Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-16 / 169. szám

Szeged, 1915. julius 16. Í>ÉLM A G YA RDRSiÁG fejezósét, maradok őszine barátja Martin Höltzsck. Ez a magyar nyelvű tevéi szintén a maigy vihar egyik kedves dokumentuma. A hű szövetséges batártaifen szimpátiáját, llicigy megtanulja nyelvünket s egyik legnagyobb vágya, liogy ,a diadalmas bábcru után országunkba jöhessen. „De igen örülünk, hogy a miaga nemzetért küzdíhet ós .szomorkodunk, Ihogy nékünk ez még nem szabad." Gyönyörű gondolat, a ,fogiságba;n sinylődő legerősebb, mély fájdalma nem a rabság, hanem hogy nem vehet fegyvert a kezébe. $öhm-£rmolli tábornok magyar bőszébe £emberg előtt. (Saját i tudósítónktól.) Sebesültem érkezett haza e héten Weisz Béla kereskedő, aki Lemberg alatt .sebesült meg és a diadalmas másedilk hadsereg legénységi! állományában küzdött azok között, akik kiverték az oroszokat LembergbőL és: először vonultak be a felszabadított városba. — Ha tudtuk volna, — mondotta előttünk a fiatal káplár, hogy egy millió orosz van Lembergten, akkor is gondolkozás nélkül rohantuk volna meg az oroszok állásait, Böhm-Ermolli tábornok az ostrom előtt egy kőhalom tetejéről olyan beszédet intézett hozzánk, hogy szívesen mentünk volna a biztos halálba is. Magyarul, a legtisztább magyar nyelven beszélt hozzánk a tábornok ur és ezeket mondta : „Eiuk, magyarok! Itt állunk Lemberg alatt és benn a városnak tiz hónap óta rabságban levő népe a ti vitézségtektől, a ti bátorságotoktól várja a szabadulást. Otthon, Magyarországon mindenki tudja, hogy ti itt vagytok. Az egész világ, barát és ellenség szeme rajtatok pihen, hogy megtudjátok-e szabadítani Galícia fővárosát az ellenségtől, amelyet hetek óta üzünk magunk előtt. Ez az utolsó város, amely ínég az ellenség kezében van, de ezi' a legdrágább, legszebb város,. Ha itt megverjük őket, akikor ki vannak ők pusztítva egész Galíciából." „Legfőbb hadurunk, öreg királyunk tud rólatok, mindennap elmondatja magának a ti hőstetteiteket, bizik bennetek, tőletek várja, hogy visszafoglaljátok Lemberget." „Otthon, Magyarországon olyan termést adott az Isten, .mintha: meg akarná jutalmazni a ti hősiességeteket. A magyar nép öröméhez nem hiányzik semmi egyéb, csak az, hogy ti most visszafoglaljátok Lemberget. A tiétek, a a gyermekeiteké lesz minden köszönet, minden hála. Aki életét adja Lemberg felszabaditásáért, aki hős -magyar katonához .méltóan elesik, annak nevét márványtáblára: vésik, annak a feleségét, a gyermekeit az ország tartja él. 'Aki megsebesül ugy, hogy civilmunkáját nem tudja folytatni!, annak uj foglalkozást, tisztességes kenyeret, becsületes ellátást ad! az ország, hiszen ti vagytok az országnak, felséges királyunknak legkedvesebb fiai." „Az ellenség odabenn, már ismer benneteket, fél tőletek, odahaza ti bennetek bíznak, tőletek várnak* mindent és már készítik a diadalkapukat, már kötik a csokrokat, már gyüjtig a virágokat, hogy benneteket, Lemberg városának felszabadítóit méltó módon fogadjanak." „Eiuk, katonák! Nem mondom, hogy legyetek bátrak, legyetek hősök, hanem azt mondom, legyetek magyarok! Előre magyarokr 1 Majdnem sírtunk örömünkben és abban a percben rohanni akartunk. Azután még egy tiszt ur németül és románul beszélt és egy óra muva megkezdtük az utolsó, győzelmes ostromot. Én a bal váltamba kaptam egy lövést, de nem is éreztem hogy Ifáj, nem akartam hátra menni, hogy bekötözzenek. íMert ott akartam lenni azok közt, akik legelöl mennek be a városba. De mégis legyöngültem és bekötöztek. Hogy a városban mit csináltak vélünk, -hogy fogadtak bennünket, az benne volt, már az uj slagokban, amelyekét aj kórházban olvastam'. Az amerikai szocialisták a háború ellen. A newyorki munkások gyűlése — Németország ellen való háború polgárháború! jelent. iáját tudósítónktól.) Épen most, amikor a monarchiának -az Egyesült-Államokhoz intézett jegyzéke nyilvánosságra került, igen érdekes és jelentős tiltakozó -munkásgyülés hire érkezik 'INewyorkból'. Az amerikai, angol, német, magyar, francia, spanyol, orosz és clasz nyelvű szocialisták .mozgalmat indítottak az 'Uniónak .a háborúba való -beavatkozása ellen s a napokban nagygyűlést tartottak a Cooper Union nagytermében,. A gyűlésről a következő tudósítás számol be: Este nyolc órakor kezdődött a gyűlés, a melyen több ezer szociálista munkás vett részt. Elnök a muukásisköla vezetője, A-lgern-cn Lee volt, .aki igen hatásos beszéddél nyitotta -meg a gyűlést: — Nekünk szociáiistákniak és munkásoknak óvakodnunk kell hisztériától. Országunk válságos időket él; vigyázzon mindenki, nehogy fanatizmusba essék, mint a francia és a belga. nép. iMind a kettő szomorú sorsba jutott meggoodolatilamságat miatt. Nagy figyel,amiméi hallgatták ezután Morris Hilquit titkár beszédét. — A kormány — mondotta — még mindig a Lusitania ügyével foglalkozik .s nem gondol -arra, hogy mennyi ember pusztul el bélke idején ép azoknak a gyárosoknak üzemében, akik Amerikát 'most háborúba akarják vinni. Wilson elnök Németországot vonja felelősségre a Lusitania áldozatai miatt, de miért nem üzen hadat Rockefellernek a ludlowi áldozatokért? Ezek az emberek éppen ugy képesek a Németország elleni háborúra, .mint egy Mexikó ellenire. Csak háború legyen, mert ez nekik üzlet. — Háborút viselni Németország élten, — folytatta emelkedett hangon — a legnagyobb abszurdum, mert ez Amerikában polgárháborúra vezetne. Hilkjuit után a nők szónoka, Theresa L. Malkiel asszony beszélt, őt pedig az amerikai angol munkások legnagyobb szervezetének vezetője, Joseph D. Cannon követte. — .A munkásság — mondotta — nem -akarja! a háborút. Ha azok a hatalmasok, akik a „világ ur,ai"-nak nevezik magukat, iMorgan és társai 'tudnák, hogy az amerikai munkásokat -milyen izzó békevágy tölti el, sohasem mernének gondolni a háborúra. Az utolsó szónok Meyer London kongresszusi képviselő volt, aki nagy derültség közepette jelentette ki, hogy a háborupártiak ujabban a német császár bérenceinek tartják a szocialistákat. A gyűlés'végül egyhangúan -kimondotta, hogy tiltakozik az Egyesült-Államok bármiféle háborúja vagy háborús fenyegetése ellen. Elitéli a hadiszerszáffi tó tröszt s az általa kitartott sajtó üzelmeit s biztosítja Wilson elnököt, hogy ,a, munkások mindaddig vele tartanak, mig a békét akarja. De ellenkező esetben a nép is megindítja a maga háborúját. ni GYÓNIGÉZA przemysl versei. Ára 1 korona. Kapható: VARNAY L. :: könyvkereskedésében. :: teljes kiirtását a falból és bútorból szabadalmazott gázfejlesztő gépeivel jótállás mellett elvállalja iRatteisie vállalat Szegeden, Mikszáth Kálmán(Laudon-utca 6.) Telefon 992. — Elvállal patkányok teljes kiirtását is. „Radikális patkányirtószer" tége— — lyenként is kapható. — — Számos elismerés. Számos elismerés. A t. ügyvéd urak figyelmét felhívom az uj Polgári perrendtartás életbeléptetésével elrendelt íüeíési si i melyek 100 dMlt Z hOP.-Éüt kaphatók könyv- és papirkereskedéséi ben SZEGED, Kárász-u. 9. Ügyvédi feljegyzési és főkönyvek és az összes ügyvédi nyomtatványok nagy raktára. L tPRI) HiRDETESEK. Fájós fogára vegyen mielőbb a hires Leinzinger-féle fogcseppből üvegje 50 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 ffajhullás, hajko pa gyorsan elmúlik a Leinzinger-féle J n a h aszesz" által. Ára 1 kor. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 h*jőszülés ellen csakis az ártalmatlan Leinzinger-féle „Hajrestorer" használja. Ára 2 korona. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 izzad valamely fesf része? Ugy használja a dr. Leinzinger-féle kipróbált szert. Üvegje 60 fillérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Legjobb hajfestő az országosan elismert Leinzinger-féle. Ára 2 korona. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Gyomorbajosok dicsérik a Leinzinger-féle gyomorcsepp jó hatását. Üvegje 80 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged inaas00®0sss®0®0®iii A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. bbbbbbsbebbbeebsbí