Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-12 / 141. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. í turnus 11. ' tokkal együtt, az csak természetes. Festi Lehel altábornagy azonban súlyosan megbetegedett. Operációs beavatkozás elkerülhetetlenné vált. Mivel az időben Przemysl ostroma rendkivül hevessé vált és mert egyéb körülmények is kívánatossá 'tették, az orvosok •megkérdezték Festi áltáborn,agytól, hajlandó-e repülőgépre ülni és egyik pilótával együtt, annak vezetéséyel kirepülni s a föltétlenül életveszélyes utiat megtenni. Igen, akár rögtön indulhatunk, — mondotta a tábornok. És a súlyos beteg Festi Lehel tényleg egyik biplánra iilt s egyik kiváló aviatikus tisztünk sértetlenül kiszállt vele Przemyslből. Európai nevű professzorok segítségével aztán csakhamar meggyógyult Festi Lehel altábornagy. A szegedi kerületi parancsnokság vezetését deyecseri Schultheisz Emil altábornagy vette át. 1 Bryan. Az a férfin, akinek a karrierje — hoszszabb időre legalább — hirtelen véget ért, nemzete nagy része számára sok éven át a reménység, maga egy élő program volt, de mégis csak inkább a beszéd, mint a tett embere. Az a rendkívüli népszerűség, amelyet az „ezüstnyelvii" szónok egy évtizednél tovább élvezett Nebraskában, egykori fáradhatatlan propagandája a bimetatlizmus érdekében, azután a Roosevelt-féle imperializmus elleni agitációja a demokratapártot összekovácsolta ugyan, de győzelemre nem juttatta. Az elnöki állásért való küzdelmében kétszer szenvedett vereséget Mac Kinleyvel szemben 1896-ban és 1900-ban. Pártja csak akkor vívta ki a győzelmet, amikor pártjának egyik újonca, New-Jersey kormányzója: Wilson Wood-ra javára lemondott az elnökségre való kandidálásáról. Azzal mindenki tisztában volt, hogy Wilson valami nagygyal fogja leróni háláját Bryannal szemben. Akkoriban ugy hírlett, hogy Londonba fogja küldeni nagykövetnek. Nem csekély volt tehát a meglepetés, amikor még nagyobb állásra hívta meg és az állami departement élére állította, ami a legelső .amerikai miniszteri állás. Ez volt Wilson hálája azzal az emberrel szemben, akinek voltaképpen elnöki állását köszönhette. Azt mondották, hogy az elnök titkos terve az; hogy ő önmaga legyen a saját államtitkára. Ma még nem állapitható meg világosan, mennyiben felel ez meg a valóságnak. Bryan. mindig kimondott pacifista és autii-mperiali'sta módjára lépett fel. Legnagyobb érdemének azokat a különböző békebirósági döntéseket tartotta, amelyek különböző államokkal egyes amerikai kérdéseket rendeztek. A két vezető férfiú képességeit először a mexikói probléma tette próbára. Ennek eredményeképpen a demokratapárt alaposan és gyorsan rontott azon a presztízsén, amelyet belpolitikai sikereivel ért el. Viajjon a mexikói kérdéssel szemben tanúsított ideodaingadozásban az elnök akaratának volt-e nagyobb befolyása, vagy Bryanénak, nehezen állapitható meg. Mexikói kalandját kezdték megbocsátani, amikor a világháború minden más érdeket háttérbe szorított és Bryan az Unió politikáját London diktatuma és a ncxvyorki angol-amerikai sajtó szája-ize szerint kezdte vezetni. Megint felvetődik a kérdés, vájjon a történtekért Bryanra vagy inkább az elnökre hárul-e a felelősség? Kettőjük közti komoly nézeteltérésről csak a szakítás óta hallhatni. Bryan egy angol tiszt apósa és Greyhez hasonlóan más nyelvet az angolon kívül nem ért, mást, „mint angol újságot nemi olvas s igy nem igen lehetett tisztában azokkal a kérdésekkel: Mi Németország? Mit akar Németország? ép ugy, mint maga Wilson sem. Ezt különben a nyílt levelek egy egész sorozatában bizonyította be az aacheni amerikai konzul: Thompson Róbert, aki inkább lemondott állásáról, semhogy semleges állásfoglalásáról letegyen. Tehát nem a német ügy iránti rokonszenv birtia rá Bryant arra, hogy szembeszálljon a Wilson-féle erősebb 'hangnemmel, ihaneirn tisztára az ő becsületesen pacifista meggyőződésének a következménye. Az ő magatartása az Unió érdekeiről való felfogásából és belpolitikai programjából fakad. WilS'ónnál mindenesetre következetesebb és jellemesebb. Hogyan fog hangzani az a jegyzék, a melyhez Bryan megtagadta a maga hozzájárulását, már csak napok, esetleg órák kérdése. A német blokád tökéletesen sikerült. Magyar egyetemi tanár szökése a szigetországból.— Anglia október végéig van ellátva élelemmel. A f)élmagy\arország tudósítójának alkalma volt egyik magyar egyetemi magántanárral beszélni, aki ,a Itiutt napokban tért haza' Angliából, Hollandián keresztül. RendkiVül" érdekes és uj dolgokat mondott el az anglíái.viszonyokról, a következőkben: — A múlt évi vizsgák után Londonba utaztam. A világháború kitörése a perfidia hazájában talált. Nem jöhettem haza. Tiz hónap multán aztán csellel hazaszöktem s egy holland hajón, mint hollandiai állampolgár, visszatértem. Tanúja voltam az angliai eseményeknek. A foíito-sabb dolgok, melyek hűen jellemzik a háborút élő Angliát, igy összegezhetők : . " • — Angtia blokádja tökéletesen sikerült A német tengeralattjárók mindenütt ott vannak. Ha és.zak felé kanyarodik egy hajó, ha nyugat felől érkezik, vagy délen, aligha- -menekülhet. És az aknák is mindenütt kísértenek. Londonban mindenki tudja. Ihogy arány talanul több hajó pusztult el, mint ahogy a németek jelentették. Maguk a németek se tudják, milyen s-ok hajó jutott a tenger fenekére. Eltekintve attól, 'hogy minden tengeralattjáró cselekedete nem juthat a sajtó utján nyilvánosságra, az aknákon felrobbantott hajókról a német admiralitás se vezethet pontos statisztikát. Az .angolok pedig nem bolondultak meg, hogy ők 'számoljanak be a katasztrófákkal. Még a Ihadi'hajóveszteségeket iis letagadják sokszor. — Az angol hajógyárak -csakis hadi szolgálatot végeznek, az tény. S a dokkok tele Vannak készülő hadihajókkal, meg sérült s harcképtelen cirkálókkal. Hihetetlenül sok a íhiarcképtelenné vállt hajói köztük dreadnoughtok is. Ezt minden angol tudja — otthon. De gondjuk van rá, hogy az amerikaiak és európaiak ne tudják. Hanem a gőgös nemzet minden fia azzlal Vigasztalódik, amit Churchill a parlamentben május elején ki is jelentett, tudniillik, hogy: Angliának a háború végén nagyobb és ütközőképesebb flottája lesz, mint arri'lyen a háború kezdetén volt. Nem szabad áltatnunk magunkat: az angol fenyegetés részben igaz, bár nem is teljesen, a hajógyárakban lázasan dolgoznak, éjjel-nappal s a kormány la háború imiatt nem tartozik felelősséggel senkinek, annyi 'haj-ót csináltat, amennyit épiteni osak il-ehet. Viszont olyan tengeralattjárókat nem építhet, mert nem tud, mint nagyszerű, német szövetségesünk. Már pedig ez a fő. — Anglia az utóbbi hónapokban sem emberrel, senymimie'óva'l nem igen segíti a franciát. Angliában tudták, hogy szárazföldön már eldőlt'a háború, még pedig át entente bőrére. Az angolok tehát nézetet változtattak s <a következőképen -okoskodnak: Franciaország akkor se nyer, ha- mi — angolok — nagy csapatokat, állandóan szállítunk a csatornán át..-Rend-ben van: tehát a cél most már az, liogy Anglia és gyamhtaí ne, kerüljenek veszedelembe. Erre való" a flotta, elsősorban a gyarmatok miatt. Tehát á flottát kell határtalanul erősíteni s a "szárazföldi 'hadsereg nem a ilegfontőslabb. Tgv történik.'ez okoskodás miatt, hogy Angliában ma sincs komolyan szó az általános védkötetetettségről, minden 'jel szerint ezután se hozzák be. — Anglia azonban most már -bizony-o-mértékben mégis ideges. Kezd kellemetlenné válni a sok -kis „tengeri ördög". A szerencséje az volt a szigetországnak, hogy különösen az émertkai hajók futottak be angol kikötőkbe. A Lusitania tragikus esete óta azonban az amerikai 'hajók szá'ma megcsappant; ugy látszik, másfelé 'hajóznak. Az élelmikészlet pedig rohamosan fogy. A drágaság elviselhetetlen. Londonban május közepén -egy tojás ára egy korona v-olt, égv fej saláta pedig egy korona 20 fillér, a mi pénzünk értékében. De minden ilyen borzasztó drága. Ezért vannak zavargások, ez niagyarázza meg azt a leírhatatlan német gyűlöletet, ezért romboltak, zúztak a Lusitania elsülyedése után. A nyomorgó nép ezt a módot választotta dühének kitörésére és -csillapttására. Hogy később mit müvei a nép, azt ma elgondolni 'hűen alig (lelhet ... — Angliában tudják, hogy a fölhalmozott élelmi készletek, a nyári termények beszámitásáxGl október végéig elégségesek. Tovább nem! 'És október végéig Németországban. egész uj tengeralattjáró' flottát gyártanak még! Ezt minden angol s'ejti. S Angliában ma abban b'znak, hogy novemberig béke lesz s ők igv simán megússzák ia nagv európai vihart. Megvallva- az igazat: én is azt hiszem, 'hogy a háborúnak smlég ez ősz közepén vége lesz. De íha nem? Mit fog akkor csinálni Anglia, a gőgös, a kegyetlen és becstelen!? Akkor hasonlatos lesz e szigetország á patkányokkal 'telitett 'hajóhoz, melyen az éhes patkányok már a (hajó faalkiatát i:s lerágták és sülyednek, merülnek a 'hulláimsirba ... Sz. J. «iaí2hffifasa» BETILTOTTÁK A GUERRA SOCIALET. Berlin, junius 11. Hervé lapját, a Guerra Sociale-t .a francia kormány elkoboztatta és végleg betiltotta. A betiltás oka, h-ogy Hervé követelte, hogy írják meg az igazságot és világosítsák fej a francia közönséget a helyzetről. A lap j-unius negyedikén megjelent utolsó számát a mozikban, kávéházakban, az előfizetők lakásaiban Foglalták le. A lefoglalás é.s betiltás oka, állítólag az utolsó szám vezércikke, melyben Heryé többek között ezt irta: „A helyzet végtelenül komoly, az arcvonalak előtt és mögött ezer és ezer hulla hever el temetetlenül, a lég a bűztől 'kiállhatatlan, .a hőséggel -kapcsolatban feltétlenül fellépnek a: járványos betegségek, amelyek a már. úgyis erősen megfogyatkozott és elgyöngült hadseregünket végleg tönkre fogják -tenni." mely sokkal olcsóbb és gyorsabb, mint a - fa vagy szénnel való I főzés, ha egy szabadalmazott I

Fonyő Soma világítási vállalatánál Kölcsey-u/4. beszerez.