Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-20 / 172. szám

ÍWect, 1915. 'julius 20. í>ÉLMAGYAáOSSZÁÖ 7 Szegedi asszony a harctéren. A háborús eseményeket nyomon kísérő „Der Völkerkrieg" című (folyóirat, mint e nagy események bű krónikája 35. füzetébe felvett egy tábori levelet, mely a Wiener Tagblattban jelent meg és egy szegedi aszszonymialk (a banetóren való látogatását és fiával való találkozását irja le ,a következőképpen: — Egyik 'borzalmasan hideg, nedve® nap reggelén hirtelen hallóm egy huszárkapitány ismerő® hangját, amint csodálkozva, egyúttal paraneacilólíag igy szól1: „Mit akar itt ez az asszony? .... — Mit akiar maga itt? Jó lesz, ha tovább kotródik!" Erre halk, remegő hangon. így szólt az asszony: „Szépen kérem a kapitány urat, ia fiamat keresem, meleg ruhát hoztam neki, hogy ne fagyoskodjék. A csomagot amit küldtem, nem kapta meg." — Eélekzetemet visszafojtva hallgatóztam tovább. Hogy meg tudta egyszeriben változtatni a hangját a kapitány! Egész szelíden (folytatta: „Hja, de hol keressük mcstJ a fiát? . . . ® .aztán llássa kedves asszoszonyom, ha minden .anya ugy cselekednék, akkor a végén talán több .anya llenne itt, mint katona!" ,Én .gyorsan kisiettem barátunkból, mert ott .a,z .anyát látnom kelll. Megkérdeztem tőle: honnan jött, hogy hívják a fiát és melyik zászlóaljnál szolgál. Válaszul! átadta .nekem fia utolsó tábori lapját s igy megtudtam, hogy — iSzegedről jött, tehát meglehetősen messziről és igy eléggé fáradságos utat kellett megtennie, fia pedig, aki önként vonult be mégi csak tizenhét esztendős! . . . Elmentem a tábori telefonhoz: „Popyd (?) gyalogos még a mai délelőtt folyamán jelentkezők itt a hadosztály parancsnokságon!" Dél féllé aztán nehezen magrakcidiva, izzadva .ós mit sem sejtve megjelenik a fiú és straimmal jelenlkezik. Valami végigfut a hátiamon az édes anyám és a •viszontlátásra gondolok! Adja az Isten, hogy nekem is legyein részem benne a háború után! . . . Mim irodalmi uiisgl •••• MÉRAY-HORVÁTH: Amerika Cézárja. Ára 1 K 90 fill. PILISI LAJOS: A kárpáti harcokbóí. Ára 80 fillér. KARINTHY FRIGYES: A repülő ember. Ára 40 fillér. Dr. ENDREI GERZSON: Szemelvények a Koránból. Ára 40 fillér. SZÁSZ MENYHÉRT: Háborús versei. Ára 1 K 50 fill. ÚJHELYI PÉTER: Hadseregünk iiliÉa is Isiin Ára 60 fillér. A külügyminisztérium hivatalos kiadása. Ára 40 fillér. ••• Vámay L. könyvkereskedésében SZEGED, KfiRHSZ-UTCfl 9. EZ. „Várjon", szólok a fiatal bakának, „valaki beszélni aik.a.r magával!" s .elküldök az anyjáért. Örökkévalóságnak tetszik a.z az idő, amit egymás karjai között töltenek. Magukra hagytam őket. [Nemsokára tudott ie találkozásról az egész tábor és nem akadt a legénység közül egyetlenegy sem, aki nem adlott volna legalább egy jTTr garast a derék anya útiköltségéhez. Boldogan tért vissza a fiatal önként beállott fiú a tüzv.onalha, hogy tovább harcoljon királyért és hazáért. A német szocialisták hazafisága. Berlin, julius 19. Mamibeinnban Gedk szociálista képviselő egy népes gyűlésen beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy nem okos dolog, hogy minden annexiós törekvést eleve kizárunk. Az ellenség elfoglalta a legértékesebb német gyarmatokat és ezeket nem fogjuk visszavehetni, ha a megszállott francia és belga területeket legalább is mint kompenzációs objuktuimokat nem tartjuk a mérlegre és ha ellenségeink joggal hihetnék azt, hogy Németország nem is akarja .a nehéz áldozatokkal elhódított területéket megtartani, .mert ,a nép irtózik a hódítástól. A szociáldemokrata párt tagjai, a kik az annexió ellen vannak, csak a német hódító politikát akarják megbélyegezni és nem törődnek az angol, orosz és francia annexiós törekvésekkel? Eddig ellenségeink imperalisztikus vágyairól nem hallottunk elitélő szót a német szocialistáik táborában, a mi mindenesetre meglepő jelenség s a rosszakaratú szemlélő előtt azt a látszatot kelti, hogy ellenségeinknek mindent megbocsátunk, magunkkal szemben azonban a legszigorúbb kritika álláspontjára helyezkedünk. Most egységesnek kell lenni miniden pártnak és az egész népnek, hogy az ellenségnek még reménye se legyen arra, hogy Németország legyűrését számításba vehesse. A mai súlyos óráknak ez a legfőbb parancsa. Orosz politika veszedelme Bulgáriára. Lausanne, julius 19. A Revue Politique Internationale legújabb száma rendkivül érdekes dokumentumot közöl, amely .történelmi alapon világítja meg a bolgár nemzet állásfoglalását a .Dardanellák kérdésében. Arról a több mint hétszáz oldalas munkáról van szó, amelyet a mostani londoni bolgár követ, Misev irt tizenhat évvel ezelőtt. Ez a könyv, amelyet annak idején a párisi egyetem kitüntetett, a DardameHa-kérdésben követett orosz politikát vizsgálja s arra az eredményre jut, hogy Bulgáriának és valamennyi Balkán-államinak feltétlenül meg kell akadályoznia Konstantinápolynak orosz kézre való jutását, mert ez az ő rabszolgaságukat jelentené. A Revue Politique Internationale ennek a teljesen elfogyott munkának utolsó fejezetét reprodukálja, amelyben Misev orosz források alapján fejtegeti az orosz politika óriási veszélyeit. A közlemény elé irt bevezetésben a Revue szerkesztője kiemeli Misev könyvének nagy tudományos jelentőségét s rámutat a benfoglaltak aktuálitására. A tisztviselők lisztkészletét a város szerezze be. (Saját tudósítónktól.) Dr. Pálfy József árvaszéki elnök az alábbi indítványt terjesztette a városi tanács elé: Tekintetes Tanács! A világháború okozta áilltialánes drágaság küllő nöíen súlyos gondot oko,z azon kisebb javadalmazási! hivatalnokoknak .és egyéb alkalmazottaknak, akik mindennapi 'lét f ön tartási szükségleteiket már most is a legkörültekintőbb beosztással, igényeik leszálitásával és. soksok lemondással képesek csak szerény fizetésük szabta korlátok között kielégíteni. Az ily kis háztartásoknak moist talán legnagyobb gondját az képezi, hogy miként lássák el magukat a jövő év bizonyára legfontosabb élelmiszerszükségletével, a liszttel. A (bevásárlás ideje megkezdődött haltjuk a jó tanácsokat, hogy biztosítsuk családunknak ;a .megfelelő lisztikészilétet, ámde aggódva kérdjük, hogy rendelkezésére áll-e a kiahivataílncikioknak az a 150—200 korona, amely az egyévi illisztkésalot beezerzsóre szükséges? 'Sajnos, azt liiszetm, kevesen vannak szerencsések .akik az évi szükséglet bevásárlásához megkívánt össlaeigeit előlegezni képesek. Minthogy tudom miszerint Polgármester ur, valamint a város t. Tanácsa megragad (minden alkailtmat, ahol a mai súlyos megélhetési viszonyok közlött a város közönségének segítségére lehet és készséggel támogatja a város alkalmazottainak méltányos kívánságait, ezért tiszteletteljesen indítványozom a városi .alkalmazottaik évi lisiztezükséigleteinlefc beszerzése kérdésével az alábbi szempontok figyelembevétele mellett foglalkozni métóztassék: A tisztikar valamely tagja megbízandó lenne a.zzal, hogy irja össze azon városi alkalmazottakat, ide értve .a tényleges szolgálatban áffió, vagy nyugdijai' tisztviselőket, segéd- és kezelőszemélyzethez tartozókat, tanítókat, rendőröket, szolgálat, akik kötelező nyilatkozatot hajlandók adni arról, hogy 1915. év szeptember 1-től kezdődő ás a törvényben meghatározott, fejenként 1 Q30 kgr. gabonaszükségletüket a város utján kívánják beszerezni .és pör rendszerű nyilatkozatot adnak arról, hogy enneik födözetóre szükséges összeg rendszeres fizetésükből, ijavadalmazásukból tizenkét egyenlő havi részletben a pénztári tisztség által minden további megkérdeztetésük nélkül levonásba hozassák. Az Ily nyilatkozatot kiállító tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére a polgármester ur vásárlási jogának keretében megszerezné a kívánt gabonamennyiséget s a tekintetes Tanács annak havi részletekben a hatósági bolt, vagy egyéb alkalmasnak talált utón leendő kiszolgátatása iránt intézkednék. Az ekként jelentkező lkészillet beszerzéséhez szükséges tőkét a város előlegezné, ha pedig az nem volna lehetséges, a helyi nagyobb pénzintézetekkel lépne ez irányban érintkezésbe, amelyek minimáis .kamat ellenében kétségtelenül hajlandók lennének az ehhez szükséges függő kölcsönt a városnak rendelkezésére bocsátani. Az árbanyiatlásból .esetileg származható differenciát ia város nem vállalná. A kezeléssel járó költségek természetesen vevőt terhelnék. A megrendelt mennyiség átvétele kötelező. Többféle liszt kezelése valószín ülieg nehézkes lenne, ezért csak buzaés rozsliszt kiadását hoznám javaslatba. Igy anélkül, hogy a városra .bármi anyagi kockázat lxáramolna, a város alkalmazottai hálásan, éreznék a városi hatóság atyai gondoskodását. Sőt érintem azt az eszmét is, hogy ugyanily alapon be lehetne vonni .a birói kart, a vasút és pénzügyigazgatóság alkalmazottait s> a tanári kart is. Kérem indítványom megfontolását.