainclrá® és Nagy József huszárok. Az 1. honvéd lovas tüzér-osztálynál bronz vitézségi éremmel tüntették ki: Ti­ezere Pál szak asz vezetőt, Tóth Imre, Ba,uer János és Vimláti Kde főtüzéreket, Németh József, iKajanovics Vince, IBellíák Ferenc, Berecz József, Dresizitó József, Maijor And­rás, Juhász Ferenc és Vajai Mátyás tüzé­reket. — Magyar levelek a német postán Németországi lapok ma érkezett számában olvassuk a német postaigazgatóság ren,delel tát, mely megengedi, hogy Ausztria és Ma­gyarországba, magyar nyelven ivott levele­ket is lehet küldni. Eddig ugyanis nem le­hetett, miért a német pcstalii v utalok ban main .alkiglmlazliak magyarul tudó cenzorokat. Végre .belátta a német pcista, hogy magálhoz méltóbban cselekszik, ha megnöveli cenzo­rainak számát, mint ha tovább is kizárja s minthogy bajkot lállá llreljyeai a szövetséges imiagyairok nyellvét, — Levelezőlapok hadifoglyokkal való levelező re. A hadifoglyokat gyámolító és tudósi tó hivatal a, kereskedelmi \ IMinfezter engedélye alapján a had'ifogüyokíkial való le­ve|tezéei céljaira a postahivota,lóknál is kap­haltó levetezőliapiofcat hozott forgalomba. A levei|ézőlapeík háromféle színben jelentek mag, úgymint: Szerbiába ismert, vagy is­meretijein hejHyem tartózkodó hadifoglyokkal való levelezésihez sárga; Oroszországba is­mert, hdlyeth. tartózkodókkal! való levelezés­hez zöld és ismeretijein tartózkodása orosz hiaidifogságbán levők részére kék szinü papí­ron nyomtatva. A levelezőlapok ára dara­bonkint 2 fillér. :A levelezőjapek e három­fajtája a Szeged 1 számai postahivatalhoz már megérkezett és árusítását megkezdték. férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonscs-u. 6. Széchengi-fér 17. Telefon 854. Telefon 855. — A harctéri halál. Notnagel bécsi tr_ vosltiainár előadást tartott Bécsiben arról, váj­jon: a harctéren bekövetkezett hirtelen halál íáj(ta.l mas-e? Mintán ez a; kérdés mto&t ól!y­alrnnyira aktuális, érdékes lesz .az előadás aliapgondolat át Mfrissiieni: Amikor a ka­tonák a harci zajban előre törnek, minden szelifemi tevékenységük, mindlein aikaratnk és érzésük egy cél) körül összpontosul, aimefly akikor meimerntáin a legfőbb és egyedüli cél. Ha ebben a Miki álllalpotában a harcost*' hir­telen lövés éri, aimeJy rögtön) megöli, akkor a halál minden fájdalom nélkül következik be. Még ;albhan a pillanatban sem érzi, a fájdalmat, iáimkor ,a golyó, ma: eljuk a ko­ponyájába' 'fúródik. IMiert ,a fájdalom éírzeté­niék az idegvéigelkrél a tudat központiiába, va­gyis az agy velőbe kellene futnia. Ez azon­ban időt igényeli, sői, mint azt Helmholtz pontos méréseikkel kimutatta1, sókkal több időre, van szükiséigie, n.ínt azt eddig álltaláhan hitték. A igoiüyó gyorrajságn ririgyóbb mint az idegviezatéké. A golyó élőbb átüti a bőrt szét,szakítja az izmclköt, iszétrepcsrti a csarr­tdkat, majd magát az agyvelőt, wmwV utóbbi ép azért már megsizüi.t. működni, mire a fájdialain éi'zete a. tndintiWa jutna. De más példákkal .is igazolható ez. A legfőbb sebe­sült, akkor ébred siebeisü'áírérek a tudatára', aimikor vérének aiz ömlé&e figyfimeztictj arra, vagy pedig leiroigy a fődre. Magát ,a lövést tehát nem érezte cigik fizikailag is meg­mérhető bizonyos idő .felfagytávall é:ú á fáj­dalmat. — Hogyan szoknak le Amerikában a dohányzásról. Chicagóban Kretz D. dr. eey páciensét ugy Lszelktatita, V; a, dohányzásiról, hogy az illliető szájüregéi k egy r eréét be­kente pokolkővel, Miikor ntárta irrogkinál'ta az iigv íkeefeM pácdieirst «igare.ttávaiT, az a. legelső szippantás után nrdórral dobta el a cigarettát azt állítja, hagy rettenetesetn1 kefl!­lemíetten szaigu volt ia fűst a szájában. Kretz dr. megáillapitottla, hogy iezt, a bűzt az ezüst­n itráltmaik a. nikctinnal való keveredése idézte ellő. Ugyanez a hatái? ugy i® elérhető, ha szánkat .gyönge pokYkőoMatta! kiöbMtjük és utána rágyújtunk Egy szippaütágisal töb­'bet, nincs emberfia, aki teez. (Eraen eljárás eltierjesztésére Illinois-ban egész társaság kieilletkeiziett ós minKiazokn.ál ®Hkialiml9zza ezt a módszert., akik lle ,aik?'mhlk iPzokn'i a. dohány­zásról'. Eő.feg kiaima^zkerban tevő 'fiuk a páci­ensek. A. pokólkőoílktetiuaík a hallása nern­pillamiaitnyi, hamiem tartós. Mondják, hogy . aaoík az urak és hölgyek, lakik csak egyszer is fciöbllitették a szájukat illyen oldattál, hu­•zalmtosain 'taiitÓKkbdtiak ,á idóliáinyzástól!. — Albán babonák. Albánia naiv hegy­lakói műveltség dblTigábaln még ma is rét tar­tanaik, ahol a többi európai népek évszáza­dokkal! sőt évezrediekkel azelőtt. Azokban a természeti jielénsélgekibeu, amelyeket kez­detleges észjárásukkal ímegértieinii nem tud­nak, földöntúli hatalmak működését látják. Mint a régi görögök, ők is abban, a hitben élnek, hogy laz elhaltak 'hozzátartozóik csa­ládi életében továbbra is részt vesznek. Lát­hatatlanul ott üllneik a tűzhely azon részén, amieillyeit. két kővel jeliöilltók meg az ősök. Ez a Ihely szent és megóvandó mindteta) tisztáfa­lialnságtól. Az erőszakios híailálllail elpusztultak lelkei gyikosaik Mikét még a túlvilágon is üldözik, ép ugy, amit azt Platóban talál­juk, vaigy laminlt ezt Dante szemlélteti aini­kio(r a. poíkiollhan jártában, Ugolinovat és Ruggiiero éirsekkel tálálkozik. Halott,aik szá­jába a görögök és rómaiak módjára ők is pénzdarabot helyeznek, bizonyára belépő dijul a túlvilágba. A holttestekét gondosan őrzik és különösen állatok érintésétől! óv­ják, mert küllőmben az elhalt nem lehet ré­szese ia. túlvilági boldogságnak. 'A lepráben elhunytaikat a temetőn (kivül temetik el, nehogy a többi hatottat megífertőzzék. Go­nosz embereik, mint az uzsorások, fösvények, árulók nem találnak a sírban nyugtot, ha­nem mint undorító démonok ,bréyongap:la k körül a világban. Hisznek abban, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents