Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-15 / 168. szám

TcbSnczáa: 305. Eores stíbM Ara 19 ESár. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre;. K 24 — félévre . . K 12-— negyedévre K 6*— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévte K 7 — egyhónapraK 240 • Kiadóhivatal Kárász-utca 1 Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1915. iV. évfolyam i68. szám. Csütörtök, julius 15. LEGÚJABB. A monarchia jegyzéke az Unióhoz. Budapestről jelentik: Báró Burián Ist­ván osztrák-magyar külügyminiszter ma a bécsi amerikai nagykövetnek jegyzéket nyújtott át. A jegyzék kifejti, hogy ugy Ang­lia, mint a vele szövetségben levő államok, sok hadiszert kapnak Amerikából. Utal arra is, hogy Németország és az osztrák-magyar monarchia teljesen el vasutak zárva az ame­rikai kereskedelem elöl. — Senki kétségbe nem vonhatja Ame­rika jogát, hogy kiviteli tilalmat állítson, il­letve hogy szállítson a központi hatalmak­nak is, — aami ugy volna elérhető, ha Angliát megfenyegetnék, hogy élelmi cikket, vala­mint nyers anyagot csak abban az esetben kap, ha a szabad kereskedelmet nem gátol­ja, — mondja a jegyzék. Majd hivatkozik az Uhió s a monarchia között levő barátságos viszonyra. Kéri a washingtoni kormányt, hogy a jegyzékben foglalt szempontokat te­gye vizsgálat tárgyává, a humanizmusnak szolgál vele. Berlin: A Vossísche Zeitungnak kerülő uton jelentik, hogy a pétervári katonai kö­rök nagyon aggódnak Ossoviec várának a sorsáért. Az orosz közvéleményt a laipoik lassankint előkészítik a vár elestére, mert az eddigi ostromok miatt már annyit szenve­dett a vár erődítései, hogy nem sokáig lesz tartható. Bern: A Petit Párisién jelenti Newyork­bóJ1: Wilson és Lansing államtitkár uj jegy­zéken dolgoznak, melyben kifejezik, hogy óvakodjék (Németország Amerikával szem­ben elutasitó álláspontra helyezkedni. Roo­sevelt azt ajánlja, hogy az uj jegyzékben hu­szonnégy órai határidőt adjanak osaik Né­metországinak a kielégítő válaszra, Innsbruck: A Neue Freie Presse tudó­sítója beszélgetést folytatott 'a parancsnok­sághoz beosztott magasrangu tiszttel, aki visszatérőiben volt a tiroli határról és a kö­vetkezőket mondta: — Nem tudom, hogy esett-e már valaha szó arról, hogy a legtöbb tiroli határszakaszon lehetséges harci időnek egyharmadai már felteit. Legkésőbb három hónap múlva, szeptember végén, vagy ok­tóber elejen pedig a korai 'tél az ellenség előretörési kísérleteinek egyáltalán végét veti. Hága: Parisból táviratozzák: A Figaro irja: Julius 10-én két vakhir óniási pánikot idézett elő. Az egyik jelentés arról szólt, hogy a német seregek Arrast elfoglalták, a másik arról számol be, hogy egy kétmillió főinyi hatalmas sereg nyomul előre a francia főváros félé. A hirek következtében óriási fejveszetttség támadt és a lakosság ezrével utazott el Párisiből a délvidékre vagy Svájc felé. Az álhírek terjesztőit sikerült kinyo­mozni s szigorúan meg fogják őket büntetni. Genf: Parisból1 jelentlik: A párisi ameri­kai kereskedelmi kamarának bankettjén megjelent1 Viviani miniszterelnök s szép be­szédet mondott, melyben rámutatott arra, hogy mikor e kamarát a köztársaság meg­alakitotta, meg akart emlékezni az amerikai és francia hősök közös dicsőségéről, akik annyiszor küzdöttek egymás mellett, test­vérek gyanánt. Örömmel konstatálja, hogy az amerikaiak önként felajánlották most is segítségüket és támogatásukat a francia rö­göt védő francia nemzetnek és nem voltak arra kaphatók, hogy a franc,a barbárságról szóló rémmeséket eihigyj.ék Most. amikor Németország az egész világot uralni akarja, az amerikaiak szive a n me ik felé .fordult. Budapestről jelentik: Románia vá- j ratlan követelésit támasztott Szerbiában, i melynek éle azonban egyenesen [Bulgária el­len irányul. Arról van szó, hogy Románia követeli a roménlakta Negotint Szerbiától, ezáltal a Duna mindkét partja Romániáé len­ne és Bulgária elszakiítatnék Magyaror­szágtól. Ez esetben Bulgária ki lenne szol­gáltatva teljesen Románia kénye kedvének, • Ruszcsukról jelentik: A román állam­vasút tiz millió frank értékű bolgár árut vám és fekbér-iíleték ciimén elárvereztetett. Az előzmény voltaképen Románia hibája foly­tán állott elöj abból az okból, hogy tudniillik nem adott vaggonokat a továbbszállításra s a bolgár áru igy megrekedt román földön. Szófia: A félhivatalos Dnevűik irja a kővetkezőt: Bulgáriát délen az egyesült francia és angol hajóhad, északon pedig a román államvasút kiéheztetéssel akarja presszionálni. A Berliner Tageblatt irja: A berlini bal­kán diplomáciát természetesen elsősorban a Dardanellák kérdése érdekli és a Balkán-ál­lamok bizonytalan magatartása is ezzel függ össze. Bulgária politikájára döntö hatással volna, ha Görögországgal közeledést lehet­ne létrehozni. Romániát illetőleg a legfonto­sabb kérdés az, hogy bele egyezik-e abba, hogy Törögországba muníciót szállítsanak, mert ellenkező esetben Bulgária erősödése bizonyos feltételek mellett nekünk igen ro­konszenvessé válhat. Egyidejűleg Bulgáriá­nak akcióba kellene lépnie, hogy a Törökor­szággal való megegyezésen kivül Görögor­szággal is tisztába jusson. Természetes, hogy az entemte minden lehetőt igér Bulgáriának, hogy a maga párt­jára megnyerje. A Rjecs bevallja, hogy Kon­stantinápoly meghódítása elsősorban Bulgá­riától függ. Hervé pedig arra figyelmezteti őket, ihogy mélkülök is elesik Konstantinápoly és akikor a szerb Macedónia Bulgária ré­szére végleg elveszett, ellenkező esetben azonban biztosítja az entente Bulgáriát a - Bulgária ellen. | Macedóniáiba való bevonulásról. A kérdés I csak az, hogy miért hullassa a bulgár nép vérét a Dardanellákért, mikor az entente esetleges sikere Oroszország konstantiná­polyi uralmát teremtené meg? Könnyen lehetséges, ihogy a központi ha­talmak további győzelmei kedvezően fogják befolyásolni Románia magatartását, miiután Romániának szerződése van a központi ha­talmakkal, amely legalább is jóakaratú sem­legességre kötelezi. A központi hatalmak fi­gyelme azonban arra terelődhet, ihogy vájjon Románia nélkül ellenben Bulgária támogatá­ásval nem biztosithatják-e könnyebben ér­dekeiket és Bulgáriában is azt kérdezhetik, vájjon érdemes-e tovább is vármiok Romá­nia elhatározására, amely itta már Bulgáriá­ra nézve nem olyan nagyjelentőségű, mint azelőtt? Főerőnk KraszraikSóI északra érintetlenül áll. — Megakadt az orosz ellenoffenzíva. — Genfből jelentik: A p'árisi Temps mér­tékadó pétervári .helyről közli, hogy az ipari mozgósítás Oroszországban meglehetősen előrehaladt stádiumban van. A Luiblimtól délre megkezdett orosz of­fenzíva célja csupán lokális jelentőségű volt. A főütést az ellenségre másutt fogja mérni, — jelenitiík Pátervárróí Parisba. Zürichből jelentik: Az ideérkezett párisi lapok nagyon óvatosan tárgyalják az oro­szok hiadiihelyzetéit. Mint távoli óhajt emii­tik az esetleges orosz támadó hadjáratot, a melyről a imai körülmények közt tényleg nem lehet komoly szó. Azt találják, hogy Ni­kolajevics nagyherceg Lublintól délre elért nagy sikere voltaképen nem egyéb, mint igen előretolt elöörs-kolonnák fölött elért részleges, helyi siker. A szövetséges osz­trák, német és magyar föerö érintetlenül áll elfoglalt vonalán, azt ma is, mindenütt szi­lárdan tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents