Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-20 / 172. szám

4 DULMAGYAJtOSSZAG (Szeged, 1015. julius .20. Szeged élelmezése. (Saját tudósítónktól.) A város lisztellátása ügyében legutóbb egy inditvány és egy bead­vány érkezett a. polgármesterhez. Áz inditvány dr. Kószó Istváné, a beadvány tizenegy szegedi lisztkereskedőé. Mind a kettő a gabona- és a lisztkérdést tárgyalja, valószínű tehát, hogy a legközelebbi rendkívüli közgyűlés elé kerülnek annak a tanácsi előterjesztésnek kapcsán, a mely ebben az ügyben tárgyalás alá kerül. — Koszó indítványa a következő: Nagyságoe Polgármester Ur! Eddig és jelenilleg is a város közfogyasz­tására szükséges lisztmenhyiséget a kereske­dők csak a Back-malom utján 'szerezhették he. Ennek követikiezinénye .az hoigy a vidék jónevü malmaiban előállított lisztet először a Baek-nial-ombn kell szállítani, ha valaki tudna is másutt lisztet vásárolni, csak innen kaphat azután olyan lisztet, aminőt a ma­lom kiadni akar. Ennélfogva lehetetlenné van léve a szegedi kereskedőknek, hogy vi­dékről: vásároljanak és jobb anyagot szerez­hessenek be máshonnan, mint aminőit a, Back-malom adni akar. Miután továbbá köz­tudomású dolog, hogy Szeged szükségletét nagy részben a vidék nagyobb ós kisebb malmaiból] beszerzett lisztekkel fedezte, mi­után továhá általános a panasz, hogy a iBaick­malmi liszt erősen kifogás .alá esik és pél­dául ennék nulflláislisztje a köztndait szerint a nnlilláisiliszt minőségének átlaga alatt áll, minek oka azoin kizárólagos eüárasitási jog, mely teljesen indokolatlanul1 egy kézibe téte­tett le, tehát ezen képtelen & jogilag indo­kolatlan monopóliumos állapoton változtatni kell. Ezek alapján indítványozom: mondja ki a közgyűlés, l'isztnemü beszerzési és elá­rusító jogát megszünteti és feljogosítja, a szegedi kereskedőket arra, hogy a tetszés szerinti imdlmolkibóll vagy kereskedők tői köz­vetlenül vásárolhassanak és utasítja a vá­ros tanácsát azon intézkedések megtételére, hagy vidékiről a,z ott termelt lüsztnemüek korlátlan mennyiségben behozhatok ós köz­vetlenül a vevőkhöz szállithatók Hegyenek. A beadványt tizenegy szegedi !isz,t­faeneskedő intézte a polgármesterhez és itt közöljük. Nagyságos Polgármester Ur! Az alüli­rot't szegedi iliisztmagyikierieskedők Szegőd szab. kir. városinak a következő ajánlatot te­szik : Hajlandók vagyunk Szeged közélelme­zését hiszi és őrleményeket illetőilieg teljésén ellátni. A .forgalom lebonyolítása hajlan­dók va.gyunlki egy külön lisztirodát nyitni, ia meily a kiskereskedők és pélkek lisztszük­sógeltét látná el. Hajlbndák vagyunk, amennyiben a város gabona bevásárlási jo­gát reánk ruházná, a gabonát a város részé­re beszerezni és a szükséges pénzt a város rendelkezésére booaájtani. Hajlandók va­gyunk a gabonaőrJést a legelőnyösebb első­rangú maiammal végrehajtani, a lisztet rak­tárra venni és miután m,i liszlkeneiskedőik kellő szakórtelemmeil rendelkezünk, készek vagyunk azt. akár saját, akár pedig a ható­ság utasításainak megfelelőleg a kiskereske­dőknek, illetve a pékeknek a ötegméísókel­itebb haszon mellett •eljuttatni. A kiskeres­kedőknek. úgyszintén a pékeknek, de nenp kevésbé (Szeged város- közönségének ,a légy előnyösehh volna a mi közreműködésünk, mert. mindenkor .gyorsan a szükséges liszt­mennyiséghez jut mindenki és módunkban áll, esetlég a. közönség részéről jövő pana­szokat avagy kívánalmakat a legközvetle­nebben orvosolni, kielégíteni. A város pe­dig, ha saját kezelésébe veszi a lisztelladást, akkor véleményünk szerint az elosztási és egyéb költségek igen sóikat tesznek ki, mert nekünk lisztikereskedőknek, ilyen trausajeió­hoz szükséges berendezés rendelkezésünkre áll, nevezetesen .alkalfmas zsákok, személyzet, fuvareszközök és szakértelem, ezek pedig a városnak, mint ilyenek igen sok pénzébe kerülnének. Pólida reá Budapest, ahol a szétosztás rendkívül sokba kerülit. De a vá­rosnak nem érdeke, hogy az évtized óta fén­állott tieztkereisikeideleim aimely a] múltban nemcsak .Szeged, hanem az egész környék szükségletét meg ©légedéire boinycliitctta le .— 'tejesen megszűnjék. A város mint ható­ság különben sem alkalmas1 kereskedelem liebonyolitásária. A jelien nehéz viszonyok mellett, mi lisztkereskedők csak azon célt le­begtetjük szem előtt, hogy a meglévő, e célt szolgáló berendezésünk és személyzetünk foglalkoztatást nyerjen. A kiskereskedőre úgyszintén .a fcispékre, mint azok ezt már több ízben -is kifejtették, a jelen rendtezer nagyon is sérelmes, az átlagos szükségletük cirka 2 zsák egy héten, amelyért állandóan kocsit kell fogadniuk Személyesen kifárad­niuk á mállóimba. Ahol a dolog elintézése néha egy fél napot is igénybe vesz. Ha már most. számításba vesszük, hogy egy kocsi a mai viszonyok mellett 10 koronánál 'többe is kerül, s mi ugyan ezt tekintve, hogy töme­gesen direkt e célra berendezett eszközök igénybevétélével intézzük — lényegesein ol­csóbban házhoz is szállítjuk, ugy feltétemül olcsóbban tehát jobba jár a kiskereskedő és a kispék és igy végeredményben a közön­ség & mert jobbat .és olcsóbban kap. De ha a város a liszt ellátást saját kezelésébe venné át, akkor a felsorolt drága kiadásai­hoz kamatköltségek .is merülnének fel, amelyek nem csekély .összeget tennének, ki, eltekintve attól a rizikótól, iamit egy ilyen nagy mennyiségű gabonfiíké&zffiét raktározá­sa és kezelése igényel. A lisztkereskedők . által alakított központ mindenben a hatóság utasításait tartaná szem előtt és alá vetné magát a hatóság ellenőrzésének, Biztosítaná ez által a várcs azt, hogy láz p rendelkezései ] ós' elillan őrzése mellett készült liszt és őr le- 1 ményeik megfeMménák ós a közönség ,a mos­tani, szinte emészhetetl'an árunál sokkal Vígszín]) 14-25. © KABARÉT ® Telefon 14-25. Horváth Mihály-utca 8. sz. » MEG! MEG! MEGJÖTT MÁR. i isipis m Mim. elston duó® m Kedden és a kö­vetkező napokon, a hires zsonglőr és ekvilibrista szám; csodás mutatványokkal. HARRY WiLLI a berlini Wint rgarten tagja, mint vendég, kiváló német komikus speciális műsorral. GUSTI EDELMANN a bécsi Ronacher szubrettje mint vendég. Márkus József kabaré énekes. — Morvay nővérek a bpesti Nemzeti Orfeum táncművész­női. — Szenzációs újdonság. Itt először: Szőke Szakái frenetikus sikert ért bohózata. Posta­hivatal. Játszák: Árnyai, Hunyadi, Szirmai, Kor­da, Morvay J., Morvay Gizi, Rajnai M., Fodor V., Kiss, Mischi. — A Nemzeti Orfeum 200 előadást ért slágere. Ojrá! — Ojrá.! Zsúr a ligetben. Komikus táncegyveleg. — Árnyai, Hunyadi uj műsorral. — Profeszor Mischi—Fodor Vilma uj táncok. — Korda Sándor előadja: „Kard és rózsa." „Nem tudlak én soha elfelejteni." — Rajna Mici előadja: „Gyurka — Pesti nő." — Sándor Franci cabaré előadónő. — Szirmay Vilmos mint feltaláló. — Fellépnek mégl Pflügel Antónia, Carli, Kiss stb. — „Zaczi" Szőke Szakái tréfája. — „Kutyamosó" Harsányi Zsolt bohózata. , Éjfél ufán parkettán!, szabad kimenettel B í a Elsőrendű italok hideg és meleg ételek, a Pénztarnyitás este 7 órakor. El Ufl IÜJM I • Páholyülés 2 K, I. hely K 1 -60, II. hely g ülj ydlUí! • K 1-20, III. hely 80 f, állóhely 50 fill. | Jegyek előre válthatók este fél 7ög PETŐ ERNŐ g dohánytözsdéjében, a Tisza-kávéház mellett. — jobbat iés 'élvezeteset fktapnia, és így egyben álílaitclk részére íkelllő mennyiségű és meg­felelő korpa maradna IbéBott eddig még drá­ga pénzein .sem Síelhetett kapni. Az eladás alapját ia imindeniboir beszerzett maximális búzaár képezné. A gabonakészlet beszerzé­sénél pedig tekintettél volnánk egy 'eset­leges román importra. A részetek megtárgyalására készséggel állunk a Polgármesteri Hivatal rendelke­zésére. Kís-Szeged Felsőmagyarországon. (Saját tudósilónktól,) A háborús jótékony­kodás során felvetett ideák között legnemesebb és legszebb eszmék egyike volt. liogy az orosz hordák betörése alkalmával elpusztított felső­magyarországi falviakat nagy magyar városok újjáépítsék. A magyar haza védelmében pusz­tultak el ezek az ekszponált helyen levő kis falvak, lakóik önhibájukon .kivül lettek földön­futókká, most tehát a történeti igazságszolgál­tatás szent föladata, hogy azokat a falvaikat, a melyek a széltől óvják és azokat a tetőket, a melyek majdan a vihartól megvédik ezeket a szerencsétlen ekziszteneiiákat, szintén a ma­gyar sziv és magyar pénz alkossa ujjá. Ismeretes, hogy Debrecenből indult, ki ez a mozgalom, amely élénk visszhangra talált az egész országban. Debrecen városa már el is ha­tározta, hogy Zboró-Debrecen néven az elpusz­tult Zborót fogja rekonstruálni, Szabadka pe­dig Szabadkafalva néven fog felépíteni egy má­sik elpusztult magyar községet. Vasárnapi szá­munkban közöltük azt a meleghangú, hazafias pátbosztól áthatott átiratot, amelyet ebben az ügyben Debrecen városa Szeged törvényható­ságához intézett. Az átirat kapósán hétfőn fog­lalkozott az eszme keresztülvitelének módoza­taival a városi tanács. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki az idea megszületése óta szív­vel-lélekkel annak szolgálatába szegődótl, a hétfői tanácsülésen is pártolta az eszmét és a városi tanács elhatározta, hogy más nagy váro­sok mintájára, Kis-Szeged néven felépiffct szin­tén egy elpusztult falut. A szükséges költségek egy részét a városi közönség adakozása révén akarja összehozni a tanács. Körülbelül 4—-500 koronába kerülne egy csinos, szerény kis falusi ház és azoknak nevét, akik a házat felépítette tik, a homlokzaton levő táblára vésetik. Mikor már az adakozásokból összegyűlik akkora összeg, liogy a falut meg lehet épittetni, akkor a tanács a közgyűlés elé viszi az ügyet, liogy a város is járuljon hozzá u költségekhez. A város építtetné fel a községhá­zát és az iskolát, esetleg a templomot is. A társadalmi mozgalmat ebben az irány­ban a városi hatóság fogja szervezni, de a moz­galomból kiveszik részüket az összes szegedi jótékony- és kulturegy letek. A szegedi közönség pedig, amely már annyiszor tanújelét adta ha­zafias áldozatkészségének, bizonyára ezúttal se fog elzárkózni az adakozástól és Iheetővé teszi, hogy a szép eszme megvalósuljon. Mire a háborúnak vége lesz, Felsőmagyar országon uj, fehér házias kis falvak hirdetik, hogy az orosz pusztitás nyomán a magyar erő forrásából nj élet fakadt... A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.

Next

/
Thumbnails
Contents