Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-22 / 174. szám

Szeged, lSiljí. julius '89. i Az orosz foglyok és az álhumanizmus. P. M. városa tisztviselő mesélte, liogy a röszkei állomáson beszélt négy orosz fogolylyal, akik minden fél ügyelet nélkül a leglelkiismeretesebb szorgalmatossággal egy koasirakomány szenet raktak le. Csodálkozott őrizetlenségükön s mert több szláv / nyelvem tud beszólni, .szóba elegyedett velük: —• Aztán .nem szöktök ti meg, ba eenkisem ügyel rátok? — Van eszükben, — mondta az egyik — valahol úgyis elfognának bennünketl — Jobb dolgunk van itt, mint oda haza, li.át mért szöknénk meg? — fejelte meg a beszédet a másik. — dBár itt maradhatnánk a békekötés után is, sóhajtott a harmadik. 'Elhozatnék a feleségeinket és gyermekeinket i®, mert mégis csak más világ van itt a magyarok közt, mint nálunk .Oroszországban. Itt legalább emberek vagyunk. Aztán micsoda kitűnő ellátásunk van Rózsa urnái! — A földbirtokosok sem élnek nálunk jobban, — szólalt meg a negyedik — pedig de nagy urak azok a szent birodalomban! Két óra sem telt bele, — folytatta elbeszélését P. M. — s készen voltak a szénlerakással. Aztán annyi dicsérettel halmozta ei őlket, hogy szinte kezdtem kételkedni a tárgyilagosságában. Ámbár másfelől is sok dicséretet hallani .a mezei munkára kiadott orosz foglyokról. Mindez azonban nem veszteget meg és eszemágában sincs orosz imádatba esni azért, amiért dolgoznak az oroszok. (Miért ne dolgoznának? Igy kint .a. gazdáknál akár ellátás, akár szabadság dolgában mégis csak hasoiúithiatalaiml jobb .a dolguk, mint a legjobban és leghumánuaahban berendezett fogolytáborban. iHogy aztán ezt a sokkal! jobb .sorsúikat megbecsülik ós tisztességes munkával: megfizetnek érte, az igazán nem ok ,arra, hogy az ember azért valami túlságosan el Hegyen ragadtatva. Akik annyira odavanmak az oroisz foglyok munkájától, azokban csak megnyilvánul a magyar embernek az a nem föltétlenül dicséretes természete, liogy amit a saját fajtájában nem vesz észre, vagy legalább is nem becsül meg, ha idegenben látja ugyanazt, erényszámba veszi. iNem irigylein aiz orosz foglyoktól, ha jó dolguk van 'nálunk, de azért, amiért ezt a jobb dolgot többre becsülik .a fogolytáboréletnél, vagy éppen ,a háború szenvedéseinél, az nem hoz engem extázisba. Miért is hozna.? Az, h-cgy valaki a jobb sorsot többre becsüli .a rosznál, nem lelhet ck arra, hegy az illetőért rajongjak, hogy az itIMőikért rajongjunk, „Sacro egoismo," haj megbecsülik magukat viszont nem egész komolly dolog, ha uii túlbecsüljük őkst. iSőt kényeztetjük, tejiben-vajban fürüsztjtik őket, kedveskedünk nekik. Elvégre ők nem vendégeink, hanem — foglyaink. Akik, mielőtt azokká lettek, fiainkat és testvéreinket gyilkolták, öldösték s ha azért egyenkint ós egyénenkint nem is tehetők felelősekké, mégis osak bizonyos mértéket kellene tartanunk abban a szeretetben, amellyel! elhalmozzuk őket. Igaz az te, hogy .amelyik percben letették fegyvereiket, megszűntek ellenségeknek lenni, de ez még mindig nem 'Ok arra, liogy idédeligeissük őlket. iMint kelil bánni ,a hadi foglyokkal, azt eőlirja a nemzetközi hadijog. Bántalmazni, kínozni, gúnyolni nem szabad őket. IMagyar ember ezit különben írott jog nélkül seim tenné mag, mert sajátsága .a magyar embernek, ami a nemzet legvérzivatarosabb századaiban is mindenkor érvényre jutott, hegy nagylelkű ellenségeivel szemben .is. De az emberszeretet tulbajiása, álhumanizmus, amikor a .foglyokat dohánnyal, kaláccsal, finom pecsenyével, sörrel-borral mindenféle jóval tömjük. Ugyanakkor, amikor mii lió meg millió testvérünk a íkülömböző harctereken küzd, fárad, szenved, nélkülöz és kínlódik. Mindez még hagyján volna, ha az orosz foglyainkkal való túlzottan jó bánásmód legalább félig-meddig kölcsönbe esnék. Ámde a legszigorúbban kezelt orosz cenzúra dacára mégis csak megtudtunk egyet-mást, ami egy csöppet sem épületes. Hány meg hány cenzúrázott levelet kapunk orosz fogságban sinlődő fiainktól, akik az iránt érdeklődnek, hogy érzi magát „Dr. Bányában Dolgozunk ur?" „Gyalázatos Elbánásban részesülünk ur egészéges-e már?" De mine(k mindezeket felsorolni? Csak éppen mennem, tóinak iktatjuk ide ezt az egy-két kitételt. Biztos tudomásunk van róla, hogy 8—10 főtisztünket: őrnagyokat, alezredeseket és ezredeseket egy-egy szűk szobába zsúfolnak össze, nem .szólva azokról ,az ugyancsak főtisztekről, akiket minden bútor nélkül szűkölködő, elhagyott gyárhelyiségekbe internáltak. Tisztjeink becsületszava nem elég nekik arra, hogy legalább egy-egy város vagy falu bizonyos kijelölt területén szakámon; mozoghassanak, hanem szuronyos katonáik őrizete alatt végzik sétájukat. (Ezzel szemben, aki ikivácsi rá, bármely nap délben megnézheti, amint 16 orosz fcgoíliy párosával vonul végig a Dugonics-téren egy tizenhetedik fogolynak a vezetése alatt. iSem előttük, sem mellettük, sem mögöttük, sem közelben, sem távolban egy szál őr sem látható. Pedig ezek a foglyok nem is tisztek, hanem egyszerű közlegények. 'S mialatt ezeket a sorokat irtam, meglátogatott egy földim, hagyzsiálmi sváb parasztgazda, akitől megtudtam, liogy nála is van egy orosz fogoly az egész faluban pedig hatvanan vannak egyesével, kettesével paraszgazdáknál mezei munkára minden őrizet nélkül, Akik pedig nem akarnak bitéit adni az orosz cenzúra éberségét kikerült panaszos jajiszóikinak, .amelyek valahogy elcsúsztak a szóvégiben, azoknak felhívjuk a figyelmét hadügyminisztériumunk július közepe táján kadott azon rendeletére, amely a hadi fogságunkban levő orosz tiszteknek megtiltja fokozati jelvényeik, kitüntetéseik és egyéb különleges jelvényeik viselését. Elárulhatom aizt te, miért jelent meg az a rendelet? Azért, mert hivatalos megállapítást nyert, hogy Oroszország a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó népjog 69. §. a semmibevételével nemcsak az azon fogságban lévő osztrák-magyar és német legénységgel, hanem fogoly tisztjeinkkel is rosszul és embertelenül bánik. Ennék ia rossz, embertelen bánásmódnak csupán; csak enyhe megtorlása a hadügymniszterium tilltó rendlelete. Aki ezek után és ennek dacára szeretni akarja crosz foglyainkat, ,ám szeresse őket ezentúl is, de csak — módjával - gl Aradi válasz Bukarestbe. Ismertettük azt a hazafias és erélyes választ, amelyben a hazai! románság tekintélyes Lapja, az aradi Románul a bukaresti Epocát részesítette. Az Epoca azonban, ugy látszik, nem érte be eddigi akvetetlenikedésével, hanem ujabb piszkálódó sokba fogott. Ennek aztán a következménye lett az a válasz, .melyet az Epoca bizonyára nem fog kitenni az ablakába. A Romínul válasiza, melyet ia szerkesztő-bizottság irt alá, igy szól: A romániai lapok részére. A bukaresti Epocában több izben isulyos gyanúsítások jelentek meg a magyarországi és erdélyi román nemzeti komité végrehajtó bizottsága elleni. A mi lapunk, a Románul, a nagy nemzeti eszme érdekében és teljes felelősségének tudatában körültekintéssel, igyekezett mindig meggyőzni az Epocát és táborát. Védelmünkbe vettük a végrehajtó bizottságot, a mely ezókben a nehéz időkben és rendkívül íörüllmények között- a lehetőség keretén belül igyekszik feladatát t el jesi térni. A mi elvünk a-z, hogy keressünk és taáljunlk is kapcsolatot a román, nemzeti eszme -és hazánk s: a trón iránti kötelességünk között. Taktikánk tehát az, hogy egyrészről együnk őrei a román nemzetiségi törekvéseknek, másrészről pedig, tanácsadói legyünk a románságnak ezekben a nehéz pillanatokban, amelyeket az irtózatos háború idézett elő. Magatartásunkat a becsület diktálja. És ha eddig reflektáltunk is a bukaresti támadás-okra, kijelentjük, hogy ezentúl nem fogunk polemizálni a határokon tul levő román testvéreinkkel, azokkal, akik a testvérek kijött utálatot, gyűlöletet, gyanúsításokat, egyenetlenséget és zavart szítanak. Szemünk előtt mindenkor csakis a románság igazi érdekeit é.s nagy eszméjét fogjuk tartani. Nem áll jogunkban a határon tul lakó román, testvéreinknek tanácsókat adnil, de azért kijelentjük, hogy jobban tennék, ha ezekben a történelmi időkben félre tennék azt a harcmodort, amely a románságnak csak árt és nem használ. Testvérek között harcnak helye nincs. Mi teljesítjük kötelességünket, amellyel a románságnak ós hazánknak tartozunk. a Kis-Kass helgiségének helyén megnyílt már. Amerikai frissítő és hevítő italok. Hideg buffet. teljes kiirtását a falból és bútorból szabadalmazott gázfejlesztő gépeivel jótállás mellettbelvállalja HHatteine vállalat Szegeden, Mikszáth Kálmán(Laudon-utca 6.) Telefon 992. — Elvállal patkányok teljes kiirtását is. „Radikális patkányirtószer" tége— — lyenként is kapható. — — Számos elismerés. Számos elismerés. 'sbsibbihnhhbseai APRU H1BDETESEK. Fájós fogára vegyen mielőbb a hires Leinzinger-féle fogcseppből üvegje 50 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmúlik a Leinzinger-féle „ I n a h aszesz" által. Ára 1 kor. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Hajőszülés ellen csakis az ártalmatlan Leinzinger-féle „Hajrestorer" használja. Ára 2 korona. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Izzad vaiame ly test része? Ugy használja a dr. Leinzinger-féle kipróbált szert. Üvegje 60 fillérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Legjobb hajfestö az országosan elismert Leinzinger-féle. Ára 2 korona. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Gyomorbajosok dicsérik a Leinzinger-féle gyomdresepp jó hatását üvegje 80 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged