Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-25 / 177. szám

Szeged, 1915. julius , 25. DÉLMAGYARORSZÁG. 3 tói és szövetségesünk bizonyosait megakadá­lyozzák manőverüket és csak akkor bocsát­koznak csatába a, németekkel, ha igyőzetóe biztos. , ;•-'•! A\< Rousset alezredes az alábbiakat irja a Petit Parisienben: — A legutóbbi események következtében sem történt különösebb változás a keleti lh:ad­szintéteni. Azt mondhatjuk, hogy a helyzet általában olyan, mint azelőtt volt. A Journal de Debats sztratégiai 'analízis­sel tölti be hasábjait és végül arra i mulatsá­gos, következtetésre jut, hogy az oroszok az­ért engedték át harc nélkül Rraszniszt a né­meteknek, mert hiányzik belőlük a geográfiái önzés. A Temps általánosságban ir egy keleten folyó nagy csatáról, amely véleménye szerint bizalommal szemlélhető, mert az oroszok el­lenálló képessége kiváló. \ Nem lehet az oroszokon segíteni! Berlin, julius 24. A háború eleje óta kí­sértett az entente országaiban az az ötlet, hogy mindjárt több szerencsével fognak har­colni ellenségeink, mihelyt egyöntetű haditer­vet kovácsolnak és egy kézben helyezik el a fővezérlet terhét és felelősségét. Ennek gon­dolatnak legfőbb szószólója Repington ezre­dse volt, a Times komoly tollú .hadi irója. — Most azután elkövetkezett az a sajátságos fordulat, hogy Repington a 'kitűnőnek tartott ötlet ellen foglal állást, nyilván azért, hogy a vesztett csaitak felelősségét ne vegyék le se Nikolajevics, se Joffre vagy French vállairól. Repiingtou cikkéből adjuk ezeket a szenzációs részeket: — A Ruszki Invalid — irja a Times — hangot ad anroalk a. gondolatnak, hogy a .németek ,é&. osztrák-imiatgyiaircjk ijieikinitőis, si­kereiket terveik és hadműveleteik egységes­ségének köszönhetik, tanácsos volna tehát, ha az entente tagjai is szonois'abbialn egy befűz­nék o perációikat, laláreind^ivle ia|z, egészet egy központi tekintéliynek, w kinek kéipes­iséigei iránt mindannyian egyaránt hizailcni­rnall volnánlaik. Ha pedig — teszi hozzá az orosz újság — iegy ilyen lángész hiányt.zmék a szövetségesek soraiból, ,a végrehiajtóliatál1­mait ©gy testületre kell bizni, a melynek tag­jait az entente legkitiinőbb vezérei és politi­kusai sorából válogatnák össze. Az „Inva­lid" szerint .ném sziaibiaid félnünk egy ilyen Hofkriegsmt alapitásától', amely lehetővé tenné, hogy mindégyik hartotóren két irá­nyitó-haitaljom tegyen, amelyek közül' egyik alárendeltje a másiknak. Kétségtelen, hogy valami csakugyan hiányzik nekünk ós ha a mi orosz barátaink egy oilyan ötletet hetanak, amely előbbre visizi együttes ©atraltógiai ter­veinket, ugy ezt mi, lamgotLok, a iiegnagycbb' lelkesediéissel üdvözölj,iik, Kgyéhként iaa a véleményünk, hogy agy ilyen központi ha­talom, amely aíz. egyesült országok valameny­nyi haidszinterén határozott parancsokat osztogathasson — ia gyakorlatban létre nem hozható. A na, gy herceg például a legbölcsebb birája annak, mit kelOj oselekednd a saját harcterén és alig hihető, hogy ha ő valamit jónak tart, attól mégis eltérjen, csak azért, mert Párisból esetleg más irányú parancsot kapott. S ezért ugyan ki Ítélhetné el? A kér­déses tervből csta|k lannyi a imlegvalósit­ható, hogy a különböző seregek és flották ve­zérkari főbb tiszjei találkozzanak, megbeszél­jék a közös operációkat és kölcsönösen ki­cseréljék jobb információikat. Ezeket ,a ta­nácsíkozásokat, (felváltva, a. különböző fővá­rosokban kellene megtartani. A legfőbb haszna ennek is csupán iaz, volna hogy az egyes vezérek mindig pontosan tudnák, hon­nan, mikor és mily nagy tartalékihadorőro számithatnak és már ezzel is biztositianák valamelyest iaiz entente élőbbre jutásiát. Az érdekes cikk mond imég sok egyéb kellemetlent is, légióként az oroszokra nézve. A lényeges ,az, hogy ismét csökkent az enten­te reményeinek a száma. Ez a remény az volt, hogy a központosított hadvezetés siókkal hatásosabb volna, minit amilyen a mali, sízétta­gC'lt formájában. De most már ebben a men­tőötletben isem bíznak többé. Kétezer elesett franciáról. A mukdeni napok ismétlődnek. Berlin, julius 24. A Vossische Zeitung­nak jelentik ikerülő utón Pétervárról: A né­met és osztrák-magyar offenziva az orosz sajtóban olyan megvilágításban, kerül az ol­vasó elé, amely akaratlanul, is emlékeztet a formára, melyben annak idején a mandzsúriai vereséget bejelentették az orosz lapok. Az orsóz hadügy minisztérium - hivatalos lapja, a Ruszki Invalid, amely teljesen, elvesztette régi komoly tradícióját és ma már katonai élclapniak tekinthető, a következőket irja: „Az ellenség minden irányból váló táma­dása, csak nekünk hoz hasznot. A német terü­letnyerés nem az ő operációjuk eredménye, hanem a mienké. Szemmeiáthatőam megálla­pítható, hogy a németek egyetlen vigasza az, hogy idegen területeket szálltak meg." A Ruszki Invalid talányos megállapítását azonban nem magyarázza meg. Az, Utro Rossji a hatalmas orosz veresé­geket egyáltalában meg nem történteknek -te­kinti s röviden ezt jelenti ki: „A német Napokon számításai csúnyán összeomlottak. Nyugodtan tekinthetünk a jö­vőbe. Az a nagy áldozat; amelyet hoztunk, közelebb visz, bennünket a napfényes jövendő­höz." A Novoje Vremja hallgatással mellőzi a szövetségesek sikerét, annyit azonban meg­jegyez, hogy a mostani küzdelem Oroszor­szág szabadságharca. A Svjet, .amely napról-napra az ellensé­ges uralkodókról; népről és hadvezérekről olyan tónusban beszél, mint az éjjel mene­dékhelyen szokás, vezércikket közöl ezzel a cimmel: „A csőd előestéjén." Ebben a cikk­ben a többi között a következőket mondja : „A katonai helyzet javunkra fordult. A németek el lehetnek ikészülve a keserves vég­re." Az orosz lapok tehát ép ugy irnak, mint a liaojangi és a mukdeni napok idején. „Oroszország nem köt békét." Bern, julius 24. Mértékadó orosz forrásá­ból, tehát ,az orosz követségtől a' Bund, egy nyilatkozatot kapott, mely szembeszáll azok­kal a híresztelésekkel, hogy Oroszország haj­landó lenne a gyors békekötésre. Ez a vára­kozás — mondja a nyilatkozat — teljesen alaptalan. A németek sikerei, amelyek a hosz­szas éveken át való előkészületek természe­tes következményei, Oroszországot sohasem fogják békére kényszeríteni. Az egységes orosz nép és vezérei el vannak tökélve, hogy a mostani harcot végigharcolják, még pedig .az ellenség teljes leveréseig. Ezt a célt elér­hetik, mert hála Oroszország kimeríthetetlen erejének, a háborút éveken át is íbirja. Az orosz követség bizakodó nyilatkoza­tát a jelenlegi helyzetben még a semleges Svájcban is mosollyal fogadták. Franciák Hindenburg offenzivájáról. Zürich, julius 24. Hindenburg újból való megjelenéséről1 és nagy győzelméről irja Marcell Hűti az Eclio de Paris-bank — A németek nagyhangú szavakkal akarnak bennünket félre vezetni ,és. azt akarják elhitetni, hogy öfíenzivájuk északról és déliről Varsó ellen halad, Hindenburg pedig észak felől nyomul Lengyelország fővárosa ellen. De a németek még jó messze vannak Varsó­Berlin, julius 24. A nagy főhadiszállás | közli: Nyugati hadszíntér: Soucheznél a franciák éjjel is megismételték sikertelen kézigránáttámadásaikat. A tegnap jelentett champagnei robban­tások következtében az ellenség, mint az kétségtelen megállapítást nyert, nagy vesz­teségeket szenvedett. Az ellenségnek ama kí­sérlete, hogy a megszerzett állásból kiűzzön, meghiúsult. Löitreytöl délre előőrseink ismét vissza­utasították az ellenséges előretöréseket. Az az erös német felderítő osztag, a melyről a francia hadvezetőség julius 22-iki este 11 órakor kiadott jelentése említést tesz és amelyet a SelHén átkergettek, — öt em­berből állott, akik az ellenséges akadályokat elvágták és egy ember elvesztésével vissza­vonultak. Münster tájékán tegnap kisebb heves­ségű harcok folytak. A többi napok ütközetei után mintegy 2000 elesett francia hever arcvonalunk előtt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Az eltűnt francia katonák. Páris, julius 24. A Petit Párisién jelenti: Tekintettel a több nap óta nyomaveszett fran­cia katonák .nagy számára, akikre vonatko­zóan a külügyminisiztériiim tudakozódó iro­dája nem tudott fedvMágositást adni és tekin­tettel a kérdezősködések mind nagyobb töme­gére, a hadügyminisztérium uj intézkedése­ket tett, hogy a raktárakban és az arcvonalon és egyebütt folytatandó kereséssel pontos, adatok birtokába jusson A hadügyminiszté­rium a vizsgálat után, az eltűnt katonák sor­sáról családjaiknak fel vi'ágcsi fást remél nyújthatni. A francia tőke mozgósítása. Páris, julius 24. 'A Journal jelenti: Jean Hennessy a kamarában törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a gazdasági moz­gósítás jobb szervezése érdekében minden ka­tonai kerületben gazdasági tanácskozó-testü­lelet szerveznek, amelynek a kereskedelmi kamara képviselői, az ipar, a mezőgazdaság és a szállító vállalatok képviselői lennének^ a tagjai. A bizottság a gazdasági életre és moz gósitásra vonatkozó összes kérdéseket beható vizsgálat tárgyává fogja tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents