Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)
1915-07-25 / 177. szám
Szeged, 1915. julius , 25. DÉLMAGYARORSZÁG. 3 tói és szövetségesünk bizonyosait megakadályozzák manőverüket és csak akkor bocsátkoznak csatába a, németekkel, ha igyőzetóe biztos. , ;•-'•! A\< Rousset alezredes az alábbiakat irja a Petit Parisienben: — A legutóbbi események következtében sem történt különösebb változás a keleti lh:adszintéteni. Azt mondhatjuk, hogy a helyzet általában olyan, mint azelőtt volt. A Journal de Debats sztratégiai 'analízissel tölti be hasábjait és végül arra i mulatságos, következtetésre jut, hogy az oroszok azért engedték át harc nélkül Rraszniszt a németeknek, mert hiányzik belőlük a geográfiái önzés. A Temps általánosságban ir egy keleten folyó nagy csatáról, amely véleménye szerint bizalommal szemlélhető, mert az oroszok ellenálló képessége kiváló. \ Nem lehet az oroszokon segíteni! Berlin, julius 24. A háború eleje óta kísértett az entente országaiban az az ötlet, hogy mindjárt több szerencsével fognak harcolni ellenségeink, mihelyt egyöntetű haditervet kovácsolnak és egy kézben helyezik el a fővezérlet terhét és felelősségét. Ennek gondolatnak legfőbb szószólója Repington ezredse volt, a Times komoly tollú .hadi irója. — Most azután elkövetkezett az a sajátságos fordulat, hogy Repington a 'kitűnőnek tartott ötlet ellen foglal állást, nyilván azért, hogy a vesztett csaitak felelősségét ne vegyék le se Nikolajevics, se Joffre vagy French vállairól. Repiingtou cikkéből adjuk ezeket a szenzációs részeket: — A Ruszki Invalid — irja a Times — hangot ad anroalk a. gondolatnak, hogy a .németek ,é&. osztrák-imiatgyiaircjk ijieikinitőis, sikereiket terveik és hadműveleteik egységességének köszönhetik, tanácsos volna tehát, ha az entente tagjai is szonois'abbialn egy befűznék o perációikat, laláreind^ivle ia|z, egészet egy központi tekintéliynek, w kinek kéipesiséigei iránt mindannyian egyaránt hizailcnirnall volnánlaik. Ha pedig — teszi hozzá az orosz újság — iegy ilyen lángész hiányt.zmék a szövetségesek soraiból, ,a végrehiajtóliatál1mait ©gy testületre kell bizni, a melynek tagjait az entente legkitiinőbb vezérei és politikusai sorából válogatnák össze. Az „Invalid" szerint .ném sziaibiaid félnünk egy ilyen Hofkriegsmt alapitásától', amely lehetővé tenné, hogy mindégyik hartotóren két irányitó-haitaljom tegyen, amelyek közül' egyik alárendeltje a másiknak. Kétségtelen, hogy valami csakugyan hiányzik nekünk ós ha a mi orosz barátaink egy oilyan ötletet hetanak, amely előbbre visizi együttes ©atraltógiai terveinket, ugy ezt mi, lamgotLok, a iiegnagycbb' lelkesediéissel üdvözölj,iik, Kgyéhként iaa a véleményünk, hogy agy ilyen központi hatalom, amely aíz. egyesült országok valamenynyi haidszinterén határozott parancsokat osztogathasson — ia gyakorlatban létre nem hozható. A na, gy herceg például a legbölcsebb birája annak, mit kelOj oselekednd a saját harcterén és alig hihető, hogy ha ő valamit jónak tart, attól mégis eltérjen, csak azért, mert Párisból esetleg más irányú parancsot kapott. S ezért ugyan ki Ítélhetné el? A kérdéses tervből csta|k lannyi a imlegvalósitható, hogy a különböző seregek és flották vezérkari főbb tiszjei találkozzanak, megbeszéljék a közös operációkat és kölcsönösen kicseréljék jobb információikat. Ezeket ,a tanácsíkozásokat, (felváltva, a. különböző fővárosokban kellene megtartani. A legfőbb haszna ennek is csupán iaz, volna hogy az egyes vezérek mindig pontosan tudnák, honnan, mikor és mily nagy tartalékihadorőro számithatnak és már ezzel is biztositianák valamelyest iaiz entente élőbbre jutásiát. Az érdekes cikk mond imég sok egyéb kellemetlent is, légióként az oroszokra nézve. A lényeges ,az, hogy ismét csökkent az entente reményeinek a száma. Ez a remény az volt, hogy a központosított hadvezetés siókkal hatásosabb volna, minit amilyen a mali, sízéttagC'lt formájában. De most már ebben a mentőötletben isem bíznak többé. Kétezer elesett franciáról. A mukdeni napok ismétlődnek. Berlin, julius 24. A Vossische Zeitungnak jelentik ikerülő utón Pétervárról: A német és osztrák-magyar offenziva az orosz sajtóban olyan megvilágításban, kerül az olvasó elé, amely akaratlanul, is emlékeztet a formára, melyben annak idején a mandzsúriai vereséget bejelentették az orosz lapok. Az orsóz hadügy minisztérium - hivatalos lapja, a Ruszki Invalid, amely teljesen, elvesztette régi komoly tradícióját és ma már katonai élclapniak tekinthető, a következőket irja: „Az ellenség minden irányból váló támadása, csak nekünk hoz hasznot. A német területnyerés nem az ő operációjuk eredménye, hanem a mienké. Szemmeiáthatőam megállapítható, hogy a németek egyetlen vigasza az, hogy idegen területeket szálltak meg." A Ruszki Invalid talányos megállapítását azonban nem magyarázza meg. Az, Utro Rossji a hatalmas orosz vereségeket egyáltalában meg nem történteknek -tekinti s röviden ezt jelenti ki: „A német Napokon számításai csúnyán összeomlottak. Nyugodtan tekinthetünk a jövőbe. Az a nagy áldozat; amelyet hoztunk, közelebb visz, bennünket a napfényes jövendőhöz." A Novoje Vremja hallgatással mellőzi a szövetségesek sikerét, annyit azonban megjegyez, hogy a mostani küzdelem Oroszország szabadságharca. A Svjet, .amely napról-napra az ellenséges uralkodókról; népről és hadvezérekről olyan tónusban beszél, mint az éjjel menedékhelyen szokás, vezércikket közöl ezzel a cimmel: „A csőd előestéjén." Ebben a cikkben a többi között a következőket mondja : „A katonai helyzet javunkra fordult. A németek el lehetnek ikészülve a keserves végre." Az orosz lapok tehát ép ugy irnak, mint a liaojangi és a mukdeni napok idején. „Oroszország nem köt békét." Bern, julius 24. Mértékadó orosz forrásából, tehát ,az orosz követségtől a' Bund, egy nyilatkozatot kapott, mely szembeszáll azokkal a híresztelésekkel, hogy Oroszország hajlandó lenne a gyors békekötésre. Ez a várakozás — mondja a nyilatkozat — teljesen alaptalan. A németek sikerei, amelyek a hoszszas éveken át való előkészületek természetes következményei, Oroszországot sohasem fogják békére kényszeríteni. Az egységes orosz nép és vezérei el vannak tökélve, hogy a mostani harcot végigharcolják, még pedig .az ellenség teljes leveréseig. Ezt a célt elérhetik, mert hála Oroszország kimeríthetetlen erejének, a háborút éveken át is íbirja. Az orosz követség bizakodó nyilatkozatát a jelenlegi helyzetben még a semleges Svájcban is mosollyal fogadták. Franciák Hindenburg offenzivájáról. Zürich, julius 24. Hindenburg újból való megjelenéséről1 és nagy győzelméről irja Marcell Hűti az Eclio de Paris-bank — A németek nagyhangú szavakkal akarnak bennünket félre vezetni ,és. azt akarják elhitetni, hogy öfíenzivájuk északról és déliről Varsó ellen halad, Hindenburg pedig észak felől nyomul Lengyelország fővárosa ellen. De a németek még jó messze vannak VarsóBerlin, julius 24. A nagy főhadiszállás | közli: Nyugati hadszíntér: Soucheznél a franciák éjjel is megismételték sikertelen kézigránáttámadásaikat. A tegnap jelentett champagnei robbantások következtében az ellenség, mint az kétségtelen megállapítást nyert, nagy veszteségeket szenvedett. Az ellenségnek ama kísérlete, hogy a megszerzett állásból kiűzzön, meghiúsult. Löitreytöl délre előőrseink ismét visszautasították az ellenséges előretöréseket. Az az erös német felderítő osztag, a melyről a francia hadvezetőség julius 22-iki este 11 órakor kiadott jelentése említést tesz és amelyet a SelHén átkergettek, — öt emberből állott, akik az ellenséges akadályokat elvágták és egy ember elvesztésével visszavonultak. Münster tájékán tegnap kisebb hevességű harcok folytak. A többi napok ütközetei után mintegy 2000 elesett francia hever arcvonalunk előtt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Az eltűnt francia katonák. Páris, julius 24. A Petit Párisién jelenti: Tekintettel a több nap óta nyomaveszett francia katonák .nagy számára, akikre vonatkozóan a külügyminisiztériiim tudakozódó irodája nem tudott fedvMágositást adni és tekintettel a kérdezősködések mind nagyobb tömegére, a hadügyminisztérium uj intézkedéseket tett, hogy a raktárakban és az arcvonalon és egyebütt folytatandó kereséssel pontos, adatok birtokába jusson A hadügyminisztérium a vizsgálat után, az eltűnt katonák sorsáról családjaiknak fel vi'ágcsi fást remél nyújthatni. A francia tőke mozgósítása. Páris, julius 24. 'A Journal jelenti: Jean Hennessy a kamarában törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a gazdasági mozgósítás jobb szervezése érdekében minden katonai kerületben gazdasági tanácskozó-testülelet szerveznek, amelynek a kereskedelmi kamara képviselői, az ipar, a mezőgazdaság és a szállító vállalatok képviselői lennének^ a tagjai. A bizottság a gazdasági életre és moz gósitásra vonatkozó összes kérdéseket beható vizsgálat tárgyává fogja tenni.