Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-03 / 158. szám

4 délmagyar0r8zág Szeged, 1915. junius 25. kiismerték az oroszok szokásait és -mindén tervüket elnyomták a kellő időben. Május 10-től junius 9-éig az oroszok 22 áttörést kiséreltek -meg, de mindannyiszor kudarcot vallottak és nem tudtak átkelni a iPnuthon. Juniuis 9-én csapataink parancsot kaptak, hogy az egész Pruth-vona-lon föl a Dnyeszterig támadásba menjenek át. Máir ko­ra reggeli megkezdte a tüzérségünk a munká­ját és az orosz állások szemmell áthatóan meg inogtak. Az orosz tüzérség kezdetben- megle­hetősen élénken válaszolt, de csakhamar el­hallgatott, két ágyujukat megsemhiisitettünk tüzelésünkkel!, a többi pedig Igen, fontos ok­ból némult el — elfogyott a muníciójuk. Este kissé alább hagyott a harc, de 10-én. reggél 4 órakor tüzérségünk ismét szót kért és ugyancsak hangosan- vitte azt. Déllelőtt 10 órakor Csernovicból is jól volt látható mint törnek gyalogosaink az or-o-sz-ok élénk tüzér­ségi tüze közepette — éjjel kaptak muníciót — az ellenséges állások ellen, örültek módjára lövöldöztek az oroszok, -de a mieink közül nem rettent vissza egy sem. A harc lefolyásá­nak részletei egyébként: Az -oroszok areél­tániadásra készültek elő és minden figyelmü­ket a zuezikai ,hídfőre irányították. Itt azon­ban lovasságunk csak maszkírozta a táma­dást, ellenben főerődnk balszár.nyukat támadl­ták meg. Több óráig tartó kézitusa fejlődött ki, mély az oroszoknak Sadagora felié Való menekülésszerű viiszavonulásaVa! végződött. Reggel 4 órakor Papp alezredes törzskarával már Mahalában volt. Most Bojannál szedték össze az oroszok erőiket egy utolsó elilentál­lásra. De ez is összeomlott, aminek logikai következményeként az oroszoknak Osztrák­és Orosz-iNovosielicát is ki kellett iiriteniök. Nyugati irányban- Rakancze vidékén- ugyanaz a sors érte őket, ugy, hogy sietve vonultak vissza besszarábiai területre erősen szoron­gattatva és üldöztetve a mi csapatainktól1. Vasárnap, junius 13-án- Csern-ovic azon örömteljes gondolaton éd-el-eghetett, hogy bu­kovinai területen nincs többé orosz. Két nap­pal későbben persze az oroszok :uj erők be­levonásával ismét támadást kezdtek meg a határon, de a kísérletnél tovább nem halad­tak. A véres csatározás-o-k árát mindig az oro­szok fizették meg. Ránk nézve sem! mentek végbe e csaták veszteségek nélkül, de az oro­szokéhoz viszonyítva, a mieink csekélyek. Ma az összh-elyzet igy jellemezhető: Északkeleten és nyugaton, -egészen a besszará­biai határ mentén állunk -és visszautasítjuk az ellenség hol gyöngébb, hol hevesebb összes támadásait. Mert az oroszok -nem szívesen nyugszanak tele a Bukovinából- való kiűzeté­sükbe és kétségbeesett kísérletekkel 'próbál­koznak. A dolgok jelen állása -mellett azonban nem tételezhető fel, hogy az -ellenség e kísér­leteivel babért arat. Az aláaknázott Románia. (Hogy dolgozott az orosz Ochrana román földön. — Oroszország a titkos társaság kezében. — Bulgáriában se tiszta a levegő. — Carp győzelmes hadjárata az anarchia ellen.) Bukarestből jelentik nekünk: A bukaresti russzofil tüntetések teljesen megszűntek, ma már csak titokban mernék dolgozni: az orosz­barátok. Akciójuk nem valami heves, de még mindig számottevő. A gazság ellen nehéz a védekezés, pedig az orosz Ochrana semmitől sémi -riad. vissza. Ép ezért tartom érdekesnek az orosz Ochrana dolgaival; foglalkozni. Csa-k egy esetből akarok kiindulni. De ez az eset jellemzi az egész orosz politikát és azokat az eszközöket, amelyekkel az entente megbízottja: Poklevszki Koziell, bukaresti -orosz konzul dolgozik. (A békebarát gróf.) Április haván-ak első napjaiban átlépte Románia határát gróf Milewszki Korvin, a ki még a háború kitörése előtt „Küzdelem a hazugság ellen" cimmel Szentpéterváron h etil-apót indított. Tudta róla mindenki, ihogy lelkes békebarát. Amikor a háború kitört, a lengyel mágnás és még hozzá .a békebarát gyanús lett a szent Oroszországban és a gróf ekkor, ihogy az üldözéseiket elkerülje, Buka­restbe ment. Felesége viln-ai kastélyában hatvan ágyas kórházat tartott -fenn és ott személyes felügyelete alatt ápolták a sebe­sülteket, A grófné később elhatározta, hogy Bukarestbe megy férjéhez. Megérkezett TJngheiniba, ia román határra, ahol azonban letartóztatták. -Gróf Milewszki' hiába várta a feleségét, végre az ungheinii -orosz rendőr­főnöktől azt a táviratot kapta/ h-ogy felesége súlyosan beteg, utazzon azonnal Ungheinba. A gróf azonban tudta miről v.an szó: az orosz rendőrség el akarta tenni útjából1 a bé­kebarátot. A gróf express-táviratban felvi­lágosítást kórt felesége állapotáról, de vá­laszt nem kapott. Megtudta azonban, hogy nejével a csendőrök a legkegyetleinebbül bánlak és Odesszába szállították, ahol a po­litikai bűnösök fociházában helyezték el. Gróf Milewsaki a bukaresti újságokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben megírta, hogy politikai hosszúról van szó ós annak a nézetének adott kifejezést, hogy felesége el­hurcolásában Poklevszki Koziell bukaresti orosz követnek is része van. Igy elmondva ezt a dolgot, igen egysze­rűnek találja mindenki. De nézzünk a dolgok háta mögé. A -ma már eltűnt grófnő Le comte I. Korvin, Milevszki felesége. A gróf régi idők óta előharcosa az orosz-német-osztrák­xnagyar szövetségnek, ellentétben Wittevel, aki csak a Németországgal való megegye­zést kívánta, A grófnő olyan nemesi család­ból származik, amely rokoni viszonyban áll a legelőkelőbb orosz főúri családokkal. Egyik nagybátyja, a két utolsó -cár főszertartás­mestere volt, nagyapja tábornok és Kiew pa­rancsnoka, ennek .apja pedig Nikoilaus cár szárnysegédje. A grófnő családja mindieizek ellenére megőrizte lengyel f-aji eredetét ós katholikus hitét. Rokonságban van a híres Dolgoruky hercegi családdal, melynek egyik nőtagja II. Sándor cár második (morgann­tikns) felesége volt, (Ki az a Poklovszki ?) És most akarok szólni gróf Poklevszki­ról és az orosz Oehranáról. A grófnő letar­tóztatását Poklevszki eszelte ki, hogy az oroszoknak gyanús Milewszki gráfot tőrbe csalja. Poklevszki bukaresti orosz követ po­litikai karrierje a szentpétervári külügyi hivatalban kezdődött. Poklevszlkinek .az Och­rana több millió rubelt bocsátott rendelke­zésére ós ebből a pénzből aliapitották -meg Romániában a russzofil-pártot. A Milewszki­esetről még csak annyit akarok megjegyez­ni, hogy Poklevszki azzal védekezett az el­lene zudnlóikka'í szemben, h-ogy \Mille Oonstan­tin barátjának lapjában, ia Dimineata-ban azt Íratta, hogy Milewszki gróínénál a német követséghez intézett lepecsételt leveleket találtak és ezért kellett letartóztatni. Meg­említem még azt is, hogy Milewszki grófnak egyik osztrák "birtokán, Rovignóban kórháza van az osztrák ós magyar tisztek részére berendezve. (Hogg dolgozik az Ochrana?) Az orosz -Ochranának nemcsak ezt az egy jellemző esetét mondták el niek-em. Na­gyon jól tudják, hogy az Ochrana okozta gráf ÍVitte halálát is, az Ochrana juttatta Szibériába azokat, akik vakmerőek voltak békéről beszélni. Gróf Witte, mint mondták, ia bábom kitörésének első pillanatától nem szűnt meg a -béke előkészítésén dolgozni és az orosz-német közeledés érdekében sokat fáradozott. Annak az éjszakának előestéjén, amelyiken meghalt, még előkelő főúri tár­saságot fogadott palotájában, jól érezte ma­gát ós nagyszerűen mulatott. Néhány óráival később halott volt, halálának okául pedig hivatalosan azt jelentették, ho-gy ifüllbaja ölte meg. Az Ochranának céljai elérésére minden eszköz rendelkezésére áll. Hatalma a cár ál­tal beléje helyezett bizalomban áll, Oroszországban már sokat küzdöttek el­lene. Miklós cár azonban akaratnélküli em­ber és a saját életét csak -az Ochrana védel­me alatt tudja biztonságban. A cár azt teszi, amit Nikolajevios nagyherceg a nacionalis­tákkal és az cichranistákka'l ráparancsol. Stolipin, a legtehetségesebb és legvakme­rőbb orosz -miniszterelnök a legnagyobb ha­lálmegvetéssel állt szemben ia bűnszövetke­zettel. Meg is lakolt érte: a kiewi színházban a cár szemeláttára lőtte le -Bagro-w, az Ochrana megbízottja. A legkiipróbáltabb och­ranisták egyike, Poklevszki Koziell, a buka­resti orosz követ. Mikor már nagy völ-t a fel­háborodás Bukarestben Poklevszki szerepe miatt a Milewszki-ügyben, a Dknineata igy irt: „Amig Németország arra törekszik, hogy Románia rokonszenvét megnyerje magának, addig Oroszország mindent elkövet, hogy azt elveszítse." (Bulgáriában is dolgoznak.) Poklevszki követ az Ochrana segítségé­vel Szófiában is nagyiban dolgozott. Radosz­lavov bolgár miniszterelnök ellen elkövetett merényletet is az Ocbrania számlájára kell irni, valamint a szóifiai katonai lőszerraktár ellen elkövetett merényletet. Az Ochrana segítségével dolgoztak a Buxton-fivérek is Romániában, az Ochrana béremoe volt Orosz­ország szófiai követe is. Ö akarta elhitetni a bulgár kormánnyal, hogy Románia hajlandó visszaadni Bulgáriának a várnégyszöget, a minek valótlanságáról hamarosan meggyő­ződtek. Ekkor mondta Ra-d-o-szlavov -minisz­terelnök, -hogy a szófiai orosz követ vakme­rősége határtalan. Egy napon hozzám jött és bizalmasan arról értesített, -hogy Románia a várnégyszög visszaadásával Szilisztria nél­kül hajlanló tárgyalásokba bocsátkozni Bul­gáriává1!. És kíváncsiságból felkerestem a szófiai román követet, aki kérdésemre nagyon meglepődött és határozottan kijelentette, hogy Románia ilyen feltételekkel nem gon­dol semmiféle tárgyalásokra." Az Ochrana ügynökei híresztelték Bul­gáriában, h-ogy az orosz kormány a követ­kező ajánlatot tette: „Kinevezik Ferdinánd királyt annak ia hadteeregn-ek vezérévé, a mely Konstantinápolyba fog -bevonulni. A bulgár hadsereg indul először iKonstantiná­polyba és mindaddig ott marad, amig a vá­ros sorsa felett végérvényesen nem határoz­nak. Boris bulgár herceg nőül veszi a cár leányainak,egyikét és végül, hogy a cár je­len lesz a-z Alexander-Newski templom fel­avatásán." Mindezek után tisztában van mindenki azzal, hogy Romániában milyen felfordulást csinált a russzoifili-zmus- az Ochrana megbí­zottjának: P-oMevszki Koziell parancsára. Elképzelhetjük, milyen nehéz volt a helyzete a román kormánynak és a központi hatal­mak nagynevű és nehéz sulyu barátainak, hogy az Ochrana izgatásaival szemben a román nép/t felvilágosítsák a veszedelem­ről1 és- ne vigyék az oroszok által mesterien elkészített vágóhídra. Mert az Ochrana nem­csak erőszakos, hanem selymes kezű is, Hogy Románia a legnagyobb bizalommá,! legyen Oroszország iránt, -megbízottjuk Po­klevszki -orosz követ által azt a hírt ter­jesztette Romániában, hogy az orosz had­vezetőség egymillió emberrel fogja támogatni Romániát aspirációi elérésében. lEz a hadse­reg B-essz-arábiában készen áll, -liogy a ro­mán had-sereget támogassa. Ahogy Románia háborút üzen a központi hatalmiaknak, az orosz h-adserg bevonul Moldvába és a •Kár­pátoknál együtt fog harcolni a román kato­nasággal. Lemberg után -természetesen most már az egész csak á nevetség tárgya.

Next

/
Thumbnails
Contents