Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-28 / 179. szám

2 DÉLM AGY AR0R9ZÁ G. Szteged!, 1915. .i uli us 28. Olaszország municiószállilása nincs bizfosifya. A Kölniscfie Zeitung irja: Az olasz minisztertanács foglalkozott a municióhiány kérdésével. A Corriere della Sera követeli, hogy a municiógyártásra alkalmas munkásokat a frontról hívják vissza. Olaszország iriuniciószükségleíe nincsen biztosítva. Az olaszok szuronyharcából. Zürich, julius 27. A Secolo a következőképen irja le azt a támadást, melyet az olasz csapatok intéztek Podgordnál az osztrákmagyar állások ellen: — Juliius 18-án 'heves ágyútűzzel kezdődött el a csata. A középkalilberü olasz ágyuk lövedékei záporként bontották el az ellenség pozícióit. Miután ez megtörtént, a gyalogság nyomult előre. Miikor a katonák az ellenséges iövészárkokboiz száz méternyire értek, megszűnt az ágyútűz és megkezdődött la szurony roham. Az olasz csapatokkal az irredentista vidékről való ötven önkéntes is együtt harcolt, közöttük a bolognai egyetem tanárai és növendékei. Mint az orosziának küzdöttek, a legelső sorokban* Vezetőük a 'hetvenéves: Lavezzari garibaldista volt. Közvetlenül a lövészárkok ,előtt eldobta zubbonyát és látható lett rajta a garibaldisták vörös inge. A következő pillanatban golyó fúrta át a mellét ,s ott halt meg a csatatéren. A támadás igen heves volt és az osztrák-magyar csapatok csak nagy küzdelemmel tudták megtartani lövészárkaikat. Törökország ügye az olasz minisztertanácsban. Turin, juliius 27. A Slampa római levelezője irjia a .következőiket: A tegnapi miniszter,tanácisbain ta külügyminiszter ia dióié niáciai niapi .kér déseikről ado tt fel v ilágosit áscikiat. i Sonnino .az osztrák-magyar Vörös könyvről beszólít ós a miniiaztentianáios szabad kezet ado't fiki a válaszra. A miniszterek ezután eszmieioserót tfcjlytaititak Törökország magatartása ügyében. A .gialantai affér, ©melyben a török hatóságok elkiotazitak ©gy Mondella nevü nagy icilltez vontatágőzöst, éliéuilten ifegilalikiazitiaitífa a minisztert, anácisot, Sonnino .is,mertette .az esetet miniisZtertáirsai lellőtt. Végül elhatározták, ihogy energikus formában fordulnak a római török követhez, Naby bejhez. A minisztertanács fcigiialknaott ászul a hírrel is, hogy Bulgária megtámadja Szerbiát. iHia ez .a ;m©gerőstetten ihir valóra válik, rendkívüli ifiontossággaíl1 hiirria Olaszorszájg érdekeire, de maguk ,az olaisz hivatalos körök is meg vannak győződve, hogy .Bulgária nem lép lakóiéba. Eminek dlaeára azonban a 'helyzetet a Balkánon rendkívül komolyan ítélik meg. Olasz izgatás Németország ellen. Lugano, julius 27. A Messagero panaszkodik a fegyveres segítség miatt, melyet Németország nyújt szövetségesének az olaszok ellen. Mikor ugyanis az osztrák-magyar csapatokat Galiciában német csapatokkal váltották fel, ezzel annyi osztrák és magyar katona szabadult fel, hogy velük sikeresen ellenállhatnak az olasz támadásoknak az Isonzo-vonalon és az Alpesekben. Bár a német fegyveres segítség nem közvetlen, azonban mégis olyan a helyzet, mintha Itália máris háborús állapotban lenne Németországgal, ugy, hogy a hadüzenet szinte felesleges. Azért tehát hogyha a még hiányzó formalitások esetleg holnap beteljesednek és Olaszország hivatalosan is háborút izén Németországnak, senki se csodálkozzék. A doberdói csata. Höfer altábornagy mai, keddi jelentésében kiemeli a doberdói csatát, ahol az olaszok nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint eddig bármikor. A csata kilenc nap óta tombolt. Egy tüzérkáplár, aki ott küzdi a doberdói fönsikon, igy irja le az ellenség egyik támadását: — Tikkasztó jnliusi nap. Dél óta rettentő ágyúzás szól: az ellenség fövi gyalogságunk állásait. Biztos, hogy éjszakai támadás lesz. Az olasz harcmodor ez: Erős, kitartó ágyútűz, mellyel ki akarják fárasztani, meg akarják törni a gyalogságot. Morálisan és fizikailag ki akarják meri te ni hős gya!ogo.siainkat, de hiába. Nagyobb vihart is láttak ők már egy év alatt. Amig az ágyúzás; tart, senki s>e dughatja az orra hegyét a lövőárokból* anélkül, 'hogy magát sebesülésnek ki ne tenné. Ott lenn az árok mélyén olyan erős a hang, a levegő remeg, reszket, a hangok pokoliak. Mi ehez képest a nyári villámszórás? Lehellet. A hegyek völgyek, sziklák remegnek, a Csernovic, julius 27. A besszarábiai határon a julius 21-íki támadás óta aránylag nyugalom van. A mi csapataink julius 23-áti i elfoglalták azokat a határmagaslatokat, a melyek eddig az oroszok támaszpontjai voltak. Az egész Dnyeszter-fronton még folyik harc. Egyes pontokon erös ágyuharcot vívnak, más helyeken éjjeli támadásokat kísérel meg az ellenség. A m.i csapataink az elfoglalt pozíciókat mindenütt szilárdan tartják. Tegnap Zaleszcykitöl keletre további tért nyertünk. 15 ezer orosz gépfegyver. Zürich, julius 27. A Neue Züreher Zeitung jelenti: A iBirseuija Vjedomosti! együk cenzúráit cikkében azt mondja, hogy az orosz hadseregnek gépfegyverben tizenötezer darab hiánya van. Ezeknek nagy részét a német és osztrák-magyar csapatok hódították el, kisebb részét pedig az ügyetlen orosz legénység tette tönkre. A legmerészebb sakkhúzás. London, július 27. A Daily News katonai munkatársa a következőket irja: A Varsó felől érkező hirek nem nyugtathatnak meg bennünket. Gyönge reménység még va.ni arra, hegy az oroszok ,ellen,tállása a várost meg fogja menteni, de hamis optimizmus lennie1 a helyzet lényeges javulását várni. Ha Nikolajevics Miklós nagyherceg 'hadseregei Hindenburgot fel tudják, tartóztatni a Nanevná!, Mackensent visszavetik OaMciába, talán megmenthető a város, különben pedig kénytelen visszavonulni az orosz haderő, Ihogy a Pétervárral* Moszkvával és iKievvel való összeköttetést megőrizhesse. —A Daily Telegraph katonai munkatársa Mackensen és József Ferdinánd előrenyomulását a ltibhn—cholmi vasútvonal ellen* a legmerészebb sakkhuzásfákról porzik a levél, ugy tépdesi az; ágyuszö. A legénység kövest hall. Burnrni! Néhány másodperc múlva -már hallik a gránát süvöltő szava* mely vészes bugással; száll az árok felé. Bumm, hallatszik közelről: a gránát fölrobbant az árok előtt. Órák hosszat tart a két hangnak váltakozása. Minden kaliber üvölt. Tábori ágyú, hegyi üteg, huszcnnyelcas mozsár. Pokoli, szinte kibír,hatatlan. Emitt egy földhányásba, beletalált egy nehéz ágyúlövedék. Huszonnyolc centiméteres. Porifelhő csap magasra, deszkadarabok röpködnek a levegőben. Majd felüvöltenek a srapmellek és mérgesen pukkanva, teleszórják a romot halálos golyóikkal. Alkonyodik. A tüzérségi tűz még erősebb lett. Az ellenséges gyalogság lassan a mi állásaink felé veti magát. Csúszik és kúszik, mint a macska. Este lett. Sötét. Az ágyuk elhallgatnak. Szélcsend a vihar előtt. Most jön iá tánc. Izgatottan állunk ágyúink mellett. Egyszerre hatalmas világitólövedék szórja tele fénnyel a vidéket s utána még sötétebb lesz. A következő pillanatban megszólalnak a mi ágyúink. Tiiz, tűz! kiáltják a parancsnokok. Megszólal az ágyú, zug: a gránát. Izmaink feszülnek. Csuromvizesek vagyunk. A rettentő ágyúzás elkábít. Látjuk a tűzesőt, a gránátok állásaink ellőtt vágnak le; söprik az ellenséget. Egyszerre jön a parancs: tüzet szüntess. Lent, alattunk gépfegyver szól, az ellenség rohamra megy. Fölzug a mii gyalogságunk: hurrá! Tiz-tizenöt perc és megharsan a trombita: tüzet szüntess. A rohamot ismét visszavertük. Éljen a hős gyalogság ! nak tartja, amely csupán Hindenburg legutóbbi keletporoszországi támadásához hasonlítható. 1 Kopenhága, julius; 27. A National Tidende jelenti Londontól, hogy ott teljesen, reménytelennek tartják Varsó helyzetét. „A helyzet nem olyan fényes..." Páris, julius 27. Azok a lapok, melyek eddi'g a szövetségesek oroszországi offemzivájának szítratéglái jelentőségét tagadták, ma meglehetős,dm pesszimisztikusan nyilatkoznak. A Temps aggodalommal kérdi, milyen eredménye lesz iaz óriási csatának, amelynek monumentális arányai és jelentősége már az egyes fázisok leírásából is kiviláglik. A Figaro irja: Megint tragikus órákat élünk át. Rousset alezredes a Petit Párisién hasábjain megáll api tjia, hogy a helyzet nem oly fényes, mint az entente szeretné. Orosz erősítések lengyel fronton. Berlin, julius 27. Hágából jelentik a Táglic'he Rundschau nak: Pétenvári hír szerint onnan egyre küldenek erősítéseket Bielostolk, Brest-iLitovsík és Ivangorod felé, hozzávetőleges számitás szerint, az orosz hadseregnek ez a szárnya az utóbbi időben legalább 120 ezer főnyi erősítést kapott. Hindenburg Varsó előtt áll. Berlin, julius 27. Harms Pál irja ,a Berliner Tageblatt-bah: Hol van Hindenburg? Az utolsó időben, ez a, kérdés ellenségeinknek sok fejtörést okozott. Tele voltak kellemes föltevésekkel: .Hindenburg kegy vesztett lett, elcsapták az állásából és más ilyenféle mesék jártak szájról-szájra. Mi sem hallottunk sokáig Hindenburgról, de ez nem okozott nekünk gondot. Nekünk, niéimetekndk megvan a hírünk, hogy bízunk a vezető embereinkben. Sikereink a besszarábiai határon.