Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-08 / 137. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. junius 15. társ ur is mint ügyvéd bizonyára, jói meg­fizetteti magát, de jól is teszi. A müveit kül földön csak ilyen szellemiben mérlegelik a dolgokat. Dobay személyes kérdésben szólal fel. (Felkiáltások: elfogadjuk a javaslatot! Ne vitatkozzunk 'fölöslegesem) Mint ügyvéd megfizetteti magát, de mint kulturember nem. Van annyi érzékem a kultúráihoz, mint az elnök urnák. Madzsar, makói igazgató: Talán inkább igy: goromba tudok lenni. Dobay: De nem akarom a Demkét abba a gyanúba hozni, hogy azért tiartjmk fenn, bogy tisztviselőket fizessünk. Janovits (nagy zaj, eláll, eláll, szavaz­zunk) Ez a nyugodt tárgyalás. Rósa: Ki van merítve a tárgy. .Tanovics (nem akarják meghallgatni) Én Ls egy szövetkezet elnöke vagyok. (Álta­lános tetszés.1) Rósa: Jól van. .Tanovics végül is kijelenti, hogy ellenzi, bogy az ügyvezető elnök fizetést, kapjon. Gallér Kristóf amiatt aggályoskodik, hogy kell-e két olyan egyén, akik teljes idejüket az egy sóletnek szentelik. A közgyűlés a be­terjesztett módositást változatlanul elfo­gadta. iA következő módosítás arról szólt, bogy az egyesület tisztviselőinek nyugdijat nem ad, de 25 százalékkeil 'hozzájárul a járulékok fizetéséhez, ha azok a tisztviselők nyugdíj intézetébe beiratkoznak. Dobay szerint nyug­dijat, kell adni, Lendvai: Nem lelhet. Dobay: Ne szóljon közbe. Majd aztán meghallgatom, úgyis nagyon régen — sose — hallottam. Mindaz, amit az elnök ur a tiszt­viselők munkásságáról elmondott, mellette bizonyít. Aki egész életét az egyesület szol­gálatában töltötte, arról gondoskodni kell. Lendvai: Provokálva lettem. Dobay: No hála istennek. Lendvai: Tisztelt közgyűlés. Dobay: De azért nem haragszunk. Lendvai: Magam is szolgáltam a kultú­rát, de még sose hallottam, hogy kultúregye­sület nyugdijat adjon. Ellenzi a nyugdijat. .Tanovics amellett szólal fel, hogy csak a fő­titkár és a számvevő kapjon nyugdijat. Wim­mer Fülöp helyesli Dobay szövegezését, amely szerint a közgyűlés esetrol-esetre ad­hat, nyugdijat. Érdemes tisztviselőket ettől a lehetőségtől: nem szabad megfosztani. Gallovich Jenő szólni akar. Rósa: Kérem Gallovich urat, ne szóljon hozzá. Gallovich eláll a szólástól, Scossa is­mételt felszólalása után az elnökség módosí­tását elfogadta a közgyűlés. Bevették az alapszabályokba, hogy a hanyag tisztviselőt a, közgyűlés felfüggeszt­heti, sőt el is bccsájthatja, hogy az ügyve­zető elnök, a, főtitkár és főszámvevő Szege­den kötelesek lakni, hogy az osztályok és fiókok fizetett tisztviselőt nem tarthatnak, hogy az igazgatóság bármelyik osztály vagy fiók feloszlatását elhatározhatja, amit az kö­teles végrehajtani. Az nj igazgatósági tagok egyhangú megválasztása után elfogadták a költségve­tést, a felmentvényt megadták. A fölebbozé­sek következtek. Szabó István a cirkvenicai üdülőház gondnoka az igazgatóságnak az ellen a ha­tározata ellen fölebbezett, amellyel kimond­ta, hogy Szabó ellen a moratórium megszűn­tével polgári, esetleg büntető eljárást tesz folyamatba, mert 1663 koronával nem szá­molt el. Rósa Izsó indítványát, hogy az eljá­rások haladéktalanul folyamatba tétessenek, az elnökségnek kiadják. Gallovich Jenő 4 éven át 1000—'1000 ko­ronát, vett fel mint házgondnok, holott ez alatt az idő alatt nem is lakott Szegeden. Az igazgatóság Gallovich igazoló előadás és az •elnökség javaslata alapján ezt az összeget Gajllov lobnak betudta fibetóskiegószités cí­mén. Buday János, táblabíró fölebbezett. Mi­előtt tárgyalásra kerülne a sor, az elnök fel­kéri Gallovichot, hogy erre az időre távoz zék. Gallovich előbb felvilágosítással sz< 1 gál. 1911 végén ment Budapestre. 1912-ben nc.ni tudta liázgondnoki teendőt ellátni. 1913­ban megállapította az 1000 koronát fizetéf.­kiegészités címén az igazgatóság. Ezzel szem­ben fűtésért és világításért, amit Szegeden természetben kaptam, Budapesten semmit sem vettem fel. Egyébként is fizetésemet so­hasem vettem fel. Rósa: Nem utasította vissza. Gallovich: Nekem az elnökség küldte. Rósa: No felvette, nem utasította vissza. Galloviéh eltávozik. Buday és Lendvai fel szólalása után a közgyűlés jó ráhagyta az igazgatóság határozatát. Rósa Izsó indítványára a közgyűlés egy­hangú köszönetét fejezte ki Árkaynak a ta­nácskozás erélyes és tapintatos vezetéséért. aa«sa»eíi»kí Hálaadó Melujah. Prédikáció, mondotta T őw Immánuel. Fölemelrén szarát a király mondó. Dá nielnek, akinek neve vala Baltazár: Va gyon-e tehetséged, hogy megjelenthessed nekem az álmot amelyéi láttam és annak megfejtését? Fölemelvén szarát Dániel a ki­rály előtt mondó: Te oh krály, látód és íme bálvány kolosszus. — Ez a kolosszus nagy és fénye fölös, előtted állott és ábrázata fé­lelmetes. Ama kolosszus — feje sárarany melle és karjai ezüst, tompora és csípője érc. szárai vas, lábai egy részént vasból, egy ré­szént cserépből. Nézed vala mig egy kő leha­soda kéz nélkül, megüté a bálvány kolosz sznst vas és cseréplábán és apróra rontó őket Legott porrá lett egyszerre a vas és a cse­rép, az érc ezüst és arany és lön mint a poly­va a nyári szérűn és fölkapta őket a szél és semmi nyomuk nem találtatódott. Az a kő pedig, amely elitté a bálvány kolosszust, nagy heggyé lön és betölté az egész országot. Dániel ,2, 26., 31—35. Most álmot látott a cár mint, a bibliai ki­rály. Láta sereget Budapesten, önnönmagát a bécsi Burgban, a berlini Sehlossban. Más álmot látott — annál iszonyúbb most ébre­dése. Egy kő hasad le kéz nélkül, magától, hajtva önnön súlyától'. Mintha maga a Kár­pát bércé szakadt volna le észak felé, hogy megüsse, összemorzsolja az orosz kolosszus cseréplábát. Kolosszus Oroszország, de agyag lábú kolosszus. Semmi sem volt oly tetemes, oly t emérdok benn e, mint egetverő hazugsága! Neau pirult, miikor világgá kürtölte, hogy a szláv testvérnépek, de sőt. Európa szabadsá­gáért, fogott fegyvert, mikor otthon minden szabad mozgást, — szlávét, nem szlávét egy­aránt — vérbe fojtott, ólcmbányába zárt, Szi­bériába temetett. Nála otthon a népnek ura a hivatalibéli­eknek becsületességét nem ismerő rendje, a kényurak kőszívűi rétege. Minden kormányzó egy-egy fiókcár, aki kiszipolyozza a .népet és a nép barátainak törekvéseit meghiusítja. Oroszország Ázsia mindénütt, Egész a, mi határainkig tolat előre Ázsiát és most bel­jebb akarta tolni nyugat felé. De a Kárpát domboruló ivén nem tudott áttörni. Frigyes társainkkal összefogva, behorpásztottuk, szét­téptük állásainak láncolatát, büszke soreg­orrozntát. Ma már lehorgad tan fut a horda, ha nyalt,-(homlok fut Galíciából, itt feledve behódolt árulóit, töméntelen hadiszerót, rö­vid ostrom után feladva elfoglalt varunkat, amelyet elvesztett az éhség, de visszaszerzett a vitézség. Támad a halbir, bejárja az oroszok ren­geteg földjét, mintha' vihar kél és hordja szert© a szérűről a polyvát. Vajon mi lesz otthon hatása a cári sereg futásának, csulfos vereségének, milliók pusztulásának? iHalmazállam Oroszország is. Nem fűzi össze nyelv, fajegység, népakarat, .nem nép­képviselőt sem, mert dumája hitvány/szem­fényvesztés csupán. Csak a cári erőszák vas­abroiMwa fogja össze a dongákat az északi lappoktól a Kaukázus hegylakójáig. De 'ha a cári erőszak puszta erőszak csupán és nem hatalom, nem hatalom kifelé; lia nyugaton megveri a magyar-német fegyver, mint ke­leten a ja.pán: akkor a rozsdamarta vas-ab­roncs leválik s a dongák szertehullauak. El­pusztul az agyaglába .szörnyeteg. A bibliai király álom látása teljesül: „Legott porra lesz egyszerre a vas és cserép, az érc. ezüst és arany és lön mint a polyva a nyári szé­rűn és fölkapta őket a szél és semmi nyomuk nem találtatódott. Az a kő pedig, amely el üté a kolosszust, nagy heggyé lön és betöltő az egész országot," (A német s a magyar vitézség a kő, amely alütó a kolosszust, betölti hatalmával Európa bensőjét. Közéig a, győzelem órája. Az agyag­lába bálvány szörnyeteg telhetetlensége ki­tűnik. Kelet felé fordult, vissza immár a hömpölygő kőibenger ós Dávid diadaleneke c-sen dűl meg ajkunkon: ..Sikns talajra állítottad őket, romlásba dön­tőd: Hogyan semmisültek meg hirtelen. el­vesznek, ijedelemben elenyésznek: Mint az ébredő az ólmot, oh Uram. ugy veted meg ébren ábrázatukat!" (Zsoltárok 73, 18—20.) .Fölszabadul Galícia véri ta t,ott földje. Ré­mes acékszörnyek halá.lszóró felhőszakadását zúdítottuk az uj tatárjárás százezreinek föld­sáncaira és nyomáJban győzelmes föl tartóz­tal'haitatlansággal, diadalmas akadály tapo­sással törtük át sorait, bogy megindult kelet felé vasszabnllámzása. Visszadobjuk a maga Ázsiába a térkép óriását. Mert a cseréplábu kolosszus nem az erő, nem a hatalom óriása, csak a térkép terpeszkedő lomha, immár föl­dön heverő Góliátja. Nyerseeéglícn tespednek tömegei, renyhe tömegei a cári hatalomnak; tompa tunyaság, a szellem rabszolgai elnyomása feküszii meg a két világrészre terjeszkedő loímb,a birodal­mat, cári birodalmat. Nem a renyhe tömeg ,s nem a nyers erő győz, hanem az Isten lelke, a szellem, a harci erény. (Zakar 4, 6.) Dávid leteríti Góliátot. Megsemmisül a muszka mammiit magamnál,taté, kérkedő zsar­noksága. Véle enyészik a ledér gatlnak gálád boeszuililhagóse, a tengerbiró britnek rideg, fondorlatos tőrvetése, dugába dől az ólálkodó olasz orvtáimadása. Drágálatos, hálaadni az Urnák és zenge­ni nevedet, oh magasságos Isten! Minden pén­tek estén fölhangzik ez a zsoltár, de há.ny póntekest minit el, mióta a dicső diadalos ének hálaadását megértésünk, meghatottsá­gunk, lelkünk izgalmas öröme kisérte. Mia, a világváros bábom fordulatánál, mikor világ­verő hős katonáink vitézi tetteit ünnepeljük, ma megértő bálával, meghatott lélekkel, iz­galmas örömmel énekeljük Dávidnak, az óriásverő Dávidnak zsoltárát: Drágalátos hálaadni az Urnák és zengeni nevedet oh magasságos Isten! Reggel kegyelmedet hir­detni és hűségedet éjjel. (Zsoltárok 92, 2. 3.) IA megpróbáltatás éjjelén megnyílt a mélységnek forrása, amelyet a világ s az önössóg lezárt vala. Az élet vizei újból cser­gedeznek a forrásból: a mélységes bit forrá­sai buzogva törnek elő. Hűségedet hirdette éjjel é.s hirdeti most kegyelmedet líajna 1­basadatkor, virradat, napkelés idején, a győ­zelem óráján. Áldva áramlik szét a mennyei áldás árja hazánkon,, ma lelkünk énekel: Drágalátos hálaadni az Urnák és zengeni nevedet, oh magasságos Isten. Begyéi ke­gyelmedet hirdetni és hűségedet éjjel: Alleluja! dal­mazott mely sokkal olcsóbb és gyorsabb, mint a L fa vagv szénnel való J: főzés, ha egy szaba­Fonyó Soma világitási vál­lalatánál Kölcsey-u. 4. beszerez.

Next

/
Thumbnails
Contents