Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-17 / 170. szám

4 BtLKAÖYABÖRSZAíí Szeged, 1915, julius 17. Szeged élelmezése* (Saját tudósítónktól.) Érdekes és tanulságos sorokkal gazdag levelet kaptunk. Az irója. közli velünk azt a módot, ahogyan I'ancsóván rendezték a lakosságnak liszttol való ellátását, A levél iró ja szerint kevés javítással ez a mód Szegeden is beválnék. Pari csóva törvényhatósága — kezdődik a levél — megtalálta a módot arra, hogy a jövő évi. augusztus 15-ig terjedő időre igen jó minőségű és .aránylag olcsó liszttel és kényérrel lássa el mindazokat, akik a saját szükségleteikről a kellő anyagi eszközök hiányában egyszerre nem gondoskodhanak, A paucBcvai pénzintézetek az akció lebonyolítására szükséges és több mint fél millió koronányi tőkét önzetlenül -bocsátották a város közönségéneik rendelkezésére, ugy, hogy öt tekintélyes' pénzintézet az ügylet lebonyolítására alkalmi egyesüléssé alakult, amely alkalmi egyesülésnek képviselője és végrehajtója a Pancsevai Népbank r.-t. Pancvova közgyűlése ezt az alkalmi .egyesülést bízta meg azzal, hogy ia város ama lakosait, akik a 2072—1915. M. ,E. számú rendelet értelmében a rendeletben kitűzött határidőn belül szükségleteikről gondos,kodni nem tudnak, a,z 1916. augusztus 15-ig terjedő időre kenyérrel és liszttel ellássa. Ez az alkalmi egyesülés e cél elérése érdekében a kormányrendelet értelmóbein kieszközlendő vásárlási engedély alapján a buza bevásárlásához szükséges tőikét a város rendelkezésére bocsátja, a szükséges búzamennyiséget bevásárolja, beraktározza, kezeli, •megőrö.Iteti ée az ellátásra jogosultak között forgalomba hozza oly módion-, hogy az arra szorultak száz százalékos tiszta búzával legyenek ellátva. Ehhez képest a Panesovai Népbank Pan-. csóva város megbízásából eszközli a szükséges búzamennyiség bevásárlását, 'egalizálását, be- és kitárolását, elraktározását, kezelését és tűzkár elleni biztosit,ását, a malomba való elszállítását, -megőrllásiét, a -melláktermények és hulladék-ok értékesitásét, a malomba levő buza és Ifeztkószleteknek tűzkár elleni biztosítását és a megőrölt lisztnek a város által kijelölendő liszt,kereskedőkhöz és pékekhez való etezáll'itását, úgyszintén a város által' kiadandó liszt, illetve kenyér-utalványok alapján a lisztkeneskedők és pékek ellenőrzését a tekintetben, hogy a. rendelkezésükre bocsátott liszt -kizárólag az erre jogosüftak -fogyasztására s csak abban ,a mértékben hasznáilta-sisók fel, laimialyh-en, azt a. rendelet előírja. A várcs búzájából előálJitictt liszt kizárólag ,a város által kiadott liszt, illetve kenyérutailványok ellenében bccsájtható áruba. A liszt é,s- kenyér eladásával uiégbizott liszt kereskedőik é,s pékek kötelesek az eüárusitáis, illetői e,g feldolgozás végett nekik átad.,ott lisztmeninyiségrol' a Panesovai Népbanknak a város által kibocsátott liszt, ill$t«-'• ve kenj-érntalványokkail elszámolni és pedig a pékek a városi tanács által a ,Mszt s az abból sütött keny-érmönnyiségek között megállapított arány szerint. A Panesovai Népbank jogosítva vian az elszámolni nem tudó, vagy bármi tekintetben panaszra okot, adó liszt kereskedőktől s pók,éktől a további lisztellátást megvonni, A,z alkalmi egyesülés kijelenti, hogy a me-gbizást nem üzleti nyereség elnyerése céljából1 vállalja, hanem azt •közérdekű szükí-ég,akciónak tekinti. Ebből folyólag az alkalmi egyesülés csupáu a vállalathoz szolgáltatandó pénztőke után, minden más haszon kizárásával csak az Osztrák-Magyar Bank hivatalos kamatlábát 2 százalékkal meghaladó kamatokat és csak a következő készkiadásokat igényelheti: a) a buza bevásárlására, fordított vételár és az az után járó kamat; b) a buza bevásárlásáért a bevásárlóknak I a Panesovai Népbank által tényleg fizetett jutalék, amely azonban 30 fillért ,métermázsánként meg nem haladhat; c) a buza betárolásáért (a raktárba való elhelyezéseért) mótermázsáuként 10 fillér, tűzkár ellen, a teljes érték erejéig való biztosításáért h-avonkint métermázsánkint 2 fillér, raktárbér címén hetenként métermázsánként' egy fillér, kitárolásért métermázsáhként 10 fillér, kétszeri rostálásért métermázsánként 15 fillér, nyolcszori lapátolásért métermázsánként ti fillér, zsákbérért darabonként és hetenként két fillér; d) az őrlés végett a malomba szállított buza s az ebből előállított s ugyanott raktározott liszt teljes értéke erejéig tűzkár .ellen való biztosításért tényleg kifizetett biztosítási dij. Ezek a tételek, amennyiben munkabérek azokban nem foglaltatnak, makszimálisoknak tekintendők, s azoknak cim-én a város terhére minden esetben csupán a tényleges kiadások, illetve a Panesovai Népbank biztosítási szabályzatában feltüntetett összegek számithatók fel. e) A malomnak fizetendő őrlési dij métermázsánként 3 korona, amelyben a megőrl-endő búzának .a közraktárból a malomba való szállítása, a kiőrölt liszt raktározása, úgyszintén a malomból a lisztkereskedőkhöz, illetve a pékhez való szállítása, valamint -a liszt .szállításáboz szükséges zsákok körüli költségek is bennfoglaltatnak. Viszont a város javára könyvelendők mindazok a bevételek, amelyek az előállított liszt, inellékterm-ények é.s hulladékok vételárából befolynak, vagy tűzkár esetében ,a biztosító társaság által fizettetnek. A rendelkezésre bocsátott tőkéből beszerzett buz-a. és az ebből előállított, de még forgalomba nem hozott liszt tulajdonosa a pénzintézetekkel kötött szerződés egész tartam alatt ,a város marad és a rendelkezésre bocsájtott tőke megtérítése, az igénybe vett tőke után járó kamat és a már ismertetett költségek fedezése után netalán fennmaradó felesleg a várost illeti meg. A kenyér ára tiszta búzából előállítva 41 Qllérben, a fehér liszt ára nagyban való eladásnál 80 fillérben, kicsinyben való eladásánál S4 fillérben, a kenyérliszt ára nagyban 48 fillérben, kicsinyben való eladásnál 52 fillérben lett. megállapítva kilónként, egészen az 1916. évi augusztus 15-ig terjedő időre. A Panesovai Népbank köteles a város búzájából 100 kilogramm tiszta búzából két százalék elporzá^ leszámításával 13 kilogramm korpát, 27 kilogramm fehér lisztet és 58 kilogramm kenyérliszte-t kiőröltetni. A békés menyorsTág, mint olyan. Zürich: Az Avanti tegnapi számában európa jövő térkép-ét rajzolja meg. E szerint a béke után Itália megkapná Nizzát (ma a franciáé), Máltát (az angoloké) és Korzikát (szintén francia birtok!). Franciaország megkapná Elzász és Lotaringiát, Dánia Schleswig-'Holstein/t, Anglia átadja Gibraltárt Spanyolországnak, a gyarmatok teljes függetlenséget nyernek, Németország megkapná] Ausztriának német-lakta vidékeit, ugy hogy Ausztria mint ilyen, megszűnik. Az összfloittiát széjjel fogják rombolni, a nemzetközi kereskedelem pedig, mint a világháború tulajdoinképeni -okozója, mindenkorra be lesz tiltva ... Ezután fog majd csak a világ polgárok feje fölött a béke csillagos menyországa felragyogni. Eddig az Avanti cikke, -melynél a legérdekesebb valóság, hogy az olasz, éber cenzúra átengedte. M-ost csak arra volnánk kiváhlcsiak, mi -történne és hova tartoznának a „megszűnt" Ausztria nem németnyelvű részei? Valamint, hogy a békés menyországban, mi, magyarok, élvezhetnénk-e a csillagok ragyogását. Hogy az összflo-ttát miként rombolják szét s a nemzetközi kereskedelmet hogyan és kik tiltják be, — -ezt az -olasz Avantitöl1 meg se merjük kérdezni. Kerner ezredes és a fiai. (Saját tudósilónktól.) Szemlaki Kerner Pált mindenki ösineri Szag-eden, Az utóbbi evekben Szeged város társa dal mában élénk, hasznos tevékenységeit fejtett íki, mindenütt ott volt -a szikár, őszszakáMn, feketében, járó öreg ur, ahol a .közügynek használhatott. Igazi magyar ur, a javából. A szegediek ugy tudták, liogy túlzott magyar érzés-e miatt, vált ki a hadsereg kötelékéből. Amikor kitört a háború, Kerner Pál maga -elé hiv-ta mind a hárem fiát, akik közül .a legidősebb katonatiszt, a másik, -kettő kiskörű. — Fiaim, a haza hív bennünket, engem csak ugy; mint benneteket, — mondotta. — Példát fceiLl adnunk -egymásnak: én azonnal kérem felséges urunktól katonai rangomat, •főietek pedig elvárom, hogy minél előbb a frontra igyekezzetek. Isten velünk! És mind a négy -Korner •egyenruhát öltött. Kerner Pál mint -ezredes hagyta itt városát, palotás Szegedet és Nagyváradra került. Ez időben még nincs a fronton, d-e remélhető, hogy csakhamar beosztják. Az öreg ezredes urnák ez az iegyetlen vágya. Nem volna a -csatatűzben ujeme, hiszen már ifjú korában harcolt az olaszok ellen, Részt vett a custozzai döntő csatában, .magatartásáért annak idején ki is tüntették. Leg-mélységesebb vágya, hogy 'küzdjön az olaszok -ellen, ma is, újra, a régi tűzzel. — Gyávia, jellemtelen nép! Föltétlenül megverjük. Nincs bennük erkölcsi érzék, a hűtlenségük példátlan a világhistóriába-n. Isten az ilyen népet nem segítheti, — mondotta Kerner Pál egyik nagyváradi újságírónak. Kerner ezredesnek legkisebb fia — ma sincs tizenkilenc éves — máig ne-m került tűzbe, ugyanis a katonai iskola növendéke volt, de rövidesen csapathoz Ikerül, a frontra. Két idősebb fia, Kerner -Géza főhadnagy és Kerner Imre újságíró azonban a háború kitörése óta küzdött. A Budapesti Közlöny legfrissebb száma hozza szemlaki Kerner Géza nevét. Korner Gézát, a császári és királyi 19-ik gyalogezred főhadnagyát őfelsége soron kivül századossá léptette elő és az ellenség előtt több izben tanúsított, hősies magatartásáért ,a katonai érdemkereszt III. ois-ztáliyát adományozta számára. Kerner Gézát a háború óta többször kitüntették. A mcst publikált, kettős kitüntetésen kivül a német császár a vaskeresztet, adományozta a magyar tisztnek; mint főhadnagy a Signum laudist is elnyerte, szóbeli, napiparancsban való ezredesi, brigádércsí dicséretnek se szeri, se száma,. Méltán lehet büszke az apa hős fiára, aki a -magyar tisztikarnak is ragyogó példája. Kerner' Imre szegedi újságíró volt a háború kitörésekor. A husz éve® fin azonnal -őrként jelentkezett s a szegedi 5-ös honvédokkal ment el a. mult év őszén, Schöplin ezredes csoportjában. — Kernerék Przemysl várába kerültek s hónapokon -át küzdöttek, rettenetes nélkülözéseken mentek át. iSehöpflin később maga mellé v-ette Kerner Imrét, akit ismételten kitüntettek és fokozottan előléptettek, -ugy hogy rövidesen zászlós Mi. Schöpflin maga mellé vette itthoni: leány könyörgésre a daliás ifj u-t, hogy „vigyázzanak egymásra is." Hogy miként vigyáztak