Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-24 / 176. szám

Sbiged, 1915. julius 24. DÉLMAGYARORSZÁG. 3 Az utolsó ítélet. Kopenkága, julius 23. A kopenkágai Ext­ráid adet irja: A hatalmas német és osztrák­magyar seregtcmegek előnyomulása az, egész fronton, az ÉsZaki-tengeritől Romámiáig, lát­szat szerint döntő lesz a keleti hadszíntéren folyó hadjáratra. Az utolsó ítélet következik: a keleti iránion Oroszországra. Hindenburg támadása gyorsan és erélyesen halad Riga felé. Riga pedig a legfontosabb állomás a Pé­tervár felé vivő uton. Az orosz fővs ér nyilatkozata. — Rövid, de humoros. — Rotterdam, julius 23. Nikolajevics Mik­Jós nagyherceg a minap beszélgetést folyta­tott főhadiszállásán egy angol haditudósító­val. A főhadiszállás egy kicsiny, piszkos fa­luban van, ahol a fővezér vezérkarával tar­tózkodik. Az angol publicista megkérdezte a nagyherceget és: környezetét a galíciai visz­sza,vonulás okáról. A nagyherceg nyilatkoza­ta igen s'ajátságcs volt, amelyben több volt a kérkedés, mint ;a valóság. Azt állította, hogy az orosz lovasság folyton győzött s már arra készülődött, hogy elárassza a magyar síksá­gokat. Az a" rémület, amelyét a lovasság el­terjesztett és az a veszedelem, amely a mon­archiát fenyegette, aura kényszeritette Né­metországot, hogy a legnagyobb erővel tá­mogassa szövetségesét. A nagyherceg sze­rint hadseregének visszavonulása jelentőség nélkül való esemény és Galíciát rögtön vissza tudná foglalni, hogyha erre parancsot adna a hadseregének. — Csak persze, egyelőre nem akarja visszafoglalni1 s igy nem adja ki; a pa­rancsot ... Az oroszok bukovinai kudarcai. Bécs, julius 23. ,A Reichspost jelenti Cser­noviobó'l: A bukovinai határon naponkint ki­sebb-nagyobb orosz kísérletek konstatálha­tok, amelyek sorainkat át akarják törni. A kí­sérletek azonban csapataink hősies ellenállá­sán megtörnek. Az omosz veszteségek nagy­sága már abból isi kitűnik, hogy az oroszok az utolsó hetekben három izben is kértek né­hány órás fegyverszünetet, hogy halottaikat eltemessék. Varsái oem ürÍtélték ki, Pétervár, julius 23. Suinski ezredes a Bis­sevia Vjedomosti-bam azt irja, hogy Varsót az orosz, hadvezetőség egyáltalában nem adta fel és nem ürítette ki. Csak annyi tény, hogy sztratégiai érdekből bizonyos nem kívánatos, vagy haszontalan, elemeket a városból eltá­volították, mert ostromra készülteik. Az oro­szok a besszarábiai osztrák határra uj tarta­lékokat dobnak. Az egész Dnyeszter-fron ton támadnak és miután befejezték Podioliiai és Voilchynia kiürítését!, aiz, ottani zónában is kellő erőket koncentráltak, amelyektől azt j vár iák, hogy az ellenséget feltar tóztatják és itt-ott visszaszorítják. A francia offenzíva végwonagiásai. Berlin,, julius 23. A nagy főhadiszállás jelenti: Scucheztcl északra és délnyugatra az ellenség éjszakai kézigránáttámadásalt visszautasítottuk. A Cliampagneban, Perthies-vidékén nagy kiterjedésű robbantásokat végeztünk és a robbantási tölcsérek széleit megszálltuk. Bois de Pretrebeu meghiusull a franciáik egy éjjen előretörése. A Vo,gézekben tovább folyt a harc. Mmistertől északra a LlngekopL-Bar­reukepí-vonal ellen Intézett támadást heves közelharc után a bajorok és meciklemburgi vadászok ©Hasaik előtt és állásaikban visz­szaverték. Eközben 'két tisztet és 64 alpesi vadászt ©Ifogtunik. Reichsarcke: kopíou is eredménytelenül támadtak a franciák. Metzeral ,mellett kivetettük őket egy előretolt állásból, amelyet azután vesztesé­gek elkerülése céljából tervszerűen kiin­tettünk. Thiauccurt és a JHaas és Mosel között fekvő Mas helységek többszöri lövetésére válaszul tüzérségünk tegnap Pont a Mous­sont tűz alá vette, Repülőink megtámadták a Champagne­ban a St. 'iHlliaiir©! vasútháromszöget és az ellenséges repülőket visszavonulásra kéuy­szerltették; a Gerardiineri kaszárnyára is dobtak bombákat. Ccnfans felett légi har­cokban egy ellenséges hadirepülőgépet ineg­semimisitettünik. Legfőbb hadvezetőség. A négyes szövetség juniusi kiadása: hat milliárd. Genf, julius 23. A Tribuna jelenti: Hiva­talos adatok alapján megállapitható, hogy a háború júniusban Angiidnak 2100, Oroszor­szágnak 1800, Franciaországnak 1600 és Itá­liának 500 millió frankjába került, amibe nin­csen beles,zámítva a hadik öles önök kamatja. Angliában dolgozik a békepárt. Berlin, julius 23. Az angolországi béke­agitáció, amelyről .több izben számot adtunk, kezdi felöltem -az, anarchia jellegéviamellyel szemben tehetetlen az állaim hatalma. A Mor­ning Post legfriisebb számában szenzációs lé­leplezéseket közöl az agitáoióról, amelynek a háta mögött sok angol képviselő áll, akik a lendoni lap szerint elvállalták a békebarátok személyének fedezését és biztosítását a kor­mány esetleges erőszakos intézkedéseivel szemben. A háborúéi-fenes szövetség — irja a 'Mor­nir.g Post „Anti vv.ar agitators" — Háborúel­lenes izgatók — cknü cikkében szükségesnek lét la, hogy tagjaihoz körlevelet intézzen, a melyben kitanítja őket, mi kép védekezzenek, ha a törvényt alkalmazni akarják velük szem­ben. Az okirat, amelyet Clifford Allén elnök és Fenncr Brackway főtitkár irt alá, megem­líti, hogy a szövetséget ujabban több sajtó tá­madás érte és ügye >az alsóházban is többször vita tárgya lett. Éppen, ezért a szövetség a legelőkelőbb kriminalista ügyvédeket szerződ­tette, akik a törvényszéki eljárás esetén a szö­vetség tagjait védeni fogják. A tagokat szi­gorúan arra inti a vezetőség, hogy semmine­mű támadásra ne feleljenek az újságok utján és hogy az egyes fiók,osztályok most ne ren­dezzenek nyilvános mépgy üléseket. Ha vala­melyik tagot a rendőrség részéről kihallgat­ják, nem szabad mást felélnie, csupán, annyit, hogy a szövetség működéséről mindössze annyit tud,,amennyit a. lap,ók is megírtak. Ha valamelyik szövetségi tagot letartóztatják, egyetlen szónyi vallomást se tegyen addig, a mig a szövetség ügyvédjével nem tanácsko­zott. Egyebekben a rendőrségtől nincs miért különösebben félnie a szövetségnek, mert a rendőrséget már figyelmeztették, hogy a szö­vetség vezetői szoros érintkezésben vannak a parlament számos tagjával. Ezeket a vezetőket: az ,elnök,öni és a főtit­káron kivül1, akiket fentebb is említettünk, meg is nevezi a körlevél, hogy a bajba jutó tagok azonnal tudják, k'hez keli forduíJniok. Az ille­tők ezek: Edward Grubb, a szövetség kiinics­íárneka, főtisztelendő Leyton Richards Man­chesterben, C. H. Normann Londonban, A. Sufherland Campbell Glasgowban, J. IH. Hud­sori Manchesterben és Perey Redfern ugyan­csak Manchesterben. A képviselek nevét, akik a szövetség mögött állanak, néni említi a kör­levél, de kétségtelen, hogy cik biztosítják a szövetség tagjait védelemről és baj esetén kárpótlásról. A nemzeti lajstromozó törvény, amelyet augusztusban fognak életbeléptetni, heves harcra ösztönözte a szövetséget. Rend­kívül bátorsággal! lépett föl a vezetőség és az összes tagokat felszólította, hogy mindanny­nyian szegüljenek ellen az uj törvénynek. Hir egy francia tengeralattjáró elsülyedésérői. Frankfurt, julius 23. A Frankfurter Zei­tung genfi tudósítója megbízható forrásból arról értesüli, hogy a, Joule francia teingeraiatt járó naszád április 23-ika óta nem adott hírt magáról, ugy hogy a naszád kétségkívül el­siilyedt. '(A Joule lí)Or> - iíKKJ-lmn épitietti Itipusu naszád volt, Í2 c®olmló &eb,eisr|é©ii, 400— 550 tonnla,tartalmai, 7 torpedóira,nyitóval! eü­illátvia.) Behozzák Angliában az általános védkötelezettségef. Zürich, julius 23. A Zürieher Post londoni levelezője irja: Az általános védkötelezettség rohamléptekben, közeledik. Eljött az 'az idő­pont, amikor komolyan kell számolni vele, miután, Kiíohencr lord a mostani rendszer mellett nem tud, elegendő emberanyagot a hadsereg számára biztositani, és mindig több és több tartalékot kell felemésztenie. Mihelyt az előkészületek odáig fejlődnek, hogy az újoncokat 'teljesem fel lehet szerelni és ruház­ni, Kitehemer' követelni fogja, hogy minden férfi 19—40 évig, ha nincs municiósgyárban alkalmazva, lépjen be a hadseregbe. A nem­zeti .regiszter szerinte igen nagy szolgálatokat jog tenni, mert tájékoztatást fog nyújtani; ar­ról, hogy kiik lesznek alkalmasak katonai szolgálatra. Az alkalmasakat ki kéli keresni és katonai szolgálatra kényszeríteni, ami nem hivatalosan, de tényleg általános vád,kötele­zettséget jelent. Az erkölcsi nyomás nem ele­gendő, csak kényszerrel lehet a férfiak mil­lióit a hadsereg kötelékébe bevonni, épp ezért az az, általános felfogás, hogy' a védkötele­zettség kimondása küszöbön áll. í* o g - K r é m 70 Fillér

Next

/
Thumbnails
Contents