Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-15 / 143. szám

DÉLMAGYARORSZÁÖ Szeged, 1915. junius 15. A pogrom azért nem látszik meg annyira Milano külső képén, mert leginkább a németek és osztrákok lakásán dühöngött, zárt faluk mögött. Mutogatnak egy negyedik emeleti ablakot, ahonnan egy zongorát lódítottak 'le az utcára. Az a rettegés, nehogy valaki kételkedjék haza-fiságában, a pogrom után hirtelen arra bírta a háztulajdonosokat, hogy fellobogózzák házaikat. Ezért aztán Milánó csaknem elrepül a s-ok zászlótól. A zöld-fehér-píros lobogó tengerét -lengeti ;a szél. Nincs ablak, a melyből legalább egy -miniatűr zászlócskát ki n-e dugtak volna. Még a Dóm kupolatornyán álló hires aranyozott madonna kezébe is zászlót tűztek, sőt Viktor Emánuel szobrának lovára is lobogó árnyéka borul. ) Cadorna mindennapos „győzelmi" jelentéseit, amelyeknek szépen hangzó frázisai annyira tetszenek az olaszoknak, azzal ünneplik meg a milánóiak, hogy tarka szövetet lógatnak ki az erkélyen és ablak-okon. A -bolti kirakatokban levő harctéri tér képeknek sok a bámulója, mert az olasz csapatok előnyomulása! jelző gombostűre szúrt zászlócskák hihetetlen ugrásokat tesznek 'hegyen-völgyön, nem ismerve akadályt. A zászló erdejéből csak a vöröskereszt lobogói hiányoznak: az óvatos hadvezetőség ugyanis nem akarja zászlóval megjelölni a katonai kórházakat, mert attól fél, hogy a közönség megrémülne. Pedig bizonyos, hogy már a háború első hetében többszáz sebesült katonát hoztak Milanóba a frontról. Az olasz árulás szervezése Stockholm, junius- 14. A Stockholms Dagbtad jól informált párisi levelezője az Olaszország és az entente viszonyáról a következő érdekes 'intimitásokat irja: A vezető francia politikai körök tudták, hogy Olaszország, amint befejezte háborús készülődéseit, nyomban megüzeni a monarchiának u háborút. Parisban ezért nem volt nyugtalanság azokban a napokban, amikor a Saíard-ra—Gíolitti-tárgyalások -legjavában tartottak. Tudták, hogy Olaszorság, a Londonban kötött egyezmény értelmében legkésőbben május 25-éig meg kell hogy kezdje a háborút. Itália cselekedete egy tizenhét év óta megfontolt adriai és földközi tengeri politika eredménye és nem mesterséges agitáció következménye (?). Giolitti fellépését az újságíró nem rwínősit: egyébnek, mint annak, hogy Olaszország meg időt akart nyerni háborús készülődéseinek befejezéséhez. Olaszország ugyanis attól tartott, hogy Ausztria-Magyarország hirtelen megtámadja és már ezért egész télen át nagyban összepontositotta erőit a>határon és egyetlen aggodalma az volt, h-ogy a monarchia az olasz intervenciót m-inél későbbi 'időpontra tolja ki. A ihirlapiró információjához a Stockholms Dagbl-a-d még ia következőket fűzi hozzá: Ez-ek az információk megérdemlik, liogy összeegyeztessenek Viktor Emánuel giráily táviratával, amely-ben a szövetségi hűséghez való ragaszkodásának adott kifejezést a irtait év augusztusában, pedig már akkor elárulta szövetségeseit. Ml IGAZ? MI NEM IGAZ? Egyik zürichi lapban -legutóbb Voltolini gróf éles támadást intézett az olasz kormány ellen. Cikkére most a zürichi olasz főkonzul válaszol s a többi között ezeket mondja: 1. N-em igaz, h-ogy az 1896—1897-iki korosztályokat zászló alá hívták, 2. Valótlan állítás, hogy Olaszországnak nincs egészségügyi szervezete és a pápa és a király néhány kastélyán tervül- a sebesültek és betegek számára nem rendeztek be -kórházakat. Csak Milanóban van annyi tágas, világos helyiség kórházi célokra, hogy busz-ezer sebesültet el lehet helyezni -bennük. Ezeket az uj kórházakat sínek kötik össze la vasúti állomással, iugy hogy a -kórház von a tok kocsijait egyenesen ;a kórház elé vitetik. 3. Nem felel meg a tényeknek, hogy a postaiórgólom egészen megbomlott. A mozgósítás alatt a posta forgalmának megakadása nem volt nagyobb, mint a többi- hadviselő államnak. Az az állítás, liogy a hadisegélyek épp olyan kevéssé jutnak a szegénk -emberek kezéhez, mint az a 30 millió, melyet a földrengés okozta szükség enyhítésére gyűjtöttek s amelyet sohasem kaptak meg azok, „aki-, ket illetett", Olaszországnak és la kormánynak egyenesen szemtelen megsértése. A hadisegélyeket már a mozgósítás, után elkezdték folyósítani s azóta rendszeresen fizetik. Az erélyes főkonzul, Rogeri, még elmondotta, hogy a pápa zavartalan szabadságban teljesíti egyházi tisztét s hogy a garanciaBerlin, juniius 14. A nagy főhadiszállás jelenti: Liewin és Arras közti arcvonalon a franciák súlyos vereséget szenvedtek, miután a n-ap folyamán az előrenyomulásra készen tartott ellenséges rohamoszlopokat tüzérségi tüzünikkel ismételve elüz«iik. Estefelé az ellenség siirii sorokban, két erős támadást intézett a Loretto-magaslat mindkét oldalán, valamint a neuviile—roclincourti arcvonalon levő állásaink ellen. Ellenséget mindenütt súlyos veszteségei mellett visszavetettük; valamennyi állás teljesen birtokunkban maradt. Az ellenségnek az Yser-csatornánál ellenünk intézett gyengébb támadásait visszavertük. Heberthernétöl délkeletre a gyalogsági ütközetek nem vezettek emlitésreméltó eredményre. Champagneban levő állásaink ellen intézett előretöréseket csirájukban elfojtottuk. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) HOLLANDI LAP A FRANCIA ÁTTÖRÉSI KÍSÉRLETRŐL. Rotterdam, junius 14. A Courant irja: Az angol—francia offenziva szánalmasan meghiúsult; a szövetségesek tervezett áttörése teljes kudarcot vallott. Az entente nyugtalankodik a Balkán miatt. Kopenhága, junius 14. Az -ententet igen nyugtalanítják -a balkáni viszonyok. A Dardanelláknál történt francia—angol kudarc a bolgároknak ugyanugy intésül szolgál, mint az oroszok veresége a románoknak, törvnéyek sértetlenül fennállanak (!). A pápa most is sifriroz-ott táviratokat küld és futárai lepecsételt levelekkel utaznak mindenfelé, a nélkül, hogy a c-enzurával bármi érintkezésük is -lenne. (Természetesen, eszünk ágában sincs vitába elegyednünk a zürichi olasz főkonzullai. Arra azonban mégis -kíváncsiak vagyunk, hogy miért nem nyilatkozott arról a 30 írni Ili óró'l, amit a földrengés -áldozatainak szedtek össze?) ANGOL LAP AZ OLASZ HARCI ESEMÉNYEKRŐL. Berlin, junius 14. A Deutsche Tagesz-eitung közli a Times Olaszországba küldött haditudósítójának következő táviratát: — Az Isonzo ezentúl is, mint eddig, nehezen legyűrhető akadály az olaszok előtt. Valószínű, -hogy az olaszok itt gyűjtötték öszsze főerejüket. A Wodheini-tó körül félkörben emelkedő begyeket, amelyek között a Monté Nero, vagy máskép Krn a legszélsői b nyugati pont, minden hadsereg csak nagyon nehezen foglalhatja el. Északkeleten a Krn 2246 láb magasra emelkedik és egy ilyen magas hegycsúcsot egy modern hadsereg sem tud megmászni. Be kell tehát várni a tevábíbi eseményeket. AZ ENTENTE PÉNZÜGYI TANÁCSKOZÁSAI. Róma, junius 14. A nizzai orosz-angol pénzügyi 'konferencia két -napon át tartott és a Stefani-ügynökség jelentése szerint ahhoz az eredményhez vezetett, hogy az dngof és olasz pénzügyminiszter la két nagyhatalom pénzügyi dolgában megegyezett és mindegyik vállalkozott -arra, hogy saját kormányánál a megállapodásnak megfelelő intézkedéseket keresztül viszi. A találkozás — mondja a jelentés — bebizonyította, hogy a két kormány és a két állam között a harmónia teljes és hogy el vannak határozva, hogy együtt fognak -működni a pénzügyi eszközök felhasználásában ép oly m-esszemenőleg, mint ahogy a közös szárazföldi és tengeri akciók együttesen fognak lebonyolodni. Kenz angol pénzügyminiszter és az Angol Bank igazgatója visszautaztak Londonba. NÉMET VÁLASZ — FRANCIA GAZSÁGRA Rotterdam, junius 14. A Berlin-er Tageblatt írja, hogy a veeneri mocsárvidékre több mint ezer francia foglyot szállítottak a németek a föld megművelésére. Néhány héten belül több ezer foglyot szállítanak még ide. A német korimány, hir szerint, azért hozatta a francia foglyokat a mocsárvidékre, mert a német alattvalókat Északafrikában és Dahomeyben rendkívül egészségtelen területen internálták. Amig a francia kormány nem változtat ezen, a francia foglyok sem kerülhetnek el a mocsá-rvidékről. A FRANCIÁK SÚLYOS VESZTESÉGEI LORETTÁNÁL. Hága, junius 14. A londoni lapok párisi tudósítást közölnek arról, hogy a francia csapatok veszteségei a Loretto-magaslaton legutóbb óriásiak voltak. A lorettói és carenchyi veszteségeket hozzávetőleg tizennyolcezer emberre becsülik. ——? ; 't w l - - — . --te w.ré A franciák támadásai mindenütt kudarcot uaiiottak.