Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-22 / 174. szám

4 DÉLMAGYAR0R9ZÁG. Szegőd, ÍM5. julius 22, Megegyeztek a walesi bányászokkal. Amsterdam, julius 21. A sztrájkoló bánya­munkásokkal tudvalevően a kormány nevében több miniszter is tárgyal. Lehetséges, hogy a tárgyalás megegyezéssel végződik, de ez koránt­sem bizonyos. Á Times utolsó Számában több cikket is Szentel a kérdésnek. A szénkérdésről ir vezércikkében is és egyebek között ezeket irja: A kormányt a különböző sztrájkok rákény­szeritették, hogy behozza a compulsory arbitra­tion a kényszerű választott bírósági döntés tör­vényét. Ez-a törvény vonatkozik mindenkire, akár a bányászok sztrájkolnak, akár a szövő­munkások, akár kiások. És mégis, ez a törvény az alkalmazásakor nem bizonyult hatásosnak. És pedig azért nem, mert amig a bányászok hivatalos vezetői, akikkel a kormány, illetve a választott biróság tárgyal, azt hangoztatják, hogy ők nem akarják, sőt ellenzik a sztrájkdt, aközbeh' maguk a bányászok vidáman szüne­teltetik a munkát. És Lloyd George, akire rá van bizva a munkakényszer törvényének alkal­mazása, nem látván tisztán a helyzetet, kény­telen mindig uiabb és ujabb kéthetes halasztást adni a walesi bányák munkásainak. A másik cikknek, amely szintén a szén­kérdést tárgyalja, ez a cime: How to scive coal — magyarul: mikép takarékoskodjunk a szén­nel ? A jellemző cikk gondolatmenete és főbb tanácsai ezek 1 — A szénnel való takarékoskodás a házi fogyasztásban, a gyárakban és vasutaknál egy­formán életbevágó fontosságú, Az ügygyei kü­lön bizottságnak kellene foglalkoznia. Fokozni kellene a szén helyett a brikett és az olaj használatát. Büntetni kell a gyárakat, amelyek láthatóan pazarolják a szenet. Nem szabad gyorsvonatokat járatni, csupán egy-két igazán fontos vonalon, az étkező- és hálókocsikat pe­dig teljesen ki kell küszöbölni. Aki utazás köz­ben enni, vagy inni akar, szálljon le a nagyobb állomásokon és ott fogyaszthatja el az étterem­ben, amit óhajt. A hatalmas és súlyos étkezo­kocsik igen sok vonalon szükségessé teszik két mozdonynak az alkalmazását. A szén kimé­lése céljából növelni kell a fa fogyasztását. Igen sok az olyan erdő Angolországban, amely kihasználható. Ha a birtokosok bármely okból nem akarják irtani erdőiket, törvénnyel kell őket rákényszeríteni. Ez arra is jó lesz, hogy az erdőség helyén gabonát fognak termelni. Száz évvel ezelőtt Anglia népét az angol föld terményeiből az év tiz hónapján el lehet látni. Most azonban évenkint csupán hét hónapig él­hetne meg behozatal nélkül. Nem szabad tűrni hogy dúsgazdag emberek óriási erdőségeket tartsanak esakis azért, hogy ott vadakat tenyész­szenek s ezzel Angliát kitegyék az éhínség ve­szedelmének. Kardiff, julius 21. {Reuter) A munkaadók­kal és a munkásokkal ma folytatott további konferencia után a bányatulajdonosok ma fel­tételeiket irásba foglalták és a munkások kép­viselőinek megküldötték. Lloyd George minisz­ter a feltételekről értesülve, ezt mondotta : — Most már nem kell majd sokat tár­gyalni. Későbbi távirat szerint, bár még hivatalos megállapitás nincs, mégis csak megegyezés jött létre, amely csak hat hónappal a békekötés után veszti érvényét. London, julius 21. A délwalesi sztrájkolok és a kormány között megegyezés jött létre és a sztrájkot befejezték. Lloyd George, Runcimann és Henderson államtitkár egész éjszaka tanács­koztak a munkások képviselőivel. A tegnapi angol lapok legnagyobb része egyhangúlag azt A Délmagyarország telefonjai * *i f-t - r • 5 *v : •• * • J Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. állítja, hogy a sztrájkot német ügynökök okoz­ták. A Finánzial News kijelenti, hogy a néme­tek hatvanezer font sterling értékű aranyat ad­tak az agitátoroknak. A Morning Post a rossz pénzügyi helyzet következtében, amelyet a Sztrájkok még egyre súlyosabbá tesznek, azt irja, hógy a legközelebbi időben kilátás van arra, hogy Angliában ujabb igen súlyos és magas adókat vessen ki a'kormány. fi kereskedelmi és iparkamara a Jack-aialom ügyérő. (Saját tudósítónktól.) Szerdai számunkban Somogyi Szilveszter polgármesternek egy cik­két közöltük, amely tények felsorolásával vilá­gítja meg különösen mindazt, ami Szeged liszt­ellátása körül a múltban történt. Ezekkel a tényekkel szemben vádakkal illetni akár a ha­tóságot, akár a Back-malmot csak ugy lehet, ha készséggel tekintünk el mindattól, ami tör­tént, csak azért, hogy apriori megalkotott véle­ményünket fentarthattuk. Mi azt hisszük, hogy ettől első sorban azok fognak ovakodni, akik­nek megadatott, hogy közéleti dolgokban szót emeljenek. Ma módunkban van a kereskedelmi és iparkamarának ebben az ügyben kifejezésre juttatott hivatalos véleményét a következőkben közölni: — Az ői-lés szabályozásúm vonatibozó recktelkeoéseík előírták, hogy mily arányban lehet egyes lisztfajtákat előállítani. Az ide vonatkozó szabályok többször változtak. A liszt forgalomba hozatala körül a buza- és 'roeislísztmék bizonyos .kenyérilmsztpótló amya­tr okkal (burgonya-, árpa-, rizs-, kukorica­liszt!). v-aijó keveréke rem dőUtetett eli. Az orr-e vonatkozó .rendeletek is többször változtak s az árnáli-szt fogytával már utóbb a főző.liszt­hez 50%, a kenyérliszthez 70%-ig terjedő ten­geriliszt keverése rendeltetett el. 'Maid pedig, amikor már részint, a jobb terméskilátás mel­lett a kenyér magvakból készült liszttel való takarékoskodás nem volt eminens szükség, vi­szont. a tengeriben hiánv mutatkozott: e^-ves vidékékre nézve köünvitések engedtettek jobb minőségű lisztfajták forgalomba, hozatala kö­rül. — A liszt előállításánál és felhasználásá­nál egyenlőtlen elbánást okozott, az, hogy ele­inte a tisztán vámőrléssél foglalkozó malmok n-aik megengedtetett a, magán felek részéről ho­zott gabona tetszésszerinti őrlése. -A gazdál­kodó közönség igy ,a saját gabonájából nyert lisztet használván, előnyösebb helyzetben volt, mint -a városok lakossága mely a kereskedel­mileg forgalomba hozott lisztfajták fogyasztá­sára volt szorítva és jó pénzért seim juthatott tetszése szerinti minőségű liszthez. Később a. vámőrlő mailmok is reá szoríttattak a liszt ke­verésére, -azonban ezt ellenőrizni bajos volt « -az intézkedés is elkésett, mert már, akkorra le­hetőleg minden gazda felőrlette a saját szük­ségletére szánt gabonát. — Az őrlés és a liszt -forgalomba hozata­lának, úgyszintén ia kenyérsütés szabályozása természetszerűleg a közélelmezés érdekeinek biztosítása végett történt s erre küjppö,§en a városok lakossága szerfelett reá is volt szo­rulva. — Ez érdekből rendeltetett el a gabona­készletek és az egyes háztartásokban, valamint a kereskedésékben talált lisztkészleteknek a -közfogyasztás céljából való .lefoglalása. Az Or­szágos Gazdasági -Bizottság minden város és vármegye fogyasztási igény-ének kielégj téséről jkiilön gondoskodott nem mjnden nehézség és gáncs nélkül. A városok és községek hatósága a rendel­kezésükre álló és rendelkezésükre bocsátott lisztmennyiséghez képes a liszt és kenyér­fogyasztást korlátozták és e fontos élelmi cikkek beszerzése körül az utalványrendszert érvényesi tették. Kerületünk minden városában és nagyobb községében életbelépett az utalványrendszer és e körül a hatóságokn-ak igen derekas mun­kájuk akadt. E rendszabályokkal a közélel­mezés ellátása, amint m,ár emiitettük, nem mindenütt egyformán sikerült. Szegeden pél­dául a 'lisztkészletek összeírása s az újig szük­séges mennyiségek biztosítására szánt, tárgya­lások közben annyi idő telt el, hogy addig a számba vett készletből korlátozás nélkül (el­szállításra tarhonyakészitésre stb.) tekintélyes mennyiség fogyot el és mert -az Országos Gaz­dasági Bizottság csak igen korlátolt mennyi­ségű Búzával, rozszsial és árpával s-egitette ki a várost: kénytelen volt .a hatóság a- fejen­kénti kenyérlisztfogyasztást heti 1 kilogramm­ra. szorítani. Később -e mennyiség kukorica­lisztnek bőséges hozzáadásával három kilog­rammra emelkedett, de a kenyérfogysztá-s e korszaka a minőség -szempontjából kellemet­len emlékeket hagyott. Takarékosságból a nul­lás liszt hozzáférhetősége igen erős korlátok közé szorult s -a főzől,iszt minősége és mennyi­sége, valamint a pékek által forgalomba ho­zott sütemények élveahetős-ége is sok kivánni valót engedett. A rendelkezésre álló liszt­mennyiség felhasználásának beosztása és ál­talán -az utalványrendszer gyakorlatba való átültetése körül a kamarára jelentős véle­ményező tevékenység hárult s ennék során igyekeztünk a gyakorlati élet követelményeit a kielégítés 'lehetőségeivel összeegyeztetni. Fel kell jegyeznünk e helyütt, -hogy Szeged város közönségének liszttel való ellátása körül -a helybeli Bach Bernát fiai gőz­malomtulajdonos cég igen elismerésre méltó áldozatkészséget tanúsított Elvállalta -a város közönségének liszttel való ellátását olykép, hogy a szükséges gabona beszerzéséhez a tő­jét kamatmentesen előlegezte, az. őrlést telje­sen díjtalanul végezte és minden ellenszolgál­tatás nélkül látta el a liszt raktározását keze­lését s utalványok ellenében a több százra te­hető viszontelárusitók sütők, cukrászok, stb. részére való közvetlen kiszolgálást is. A város hatóságo a liszt maximális árába, a nyers­anyag önköltségén felül beszámított őrlést és .kezelési dijakat -s normális malonihasznot más közcélokra fordíthatta-. Legutóbbi teljes ülésünk ót-a hihetetlen arányokban szökött fel mindennemű húsnak az ára s kapcsolatosan -a -piaci drágaság olyan fokra hágott hogy a szerényebb, keresetű nép osztály komoly szükséget szenved. Ezidősze­rint ugy a marhahús mint a sertéshús ára kilogr-ammonkint átlag 4 koronán felüli, a szalonnáé és zsiré 5 korona körüli és a ba­romfi ára is elviselhetetlenül magas. Oka a drágaság e fokozódásának kétségtelenül a had­sereg rendkívüli fogyasztásában és abban rej­lik hogy bár -a -Monarchia a békeidőben is be­hozatalra szorult, nem történt kellő időben gondoskodás a bekövetkezett bajok megelőzé­séről. Igy történhetett meg, hogy a szakkörök m-eg-áll-apitása szerint a háború rendkívüli szükséglete -szarvasmarhákban pl. nemcsak a természetes szaporulatot emésztette fel, de erő­sen megbontotta a törzsáloiuányt. is, megbecs­lés szerint 17 milliói darabról 12 millióra csök­kent. (E csökkenésben Galícia és Bukovina el­pu-sztitott 2.7 milliónyi marhaállománya is benn foglaltatik.) E rendkívül nagy baj a háború folyamán még fokozódik -s hatását a bekövetkezendő béke idején is évekig fogjuk érezni. Nem lehet célunk e helyütt rekrimináini, de bizonyos körök túlságos befolyásának ,és fe­lelősségének megállapítása céljából le ke-11 szö­geznünk, hogy noha Németország mindjárt a háború kitörése utáni napokban felfüggesztet­te az összes fontp-s élelmiszerek között az állat és husvámokat -és -lényegesen könnyített az élő állat- és hus behozatalát megnehezítő egész­ségügyi rendszabályokon, nálunk először csak október 10-én történt annyi, hogy -azi üszőbor­juk és három évesnél fiatalabb .üszők levágása eltiltatott. Az első.kiviteli, tilalom, felételek mel .ett megengedtetett. A -behozatal megkönnyítő-

Next

/
Thumbnails
Contents