Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-23 / 175. szám

4 ÜÉLMAGYAR0R8ZAG. Szeged, 1915. julius 23, Az Egyesült Államok a „legkorroptahb" állam. — Nagyérdekü statisztika Amerika kiviteléről. — Amerika „nem a háború, hanem az üzleti élet harcosa." — A magyarság helyzete az Egyesült Államokban. — — Amerikai levél a Délmagyarországnak. — Északamerikai Egyesült Államok, -Newa-rk, N. J. 1915. julius havában. Lepergett immár egy esztendő és a k ultú rtooinii n«eins véres drámájának fináléját még mindég nem értük meg. Ideát az Újvilágban egy márkányi nemzet fiai kiapadhatatlan érdeklődési szomjjal lessük a háborús híreket. Háború van itt is, angollal, franciával, muszkával, ráccal. /Európa csatatéréin lefolyt mérk-őzégek Amerikában újra lejátszódnak, a különbség csak az, hogy ezeket az ütközeteket nem óriási csatamezők ön, csak a „Times", „W-orlId" és más newyorki nagy lapok kiadóhivatalai előtt vívják meg a különböző nemzetiségű bámészkodóik. (Nieim ás jfegy verek,kejl, okaik 42-.es és más kaliberű szájakkal. Csudálatos dolgokat művei ez a -háború itt Amerikában, Embereik, akik soha lapot kezükbe nem vettek, akiket soha -semmiféle szenzáció ki nem tudóit- h-ozni sodrukból, most n-ern győzik bevárni az újságok híreit Iban-em kitartóan ácsorognak a nagy lapok kiadóhivatalai ellőtt ahová sürün jönnek ia-z európai káheiltáviratick. Amerika népét egy kérdés foglalja ma le: a. háború. E köré csoportosul ma az Unióban élők minden gazdasági és szellemi élete. Az Egyesült Államokban élő magyarok ép ebben az ideiben csodálatos dolgokat tanultaik megismerni az -amerikaiakról, amelyeket nemcsak érdemes, de kötelesség elmondani aiz otthon lévő honfitársainknak. Talán furcsán hangzik, de próbáljuk meg iaz Egyesült Államokat, mint a légkorruptabb, cselekedeteiben minden erkölcsi alapot nélkülöző államot gond-cllatainkba beiktatni. Azok a magyarok, akik ma az Unióban élnek, tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy .a fentiekre iaz Egyesült Államok alaposan rászolgáltak. Itt, ahol Európa minden nemzetének fiai a Qégcsod-álatoB-abb kevertségben éin-ek, jól tudjuk, hogy iá béke a leghőbb vágy-a imár az -összes háborús és semleges -államoknak, azaz pontosabban meghatározva azok népeinek. E megjegyzésre szükség van, mert az állami és népakarat az Unióban ma két fogalom és nem egy! iMert mig az lEgy-eisüt Államok népe a leghatározottabban a béke mellett van, amint azt bizonyítja az az óriási lelkesedés, ami a lemondott Bryan államtitkárt körülveszi, aki nem akart a Németországgal való háborús viszonyt, teremteni — akarók kreatúrája lenni, — addig az Egy-eisüHit -államok, vagyis inkább -annak kapitalistái homlokegyenest ellenk-ező nézeten vannak a háború és béke kérdéséiben. Az Egyesült Államok kapitalistáinak •a szó legszorosabb értelmében szükségük van a háborúra. Érdekükben áll, hogy mennél tovább tartsom, — leghőbb vágyuk, hogy az Uniót is belezavarják a háborúba. Ez az állítás látszólag paradox jelleg,geili ibir, de egyszeriben érthetővé válik, ha kiragadunk egy pár adatot -az Egyeisült Államok külkereskedelmének statisztikai .jelentéséből. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma nemrégiben kiadta a külkereskedelemre vonatkozó, 1914. évi julius 1-től január 31-ig szóié statisztikai jelentését. Ez a jelentés az európai háború első hét hónapjára vonatkozik és ha ezeket az adatokat a háborút megelőző év megfelelő számadataival ösz-evetjük, akkor körülbelül megállapíthatjuk hogy Európa népeinek pusztulása milyen horribilis hasznokat hozott az amerikai kapitalisták feneketlen zsebe számára. 1 A gabona, és lisztkivitel összege az előző évi 98.673,121 dollárral szemben 239.479,702 dollárra emelkedett. Az előző év megfelelő időszakában az Egyesült Államokból 10.683 lovat szállítottak ki, 1.653,458 dollár értékben, mig a jelentés hét hónapjában 114,369 lovat exportáltak 23.352,276 dollár értékben. Ennél -a számnál figyelemreméltó az á körülmény is, hagy a lovak átlagos ára 160 dollárról 200 dollárra emelkedett A megelőző évben szállított 2.176266 font húskonzerv, amelynek értéke 292,980 dollár volt, 36.843,363 fontra emelkedett 5.885,541 dollár értékben. A kiszállított friss Marhahús 3.500,000 fontról 43.500,000 fontra emelkedett. Az emelkedés ennél a téfel-n-éfll kerek 40.000,000 font. A pamut-kivitel összege 7.626,453 dollárról 10.500,000 dollárra emelkedett. Ugyancsak megállapítható a statisztikából, hogy ia Németországba és Ausztriába való kivitel összege majdnem -a minimumra szállított le, nem is beszélve Magyarországról. A szövetséges -crsz-ágoknak szállitoitt áruk összege' óriási módom megnő vek ede-tt. (Szemlélitetőüll álljon itt -egy kis összehasonlítás: Franciaországnak 1914. januárjában 11 milló dollár értékű árut szállítottak, mig 1915. év januárjában a kivitel összege 34 millió, dollár. Anglia száméira 1914, januárban 60 millió dollár volt a kivitel összege, mig 1915. januárjában ez az összeg 100 millió dollárra emelkedett. Olaszország kiviteli összege 7 millió dollárról 24 és félmillió dollárra emelkedett. Ezzel szemben Németország részére 28 millió dollárértékü áruval kevesebbet szállítottak, az Ausztriával és Magyarországgal való üzleti összeköttetés majdnem teljesen megszűnt. A háború óta a new-yorki kikötő forgalma -óriási mód-on megnövekédiett. Naponta átlag 6—8 millió dollár értékű áru kerül szállításra. Ezek az -adatok megdön-theteitífan igazságként támogatják érvelésünket, hogy Amerikának üzleti érdeke háborút követel. Soha nagyobb hasznot Amerika iparl'ovagjai nem osmálltiak minit ép -ebben az évben. íS hogy a háború zavarosában mennél jobban halászhassanak, kibérelték a newyorki sajtót, hogy a zavar-ó közfigyelmet m/agukról eltereltessék. I. i A német-amerikai jegyzékváltás alkalmával oly feszültté vált itt a hangulat, hogy minden perceben a háború kitörésétől tartottunk, A new-y-orki sajtó pedig -teljes erejével' uszította ia yankee-k vi-lágot egy Németországgal kezdendő háborúra. Wihson elnök magatartásából inkább háborús szándékot lehet kiolvasni, mint nem. Wi'llscm elnök makacs háborús ,álláspontjának tudható be, hogy IM. Bryan, az Unió kormányában lévők egyetlen békepárt tagja, -államtitkári állásáról lemondott. iN-em sokkal pedig lemon-diám után a német, osztrák és m agyar nemzetiségű -amerikai polgárok óriási bébegyülést tartottak iN-ew-Yorkban, amely gyűlésnek ifőszónoka Mr. Bryan, az Egyesült Államok ex-állllamtitkána y-olt. Ez a gyűlés, amelyről jóllehet, Magyarországon nem s tudnak, az amerikai politikai események között egyszjerüen szenzáció volt. Sok-sok ez-er magyar, német, osztrák hallgató előtt kijelentette Bryan, hogy; huszonöt évi politikai működése alatt, még egyetlen egy esetben sem tapasztalta, hogy a new-yorki sajtó a nép érdekeit képviselte volna. A feszült helyzet még ma is fennáll, a háborús veszedelem felhői még itt lebegnek -a-z U-ni-ó kák egén és -ezek-ben az órákban furcsa gond-o-liatick mardossák a:z itt él-ő magyarság léikét. \ : , Mi lesz akkor, ha láz Unió .Németországgal]! és igy termés,zatszerüleg Ausztria és Magyarországgal -is háborús viszonyba keveredik? A találgatás már is- megindult s biztosra veszik, hogy internálják mindazokat, akik az amerikai állampolgárságot meg nem szerezték. H-ogy az internálás nem valami kellemes mulatság, .azt élénken bizonyitják a szomszédbs kanadai példák, ahol sok ezer magyar sínylődik az angolok „gondos" felügyelete alatt. Ezeknek a szerencsétleneknek panaszai, siránkozúsai, sűrűn jutnak át ide az Unióba s még a legszerencsésebbek közöttük azok, akiknek sikerül az Unió és Kanada közötti határon átszökni. Hogy milyen lelkesedéssel! vennének részt a vérbeli yankeek egy esetleges háborúba, -arra n,agyon jelilie-mző -az a kis epizód, a,melynek Ph ilíade'lphiáhan, Pen.sylvaMaállam fővárosában v-olt szerencsém egyik szereplője lenni. A véletlen egy szimpatikus fiataíliemlberrel hozott össze, -a/kinek szülei valamikor régen Magyarországból vándoroltak ki ide Amerikába, maga pedig a philadelphiai orvostudományi egyetem haliÜgatója. Mint általános- jelenséget említhetem, hogy a magyar családok itt született gyermekei, alig k-evós kivitellel, nem tudnak magyarul. De vónatlkczik ez még -a Magyarországon született és itt nevelkedett gyermekekre is. Az emiitett fiatal -ember, bár itt nevelkedett s ma több tökéletes ynn.be© képet adja, azért a magyar nyelvet meglehetős tökélil'yel beszéli. Egy ízben bevezetett egy i-gen -disztingvált philadelphiai társaságba. Az általános bemutatás után csakhamar hire ment, hogy nemrégiben jöttem Magyarországiról! s természetesein, bogy magyar vagyok. Egyszeriben a kérdések egész oistr-omia zudult felém. Mindenki tudni .alkart valamit Magyarországról, mindenki kíváncsiskodott. A -társasáig tagjai szinte versenyeztek, bogy Magyarországra voinia.tkoizió -földrajzi és történelmi ismerteiket csillogtassák. Erről azonban ajánlatosabb hallgatni. Végül is a háborúra -lyukadtunk ki. Sok szó esett Magyarország háborús eseményeirőll, a magyar hősiességről, a „Hungárián H-uissar"•ról, stb. P-oimpás alkalom volt megfigyelni, mint vél-ekiedlnek -az amerikaiak a háborús -dicsőség-ékről, -a hősiességről'. A (hősiesség kérdésében már-már i(-uigylátszritt) nem tudunk dűlőre jutni, miikor általános érdeklődés közepette megszólal a társaság egy illlhisztris tagja. iF-cemális szónoklatba fcezdiatt, éléník párhuzamot vont az európai és aimieribai lemberek gcfndoilkodúsiá és csetléksdet-ei között ,a háborút illetőleg. Erős kirohanást intézett a bábom hősei ellen, végül szavait ezzel ,a mondattal fejezte be: I rather be a living coward, than a dead hero! Körülnéztem; .az -aroolkon a jóleső megelégedettség mosolya üil-t, minden fej helyeslőleg bólintott, mintha csak azt mondaná i-gaz, ugy via-n, ez a gentleman helyettünk -beszélt: Tudd meg te miagyar, ez a mi felfogásunk! Nem folytattam tovább a vitát. De magamban egy az összest amerikaiakra jellemző tanulságot állapított,ann meg. Ezektől' taz emberektől egy esetleges háború esetén nem kellene félni, nem a háború, .hanem az üzleti élet harcosai ezek. Soha jobban nem lehetett völn-a amerikait jellemezni, mint azzal -az egy fentebb aposztrofált mondattal; — Inkább vagyok élő gyáva mint holott hős! Végül említést érdemeli az amerikai magyarság azon nagyarányú mozga-lma, a melyet -a hadáköllcsön jegyzések sikere érdekéiben, indított meg.. Amerika magyarsága már ezideig több ini-nt egy millió koronát jegyzett. Tekintve azt, !hogy amulgyar pénz árfolyama ma; 100 korona = 15.75